2024.június 25.
Vilmos, Viola, Vilma

Jézus és az öröm

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
hitéleti cikksorozat 1200

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Jézus azt mondja magáról, hogy Ő az út, az igazság és az élet. De azt, amit róla ellenségei terjesztenek, hogy Ő a király, soha nem mondja magáról. Ahogy virágvasárnapon bevonul az ország fővárosába, abban benne van mindkét körülménynek a jele. Máté evangéliumának 21. fejezetében megismerhetjük ennek az eseménynek a részleteit. A Megváltó egy szamár hátán érkezik, az emberek pálmaágakat lengetnek örömükben. De vajon Jézus boldog volt ettől?

Ahhoz, hogy szent legyél

A szerzetesek gyakran mondják a szomorkodó társaiknak, hogy „Tudod! Ahhoz, hogy szent legyél, először boldognak kell lenned!”. Ezzel arra utalnak, hogy a szenté avatást megelőzi a boldoggá avatás. De ki a boldog itt a földön?

„Boldog vagy, ha nem is tudod.” – mondta valamikor a nyolcvanas évek egyik ifjúsági zarándoklat záró szentmiséjén Barsi Balázs. Akkora abszurdumnak tűnt ez nekem, hogy egy életre megjegyeztem. De ha most azon töprengek, hogy Jézus, aki tisztában van, hogy az Ő testének templomát majd lebontják, s ugyan 3 nap alatt újjáépíti, de előtte keresztre szegezik, miért tud örülni, akkor ahhoz a gondolathoz kell visszatérni, hogy boldog lehet egy ember, ha nem is tudja.

Jézus virágvasárnapi boldogsága

Ki lehet úgy boldog, hogy nem is tudja? Miféle boldogság ez? A bűntelen, de másokért szenvedő ember boldogsága. Nagyon hasonlít a kisgyerek boldogságához. Ahhoz a tudatlan ősbizalomhoz, amivel a szüleire hagyatkozik. Ahhoz az ártatlansághoz, amibe majd minden felnőtt ember visszavágyik. Amikor Jézus elindul talán azt is mondhatná tanítványainak, hogyha nem lesztek olyanok, mint a gyermek, ne gyertek velem Jeruzsálembe. (Vö. Mt18 1-9) Ha nem úgy éltek, mint a csecsemők, akiknek mindig csak az adott pillanat van, akkor ne jöjjetek velem. Miért?

Aki az Atyára hagyatkozik

Mindenki boldog, aki az Atyára hagyatkozik. Jobban, mert tudatosan, bízik Istenben, mint a csecsemő a szüleiben. Jézus rajongott az Atyáért. Mindent tőle várt: ételt, italt és emberi szeretetének viszonzását. Ráhagyatkozott a Gondviselőre, és így boldog volt. Aki boldog, az tud örülni is. Jézus azt is tanította, hogy minden napnak a maga bajával kell foglalkozni. (Vö. Mt6, 37) Azt is mondhatta volna, hogy minden örömnek akkor kell örülni, amikor van. Az embereknek pedig akkor kell örülni, amikor velünk örülnek.

Talán…

Azt gondolom, hogy Jézus nem megjátszotta az örömöt a kereszthalál tudatában, hanem megértette azt, amit saját maga tanított a nyolc boldogságról. Talán ezt gondolta: Ma azért szeretnek, mert látták a csodáimat, holnap azért nem szeretnek, mert elvakult vezetőik elhomályosítják látásmódjukat, holnapután pedig azért fognak imádni, mert láthatják föltámadott valómat. De ma, ma van. Illendő, hogy ünnepeljünk, mint a tékozló fiú visszatérését apja házában, ahol „illett vigadni”. (Lk15, 32)

Mi a reakciód?
👍tetszik
20
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
2
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek