Több nyugati hírportál is arról írt, hogy megkísérelhetett beleszólni a következő egyházfő megválasztásába Emmanuel Macron francia elnök. Információik szerint amikor a francia államfő Ferenc pápa temetése miatt elutazott Rómába, ott összehívta a francia anyanyelvű pápaválasztására jogosult bíborosokat. Egyes értesülések szerint Erdő Péter tájékoztatta erről a Vatikánban tanácskozó kollégáit, ám ez utóbbi hír hamisnak bizonyult, többek közt a vatikáni magyar nagykövet is cáfolta.

Több olasz és francia lap arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia elnök kapcsolatba lépett országa pápaválasztó bíborosaival, hogy megpróbálja befolyásolni a pápaválasztást – írja a Le Monde.

A Tribune Chretienne francia katolikus lap azt írja, Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó kollégáit arról, hogy Macron megpróbálja rávenni az öt, konklávén résztvevő francia bíborost, hogy akadályozzák meg a guineai Robert Sarah megválasztását.

Az öt pápaválasztó francia bíboros Jean-Marc Aveline, Francois-Xavier Bustillo, Dominique Mamberti, Christophe Pierre és Philippe Barbarin, akik mindegyike egy Ferenc pápához közel álló, progresszív irányvonal képviselőjének számít, szemben az afrikai bíboros konzervatív nézeteivel.

„Macron még a pápát is ki akarja választani” – ezzel a főcímmel jelent meg a La Verità április 29-én, kedden, míg egy másik, ugyanezen politikai oldalhoz tartozó újság, a Libero „Macron meghiúsítja a konklávét” címmel. A Le Monde szerint a szalagcímek hátterében az olasz jobboldal Franciaország szándékaival szembeni mélységes bizalmatlansága, Macronnak a Ferenc pápához közel álló Sant’Egidio katolikus mozgalommal való privilegizált kapcsolata, valamint e befolyásos közösségnek az olasz egyházon belüli „kötélhúzásban” való részvétele áll, amelyet a Vatikánban jelenleg zajló átmeneti időszak még inkább hangsúlyoz.

„Ez az információ teljesen hamis, álhír”

A Le Figaro már április 25-én egy írásában foglalkozott a hírrel, amelyben megerősítette, hogy Emmanuel Macron valóban fogadta a bíborosokat, de azt már nem, hogy a konzervatívnak tartott Robert Sarah bíboros ellen fogtak volna össze, ahogy azt is határozottan cáfolták, hogy Erdő Péter neve bármilyen szinten összefüggésben állna az üggyel.

A Le Figaro május másodikán egy újabb írásban, ezúttal már kronologikusan tisztázta a történteket. Eszerint Ferenc pápa halála másnapján, április 22-én megjelent egy üzenet egy bizonyos Stornsen nevű férfi X-fiókjában. „Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah bíboros útját.” A bejegyzés április 22-én, délelőtt 11:41-kor jelent meg, huszonnégy órával Ferenc pápa halálának bejelentése után. A bejegyzést a Le Monde azonnal, ellenőrzés nélkül átvette, és terítette a francia nyelvű sajtóban, ahonnan eljutott több olasz laphoz is. 

A Le Figaro cikkéből kiderült, hogy munkatársuk elérte Erdő Pétert, még április 28-án. A magyar bíboros a lapnak kijelentette, hogy „Sarah bíborosról és a francia elnökről soha nem mondott ilyet, ez egyáltalán nem igaz”. 

Az ügyben kerestük a vatikáni magyar nagykövetséget. Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly megkeresésünkre megerősítette, hogy Erdő Péternek nem volt köze a történtekhez:

Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír 

– mondta az Indexnek Magyarország nagykövete a Szent Széknél, a Vatikánban.  

A nagykövet az Indexnek beszélt arról is, hogy a Vatikánban és Rómában ezzel a témával senki nem foglalkozik, a bíborosok a konklávéra készülnek. 

Erdő Péter az esélyesek között

Az új egyházfő megválasztására először május 7-én ül össze a 133 fős konklávé a Sixtus-kápolnában. Az eljárásban két bíboros egészségügyi okból nem fog részt venni, egy pedig azért lépett vissza, mert pénzügyi visszaélések miatt első fokon elítélték.

Mint arról az Indexen is beszámoltunk, Ferenc pápa halála után rögtön elindultak a találgatások arról, hogy ki lehet az új pápa. Erdő Péter bíboros valamennyi esélylatolgató listán helyet kapott. A nemzetközi sajtó szerint Erdő Péter jó kompromisszumos jelölt, aki a bíborosok többségének bizalmával rendelkezik. Nem véletlen, hogy a Le Monde is Erdő Pétert keverte az ellenőrizetlen pletykába. 

