Az European Council of Foreign Relation nevű Soros-szervezetben érdekes személyiségek tűnnek fel: volt NATO-főtitkár, egy sorosita holland hercegnő, az amerikai milliárdos lengyel szervezetének, a Stefan Batory Foundationnek a kulcsemberei, továbbá a Soros-hálózat által kinevelt balkáni politikus-generáció képviselői és még magyarellenes szlovák diplomaták is.

• A Kontrán már bemutatott, European Council of Foreign Relation nevű szervezet vezetői között korábbi baloldali csúcspolitikusokat is találunk: Helle Thorning-Schmidt volt dán miniszterelnök, Javier Solana egykori spanyol NATO-főtitkár, Martti Ahtisaari volt finn államfő, illetve Emma Bonino egykori olasz külügyminiszter is fontos pozíciót tölt be a szervezetben.
  
• Külön említésre méltó a holland király sógornője, Mabel van Oranje hercegnő, aki régebben az amerikai milliárdos alapítványának, az OSF-nek a brüsszeli és londoni központjait vezette. Mondhatni, egy igazi sorosista hercegnőről van szó.
  
• A lengyel Soros-birodalmon belül kulcsfontosságú Stefan Batory Foundation vezetői is feltűnnek a külpolitikai agytrösztben, akik a milliárdos fizetett lobbistájával, Gerald Knausszal közösen követelték Brüsszeltől a konzervatív varsói kormány megbüntetését.
  
• A szervezet tagja Dritan Abazović, Montenegró újdonsült baloldali miniszterelnöke is, aki kiváló kapcsolatokat ápol Alex Sorossal.
  
• A szervezetben a magyarellenes vonalat két bukott szlovák külügyminiszter képviseli: Ivan Korčok, illetve Miroslav Lajčák.
  
• Az ECFR partnere lehet az amerikai milliárdos által finanszírozott International Crisis Group (ICG), amely tagjainak és donorjainak igen jelentős része megtalálható a külpolitikai lobbiszervezetben is.

Cikksorozatunk eddigi részeiben hosszan írtunk már a baloldal kampányát az Országgyűlés Nemzetbiztonsága Bizottságának legfrissebb jelentése alapján több mint 3 milliárd forintnyi dollárral finanszírozó amerikai alapítvány, az Action for Democracy (AFD) európai tagjainak találkozási helyéül szolgáló European Council of Foreign Relations (ECFR) nevű külpolitikai lobbiszervezetről és agytrösztről.

Az első részben kitértünk arra, hogy kik hozták létre, illetve kik finanszírozzák a szervezetet, különös tekintettel Soros György amerikai milliárdos szerepére. Megvizsgáltuk továbbá az Action for Democracy és az ECFR közötti személyi jellegű összefonódásokat is.

Emellett főképp a brit szálat részleteztük, hiszen bár az ECFR páneurópai szervezet, de az angolszász think tankek mintájára jött létre, méghozzá Soros alapítványa, az Open Society Foundations (OSF) vezényletével.

A sorozatunk második részében a külpolitikai lobbiszervezet német és osztrák kötődéseit, társszervezeteit és donorjait tekintettük át.

Most pedig bemutatjuk a civil szervezet további fontos vezetőit

Az ECFR egyik igazgatóhelyettese az olasz Alba Lamberti, aki a szervezet londoni irodáját vezeti. Ezt megelőzően, 2002 és 2007 között a Soros György segédletével létrejött International Crisis Group (ICG) európai uniós programját vezette, és ő felelt az EU-val, a NATO-val és a civil szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért. Lamberti korábban a baloldali Romano Prodi volt európai bizottsági elnök (1999–2004), egykori olasz miniszterelnök politikai tanácsadója volt.

A szervezet másik igazgatóhelyettese a bolgár Vessela Tcherneva, aki a szófiai ECFR-t vezeti. Vessela Tcherneva 2022 januárja és júliusa között az azóta már megbukott Kiril Petkov, „amerikás” bolgár miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként dolgozott. Korábban külügyminisztériumi szóvivőként, illetve politikai tisztviselőként tevékenykedett a washingtoni bolgár nagykövetségen. Az ECFR kuratóriumának egyik társelnöke Carl Bildt, aki Svédországban miniszterelnök (1991–1994) és külügyminiszter (2006–2014) is volt az EPP-tag Mérsékelt Párt színeiben. Bildt korábban az EU jugoszláviai különmegbízottja is volt, majd bosznia-hercegovinai főképviselője lett. Később az ENSZ balkáni különmegbízottjaként tevékenykedett, az 1995-ös daytoni békekonferenciának az alelnöke volt, az EU megbízásából. 2021-ben a WHO különmegbízottjává nevezték ki a koronavírus-járvány ellen eszközökhöz való hozzáférés felgyorsítása céljából.

