2024.június 20.
Rafael, Dina

Macron és a nukleáris szürkület

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Macron elnök háborús retorikáját nehéz komolyan venni, azonban Moszkva reagálása, mintha azt mutatná, hogy ilyen módon is sikerült egy lépéssel közelebb kerülni az első és egyben utolsó nukleáris világháborúhoz.

Amióta a gall kakas, Macron a háborús uszítást eggyel magasabb szintre emelte, az atomháborús fenyegetettség is fokozatot lépett. Csak találgatni lehet, mi állhat Macron háborús retorikája mögött. Amerikai nyomásgyakorlás vagy a franciáknak Afrikából való egyre egyértelműbb kiszorulása, amelyben az orosz Wagner csoport, és az amerikaiak járnak élen. Egy amerikai tanulmány (Amerikai Tudósok Szövetsége – FAS) szerint Franciaországnak 2022-ben körülbelül 290 bevethető nukleáris fegyvere lehet, miközben Oroszországnak 1458 és további ötezer tartalék vagy taktikai atomfegyvere van. Az Egyesült Államok valamivel kisebb atomarzenállal rendelkezik, mint Moszkva.

„Párizsban úgy látszik, nem tudnak számolni, vagy elképzelhetetlennek tartják atomfegyverek felhasználását a jelenlegi feszült helyzetben.  A francia elnök agyát úgy látszik máris belepte a nukleáris hamu, talán ez akadályozza meg a tisztánlátását”

Akármit is gondolnak a franciák, felelőtlenül járnak el, két okból is. Nem értik meg, hogy az orosz társadalom összezárt, Moszkva felkészült egy élet-halál küzdelemre még azon az áron is, ha veszélyes meghátrálásra kényszerülnének a Donyeck-medencében, vagy a Krím esetében. És látszólag azt sem fogják fel, hogyha atomfegyver bevetésére kerül sor, akkor nem lehetséges azok korlátozott alkalmazása atomhatalmak között. 1945-ben az Egyesült Államok megtehette, hogy két japán nagyvárosra is nukleáris csapást mért, mivel egyedül ők rendelkeztek ilyen fegyverrel és nem kellett számítani arra, hogy válaszcsapás érkezik. 1949-től viszont már a Szovjetunió is atomhatalom lett és ez legalább három esetben kiélezett politikai helyzetet eredményezett: Kubai rakétaválság 1962-ben, a vietnámi háború (1964-1973) idején, és bár nem volt annyira kihangsúlyozva, de Berlin kapcsán is többször elhangzottak fenyegetések a szovjetek részéről.

„A történelemi párhuzam mégis a kubai rakétaválsággal állítható leginkább párhuzamba, amikor az oroszok benyomultak az Egyesült Államok érdekzónájába. Mint William R. Polk (1929 – 2020) amerikai külpolitikai tanácsadó írásában egy fordított kubai rakétaválságként jellemezte az ukrajnai válságot 2015-ben.”

Polk azért is fontos, mert őt Kennedy elnök kérte fel, hogy dolgozzon a külügyminisztériumnak és tagja lett a kubai rakétaválság-kezelő tanácsnak, tehát belülről látta a döntési mechanizmusokat. Fenti cikkében ír arról, hogy a Pentagonban olyan ,,háborús játék” elmélet keringett, miszerint a szovjetek egy őket ért korlátozott nukleáris csapást választ nélkül hagynának és ezt még a nagy stratéga, Henry Kissinger is népszerűsítette. Polk viszont ostobaságnak tartotta ezt az elképzelést, mint írta: ,,Egyetlen kormány sem fogadhatna el egy pusztító támadást és élhetné túl. Ha nem torolja meg a „győzelmet megtagadó választ”, akkor saját katonai és biztonsági erői megdöntik és kivégzik. Az eredeti támadónak pedig meg kell bosszulnia a megtorlást, különben hasonló sorsra jutna. A fogat fogért elv elkerülhetetlenül „általános háborúhoz” vezetne.”