Ezt erősítette meg az Index kérdésére Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértői is.

Sokan az egyik legalkalmasabb jelöltként számolnak vele, ő az egyik legismertebb és az egyik legrégebb óta szolgáló bíboros. A bíborosok között is nagy tekintélye van, vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát, a püspöki szinódus főelőadója volt, Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szervezett, két pápalátogatás házigazdája volt Budapesten, valamint elismert egyházjogász, aki tudja, hogyan működik az egyház, és oda is figyel a szabályszerű működésre

– jellemezte a bíborost Érszegi Márk Aurél.

Vatikáni forrásaink szerint nem véletlen, hogy rossz hírét akarják kelteni Erdő Péternek, hiszen a legkomolyabb jelöltek közt emlegetik a nevét mint következő pápa. Jellemző, hogy a BBC május másodikán, pénteken úgy fogalmazott: 

Az 51 éves kora óta bíboros Erdő Péter nagy tiszteletnek örvend az európai egyházban, 2006 és 2016 között kétszer is vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát. Erdő Péter jól ismert az afrikai bíborosok körében, és a katolikus és az ortodox egyház közötti kapcsolatokon is dolgozott. A budapesti érsek és Magyarország prímása katolikus családban nőtt fel a kommunizmus alatt, és potenciális kompromisszumos jelöltnek számít. Erdő kiemelkedő szerepet játszott Ferenc pápa két, 2021-es és 2023-as magyarországi látogatásán, és tagja volt azoknak a konklávéknak, amelyek Ferencet és elődjét, XVI. Benedeket választották.

A brit lap hozzáteszi: 

Erdő Péter konzervatív családnézetei az egyház egyes részei körében is kegyekre találtak, és eligazodott Orbán Viktor magyar miniszterelnök „illiberális demokráciájában” is.

A BBC végül felidézi, hogy a 2015-ös európai migránsválság idején a magyar bíboros azt mondta, hogy az egyház nem fogad be migránsokat, mivel ez emberkereskedelemmel egyenértékű. 

Korábban olvasóinkat is megkértük, szavazzanak arról, hogy kit látnának legszívesebben Ferenc pápa utódaként. Akkor Erdő Péterre érkezett a legtöbb voks, jelenleg cikkünk publikálásakor már több mint 7000 szavazat, míg a Pietro Parolin alig több mint 1700 szavazattal került a második helyre.

Kikben bízik Macron?

A bíborosi kollégiumban nyolc francia állampolgár is van, öten közülük szavazók a most következő konklávén. Franciaország nyolc bíborosa közül három nem vesz részt a konklávéban, mert túllépték a 80 éves korhatárt. Paul Poupard 94 évesen a legidősebb francia bíboros. A Római Kúria oszloposaként XXIII. János pápa, majd VI. Pál munkatársa volt. II. János Pál alatt bíborossá nevezték ki, a Kultúra Pápai Tanácsának és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke volt.

Két másik francia bíboros sem léphet be a Sixtus-kápolnába: a 82 éves André Vingt-Trois, Párizs nyugalmazott érseke és a 80 éves Jean-Pierre Ricard, Bordeaux nyugalmazott érseke.

Az öt francia választópolgár között van Marseille érseke, a 66 éves Jean-Marc Aveline, aki 2022 augusztusa óta bíboros, és a nemrégiben megválasztott Francia Püspöki Konferencia elnöke, valamint François-Xavier Bustillo, 56 éves francia–spanyol ferences, Ajaccio püspöke, aki 2023 szeptembere óta bíboros. Mindketten fogadták Ferenc pápát az egyházmegyéjükben.

Ezen a konklávén tér vissza a 74 éves Philippe Barbarin bíboros, 2002 óta Lyon érseke is, aki 2020-ban mondott le, miután felmentették a Preynat-ügyben.

A 63 éves, francia–algériai származású Jean-Paul Vesco dominikánus, a francia dominikánusok korábbi perjele, aki később Algír érseke lett, 2024 decemberében nevezték ki bíborossá. Ő az afrikai kontinens 18 bíboros választójának egyike.

Végül két francia bíboros érkezik a Pápai Egyházi Akadémiáról, amely vatikáni diplomatákat képez. A 79 éves Christophe Pierre-t, az Egyesült Államok apostoli nunciusának kulcsfontosságú posztját betöltő személyt Ferenc pápa 2023-ban bíborossá nevezte ki. A 73 éves Dominique Mamberti hosszú ideig diplomata volt. 2015 óta bíboros, jelenleg a Szentszék Legfelsőbb Bíróságának prefektusa. Az ő feladata lesz, hogy a Szent Péter-bazilika erkélyéről kihirdesse a „Habemus papam”-ot, és hírül adja a megválasztott pápa nevét a világnak.