Lykke Friis dán liberális politikus, az ECFR kuratóriumának társelnöke, a Think Tank Europa dán agytröszt igazgatója. Tegyük hozzá, hogy a dán agytröszt az ECFR egyik donorszervezete. Lykke Friis 2009 és 2011 között dán klíma- és energiaügyekért, nemek közötti egyenlőségért felelős miniszter volt.

Helle Thorning-Schmidt szociáldemokrata politikus volt Dánia első női miniszterelnöke 2011 és 2015 között. 2016 és 2019 között Thorning-Schmidt volt a Soros által támogatott Save the Children vezérigazgatója. Jelenleg a Facebook Felügyeleti Testületének társelnöke, valamint a WHO Egészségügyi és Fenntartható Fejlődés Páneurópai Bizottságának tagja.

Javier Solana a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) veterán politikusa, a Soros által támogatott Aspen Institute spanyol részlegének az igazgatója. 1992 és 1995 között külügyminiszter volt. Karrierjének csúcspontját az jelentette, amikor 1995 és 1999 között

a NATO főtitkáraként munkálkodott. 1999 és 2009 között pedig az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Unió Tanácsának főtitkára volt.

Ivan Krastev híres bolgár liberális politológus, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának elnöke és a bécsi IWM Humán Tudományok Intézetének állandó munkatársa. Alapító tagja az ECFR-nek, de tagja a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok globális tanácsadó testületének, és a New York Timesban is szokott publikálni. Krastev tagja a The International Crisis Group kuratóriumának, valamint a pozsonyi GLOBSEC igazgatótanácsának is. Mindezek mellet  a politológus tagja a Karácsony Gergely által alapított Budapest Fórumnak, és Orbán Viktor egyik első számú kritikusának számít. 

Alexander Stubb volt finn jobbközép (Nemzeti Koalíció-EPP) politikus. Korábban Finnország miniszterelnöke (2014–2015), pénzügyminisztere (2015–2016), és külügyminisztere (2008–2011) is volt. 2018-ban az EPP jelöltjeként indulni kívánt a bizottsági elnöki tisztségért, de Manfred Weberrel szemben alulmaradt.  Stubb már akkor Orbánt tartotta fő ellenfelének. Az EPP liberális szárnyát vezette, támogatta a bevándorlást. Stubb 2020-ban követelte a Fidesz kizárását az EPP-ből.

Marta Dassù olasz liberális politikus, a Soros által is támogatott Aspen Institute európai vezető tanácsadója. 2011 és 2014 között Mario Monti technokrata-liberális olasz kormányának a külügyminiszter-helyettese volt. Tagja az Altiero Spinelli olasz kommunista politikus által alapított Istituto Affari Internazional (Külügyi Intézet) igazgatótanácsának, amely szervezet az ECFR donora és világszinten is az egyik legbefolyásosabb think tank. Dassù 2020 óta tanácsokat ad a NATO-nak a katonai szervezet politikai dimenziójának erősítése témájában.

Sylvie Kauffmann a híres Le Monde című francia baloldali napilap szerkesztőségi igazgatója. A külpolitikai agytrösztöt támogató Robert Bosch Stiftung berlini irodáját is ő vezeti.

Emma Bonino az ECFR egyik emeriti vezetője, veterán olasz radikális baloldali politikus, abortuszpárti és bevándorláspárti aktivista. 1995 és 1999 között egészségügyért felelős EU-biztos volt.

Nagy visszhangot váltott ki, hogy 2022 szeptemberében kiesett az olasz parlamentből, dacára annak, hogy a pártját Soros állítólag 1,5 millió euróval támogatta.

2013–2014-ben Enrico Letta demokrata-technokrata kormányában külügyminiszter volt. A 2019-es EP-választások előtt Cseh Katalinnal kampányolt. Akkoriban Soros mintegy 200 ezer eurót adományozott Bonino pártjának.

Martti Ahtisaari egykori finn szociáldemokrata politikus, diplomata, aki 1994 és 2000 között Finnország elnöke volt. Jelenleg a Soros-féle International Crisis Group tiszteletbeli elnöke. 1992–1993-ban az ENSZ főtitkárának jugoszláviai és boszniai különmegbízottja volt. Martti Ahtisaarit 2008-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Mabel van Oranje holland hercegnő, Vilmos Sándor jelenlegi holland király sógornője. Nem is olyan meglepő módon az ő múltjában is fellelhető egy Soros-szál, 1997 és 2003 között az OSF brüsszeli irodájának volt az igazgatója, 2003 és 2008 között pedig a londoni OSF International Advocacy Központját vezette.

Bár az ECFR-nél nem vezető, de mégis a szervezet említésre méltó tagja a spanyol Jordi Vaquer, aki a nagyvárosok világszövetségének, a barcelonai központú Metropolisnak a főtitkára. Vaquer 2013 és 2019 között az OSF európai regionális igazgatója és az Open Society Initiative for Europe társigazgatója volt. A 2019 és 2002 közötti időszakban pedig az OSF globális előrejelzési és elemzési központját vezette.

A Stefan Batory Foundation és az ECFR

Lengyel vonatkozásban a szintén Soros-féle Stefan Batory Foundation tagjainak ECFR-szerepvállalására is érdemes kitérni. A Stefan Batory Foundationt Soros György pénzügyi támogatásával hozták létre 1988-ban. Az alapítvány Lengyelországban működik, de tevékenysége kiterjed Romániára és Oroszországra is. A nevét furcsa módon Báthory Istvánról, azerdélyi magyar fejedelemről kapta, aki később Lengyelország egyik legsikeresebb királya lett. A Tűzfalcsoport oknyomozó portál adatai alapján

a Batory Foundation 2014 és 2017 között 130 millió zlotyt (mintegy 10 milliárd forintot) osztott szét különböző, a konzervatív, bevándorlásellenes varsói kormányt megbuktatni szándékozó szervezetek között.

Az amerikai Bloomberg információi szerint  olyan szervezetek is részesültek a támogatásból, amelyek a „parlamentáris demokrácia” előmozdításáért dolgoznak, de alapvető feltétel mindegyikük számára, hogy egyetértsenek Soros céljaival – derül ki az Origo 2019-es cikkéből.

A Stefan Batory Alapítvány igazgatótanácsának az elnöke, Edwin Bendyk tagja az ECFR-nek. Bendyk a Karácsony-féle Budapest Fórumban is szerepet vállal. A lengyel alapítvány igazgatótanácsának a volt elnöke, Aleksander Smolar szintén ECFR-es.

A Báthory Alapítvány kapcsolatban áll a Gerald Knaus-féle European Stability Initiative-val (ESI) – írta a V4NA nevű nemzetközi hírügynökség.

ECFR–Soros együttműködés a Balkánon

Észak-Macedónia

A külpolitikai lobbiszervezet észak-macedón tagjai között szerepel Goran Buldioski, aki az OSF európai és közép-ázsiai programigazgatója. Buldioski Soros egyetemén, a CEU-n tanult.

Nikola Dimitrov 2020-ig a Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) politikusa volt, azóta pártfüggetlen. 2017 és 2020 között külügyminiszter, 2020 augusztusa és 2022 januárja között pedig európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes volt. Tagja a Karácsony-féle Budapest Fórumnak. Az ENSZ 2019-es közgyűlésén közös fotó készült róla Alex Sorossal.

Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter is szerepet vállal a külpolitikai lobbiszervezetben. Osmani albáni származású, az albán kisebbség baloldali irányultságú Integrációs Demokratikus Unió pártjának politikusa. 2008 és 2011 között a jobboldali Nikola Gruevski egészségügyi minisztere volt. 2017 és 2020 között pedig európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes volt, a baloldali (SDSM) Zoran Zaev kormányában.

A szintén az SDSM-ben politizáló Radmila Šekerinska Jankovska is ECFR-es. Jankovska 2017 és 2020 között védelmi miniszter, 2004 és 2006 között európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes volt, 2004-ben pedig egy hónapra pedig kinevezték ideiglenes miniszterelnöknek.

Montenegró

Az ECFR-tag Dritan Abazović egy új, 2015-ben alapított zöld- és szociálliberális párt, az Egyesült Reformakció politikusa. Mindössze 36 éves, 2022. április 8-tól pedig Montenegró miniszterelnöke lett.

A politikus egyébként albán nemzetiségű és iszlám vallású. Soros György fia háromszor is  találkozott vele, erre legutóbb idén júliusban került sor.

Srđan Darmanović volt montenegrói külügyminiszter, valamint Podgorica CEU-n doktorált, baloldali polgármestere, Ivan Vuković is tagja a lobbiszervezetnek.

Szerbia

Ahogy arról a Kontra korábban beszámolt, Zeljko Jovanovic szerbiai roma származású aktivista, aki berlini székhelyű Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezések Irodája (OS-RIO) igazgatója, valamint tagja az ECFR-nek. Olyan személyekkel van közös fotója mint Soros György, Alex Soros, Michael Roth akkori Európa-ügyi szociáldemokrata államtitkár (ő jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának az elnöke).

Magyarellenes szlovák politikusok is feltűnnek a lobbiszervezetben

ECFR-tag a nemrég megbukott, magyarellenes Ivan Korčok – a jobboldali libertariánus SaS politikusa – is, aki 2020 áprilisa és 2022 szeptembere között volt Szlovákia külügyminisztere. A felvidéki magyar földvásárlásokat az Orbán-kormány főleg Korčok kifogásai miatt állította le 2021 októberében.

A kormány által a felvidékieknek nyújtott támogatásokat is kifogásolta, az oktatáson át a templomfelújításokig. 2021 márciusában bekérette a szlovák Külügyminisztériumba Magyarország pozsonyi nagykövetét. Korčok szerint Szijjártó Péter beavatkozott Szlovákia belügyeibe, amikor a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt Gyimesi György szlovákiai magyar parlamenti képviselővel.

2021 májusában azt mondta, hogy

az Orbán-féle illiberális demokráciának nincs helye térségünkben.

2022 júliusában az orosz–ukrán háború kapcsán is kritizálta Magyarországot: „Egyre kevésbé értem Magyarország észrevételeit, és nem mi vagyunk az egyedüliek” – közölte a külügyminiszter, visszautasítva néhány „állítást, miszerint Szlovákia csak azért támogatja Ukrajnát, hogy Brüsszel kedvében járjon”.

Az ellenkezője igaz, úgy érzem, hogy Budapest minden lehetőséget ki akar használni, hogy szembeszálljon a közös uniós döntésekkel

– mondta Korčok.

Szintén ECFR-s Miroslav Lajčák is, aki egy tipikus, magyarellenes szlovák politikus.

Karrierjét a Csehszlovák Kommunista Pártban kezdte, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben (MGIMO) tanult, ahol – állítólag – a kémeket képezték ki szovjet időkben.

A kommunizmus bukása után a Robert Fico-féle SMER politikusa lett. 2007 és 2009 között az ENSZ Bosznia-Hercegovinai főlépviselője volt, majd kétszer Fico külügyminisztere, először 2009–2010-ben, aztán 2012 és 2020 között. Ezzel párhuzamosan, 2019-ben az EBESZ soros elnöke volt. 2020-tól az EU különleges képviselője a Belgrád-Pristina párbeszéd és más nyugat-balkáni regionális kérdések terén, tehát a szerb–koszovói közeledés témájával foglalkozik, amely terület az utóbbi hónapokban ismét kulcsfontosságúvá vált.

2009 augusztusában Sólyom László meghiúsult komáromi látogatása miatt a magyar felet hibáztatta: „Miroslav Lajčák szerint az ügy már most is megrontotta a szlovák-magyar viszont, de hogy milyen a kár mértéke, azt a következő órák fogják eldönteni. Szerinte a magyar fél ebben az esetben tudatosan lábbal tiporta a diplomáciai szokásokat. Fico és Lajčák szerint a szlovák fél eljárása teljes mértékben összhangban van az Európai Unió rendelkezéseivel és a szlovák törvényekkel”. Az osztrák Standardnak nyilatkozva Sólyom látogatása kapcsán arról beszélt, hogy

az önkritika és önreflexió minden formája hiányzik magyar barátainkból.

Lajčák természetesen támogatja a Beneš-dekrétumok továbbélesét. A migráció kérdésében viszont egyetért a magyar kormánnyal.

Forrás:Kontra