„Később már a Pentagonban is belátták, hogy egy korlátozott nukleáris támadás elkerülhetetlenül totális háborúba fog torkollni”

Polk írásában megemlíti, hogy Carl Sagan csillagász vezetésével száz tudós vizsgálta egy totális atomháború következményeit, szerintük a nukleáris csapások okozta tűzek hatalmas mennyiségű kormot juttatnának a sztratoszférába, ami elfedné a Napot, nem lenne eső, lebomlana az ózon és a talaj több méterig elfagyna, ezért lehetetlen lenne a növénytermesztés. Sagan és társai totális atomháborúval számoltak, ahol legalább száz helyszínt ért támadás, ahol ,,tűzvihar” alakul ki. Az áldozatok száma több száz millió, és egymilliárd között lenne. Ezt az elemzést a 2000-es években elvégzett számítógépes analízis is megerősítette, vagyis  a „nukleáris tél”, vagy más néven ,,nukleáris szürkület” jönne létre, de ennek idejét egy hónaptól évekig tartó hatásként határozzák meg, nyilván nem lehet pontosan felmérni a következményeket.

„A nukleáris tél elmélet kutatása mind az amerikai, mind a szovjet oldalon nagy érdeklődését váltott ki, és olyan rejtélyek övezték, mint a szovjet fizikus Vladimir Alekszandrov 1983-as madridi eltűnése”

Minden esetre az Amerikai Geofizikai Unió (AUG) 2006 decemberében kiadott tanulmánya megállapította, hogy még egy kisebb léptékű, regionális nukleáris háború is akár egy évtizedekre megzavarhatja a globális éghajlatot. Egy regionális nukleáris konfliktus forgatókönyvében, ahol két ellenséges nemzet mindegyike ötven Hirosima-méretű nukleáris fegyvert használna (egyenként 15 kilotonna) a nagyobb lakossági központok ellen, szerintük öt millió tonna korom szabadulna fel, amely több fokos lehűlést eredményezne Észak-Amerika és Eurázsia nagy területein, ideértve a gabonatermesztési régiókat is. A lehűlés évekig tartana, és a kutatás szerint katasztrofális éhínséget okozna.

„A tanulmány arra is kitér, hogy az atomháború hiába korlátozódna két államra, a környezeti-éghajlati hatások globálisak lennének”

Ennek illusztrálására említik meg az indonéziai Tambora vulkán 1815-es kitörését – ami az elmúlt 500 év legnagyobbja volt -, amelynek következtében 1816-ban Új-Angliában gyilkos fagyok követték az úgynevezett ,,nyár nélküli év” alatt. Az európai időjárás olyan hideg és nedves volt, hogy a betakarítás kudarcot vallott, és az emberek éheztek, pedig a Tambora hatása csak egy évig tartott. Az AUG szakemberei által elvégzett számítógépes szimulációjuk szerint viszont a légkörbe került szénrészecskék akár 10 évig is a sztratoszférában maradnak, vagyis az éghajlati hatások nagyobbak és hosszabbak lennének, mint a Tambora-kitörés. Ráadásul a vizsgálathoz alapul vett száz darab 15 kilotonnás nukleáris fegyver az akkori (2006.) világ nukleáris arzenáljának teljes robbanóképességének mindössze 0,03 százaléka.

„Csak hát a probléma éppen az, ahogy William Polk már sokkal korábban figyelmeztetett, hogy a korlátozott atomháború nem lehetséges, szerinte szinte biztos, hogy sem az amerikai, sem az orosz kormány nem fogadna el akár egy korlátozott támadást is válasz nélkül”

Mivel ,,mind Oroszországot, mind az Egyesült Államokat olyan emberek kormányozzák, akik valószínűleg nem lennének képesek elfogadni a „szuperpatrióták” megalázását és a szinte biztos gyilkosságát saját környezetükben, és még országaik hatalmas pusztítása árán is kénytelenek lennének cselekedni.” Ugyanis „mind az orosz, mind az amerikai nép bizonyította rugalmasságát és elszántságát. Egyik sem alkalmas a megfélemlítésre.” Egy frissebb, 2022. augusztusi tanulmány szerint ,,több mint 5 milliárd ember hal éhen az Egyesült Államok és Oroszország közötti teljes körű nukleáris háború után”, főleg a következmények miatt, állítja az éghajlat kutatók által készült globális tanulmány, amely a konfliktus utáni növénytermesztést becsülte föl. Ez a kutatás is a korom légkörbe kerülését és annak katasztrofális következményeit vette alapul.

„Elvileg elképzelhető lenne a korlátozott atomcsapás, abban az esetben, ha Oroszország csak az ukránok ellen tenné meg, megint csak <ha> az ukránok valami csoda folytán erőre kapnának és áttörnék az orosz vonalakat, mivel Ukrajna nem atomhatalom”

Polk azt is elismeri, hogy az amerikaiak megszegték adott szavúkat az orosz biztonsági zónákkal kapcsolatban, mert ,,…hivatalosan kormányunk nevében James Baker Jr. külügyminiszter beleegyezett abba, hogy nem toljuk katonai tevékenységünket az ő hatáskörükbe. Mi azonban megszegtük ezt a megállapodást, és országonként hozzáadtuk katonai szövetségünkhöz, a NATO-hoz a volt Szovjetunió tagállamait és csatlósait.” Polk azt is leszögezte 2015-ben, hogy ,,nincs mód arra, hogy mi vagy az Európai Unió olyan szintre fegyverezzük fel Ukrajnát, amely kiegyensúlyozza Oroszországot. Így a fegyverek valószínűleg irreális elképzeléseket adnak az ukránoknak arról, hogy mit tehetnek Oroszországgal szemben, és az oroszok „támadó” lépésnek tekintik őket, amelyekre úgy érezhetik, hogy válaszolniuk kell.” Valóban ez következett be, hiszen ma Ukrajna katonai, pénzügyi lélegeztető gépen van, a nagy ellentámadásuk kifulladt és az oroszok megindultak.

„William Polk írásának végkövetkeztetése, hogy az ukrán-orosz szembenállást egy amerikai-orosz kompromisszumnak kell megoldania, ami ugye, nem történt meg, hanem bekövetkezett egy pusztító háború”

Személyes meglátásom, hogy a neokonzervatív stratégák valójában Kína ellen akarnak menni a közeljövőben (ha csak Trump nem lép közbe), hiszen a kínai gazdasági nyomulás konkrétan veszélyezteti az Egyesült Államok világuralmi hegemóniáját. Ezért kellett Oroszországot gyengíteni és egy riasztóan veszteséges háborúba sodorni, – csak az orosz oldalon közel 350 ezer halottal számol a Mozhem Obyasnit független orosz sajtó -, ezzel eltántorítani attól, hogy a közeljövőben újabb háborúban vegyen részt, akár mint szövetséges. És így érthetővé válik, hogy Macron is miért hangsúlyozza, vagyis mit ért azon, hogy Oroszország meggyengítése. Mert Polk által logikusan kifejtett meglátásokkal, a kényszerű tényekkel, egészen bizonyos, hogy a washingtoni neokonzervatív stratégák is tisztában voltak, mégis addig biztatták, támogatták és végül belekényszerítették az ukránokat a háborúba, hogy ez már nyilvánvalóan szándékos beavatkozás volt. Mert az érthető, hogy Moszkva felpörgette az amúgy is magas szinten álló hadieszközök gyártását, és mindig lesz új tank, ágyú, repülő, de az emberveszteség nem pótolható veszteséget jelent. És ez szükségszerűen azt jelenti, hogy Oroszország a következő évtizedben talán óvatosabb lesz a katonai beavatkozások terén.

Mi a reakciód?
👍tetszik
23
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
2
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek