A mesterséges intelligencia minden buborék anyja. Ha felrobban, a robbanás elsöpri a legtöbb mesterséges intelligencia-vállalatot és az összes beszállítójukat. A félkész adatközpontokon végzett munkát leállítják, mert nincs pénz a karbantartásra. Amikor a vállalatok rájönnek, hogy milliárd dolláros befektetéseik soha nem térültek meg, sokan összeomlanak a saját súlyuk alatt. A bűnbak? Sam Altman.

Elemzők becslése szerint az AI-buborék  17-szer nagyobb, mint a dot-com buborék, és négyszer akkora, mint a 2008-as lakhatási válság – mindezt egyetlen tényező miatt: a kapzsiság.

A hangsúly az OpenAI-n van. A vállalat úgynevezett körkörös ügyleteket működtet. Egyszerűen fogalmazva:
 Egy vállalat befektet az OpenAI-ba – és az OpenAI azonnal ugyanazt a pénzt használja fel ugyanannak a cégnek a termékeinek megvásárlására.

Az OpenAI nem nyereséges. Milliárdokat éget el, és  2029-re várhatóan 115 milliárd dollár veszteséget  halmoz fel. Ennek ellenére gigantikus szerződéseket írnak alá – és pontosan itt válik abszurdá.

Microsoft: A pénzciklus mint mérlegtrükk

A Microsoft több mint 13 milliárd dollárt fektetett  be az OpenAI-ba, és bevételének 20%-át kapja cserébe. De a trükk a könyvelésben rejlik: a Microsoft az OpenAI bevételét saját felhőnövekedésként könyveli el.
Amikor az OpenAI fizet a Microsoftnak a felhőszolgáltatásokért – eredetileg a Microsofttól származó pénzzel –, a Microsoft ezt bevételnövekedésnek tekinti.

“Adok neked 100 dollárt, te visszaadod nekem ugyanazt a 100 dollárt, és mindketten azt állítjuk, hogy fejenként 100 dollárt kerestünk.”
Pontosan ez történik – csak több százmilliárd dollárral.

Oracle, Nvidia, AMD – az őrület körforgása

Még aggasztóbb: Az OpenAI 300 milliárd dolláros megállapodást írt alá az Oracle-lel  a következő öt évben – annak ellenére, hogy a vállalat  idén 8,5 milliárd dolláros  veszteséget termel. Még Altman is elismeri, hogy az OpenAI legkorábban 2029-ben lesz nyereséges.

Az Oracle viszont chipeket vásárol az Nvidia-tól, míg az Nvidia akár 100 milliárd dollárt is befektet az OpenAI-ba.Az
OpenAI elveszi ezt a pénzt – és Nvidia chipeket vásárol. Az Nvidia bevételnövekedésről számol be, a részvények emelkednek – és mindenki úgy gondolja, hogy kötvényalapjaik virágoznak.

 Szeptember 22-én bejelentették az Nvidia-üzletet. Alig 14 nappal később Altman megállapodást írt alá az AMD-vel, az Nvidia közvetlen versenytársával. Az AMD akár 160 millió részvényre (a vállalat 10%-ára) adott neki opciót az OpenAI-ért cserébe, hogy hat gigawatt AMD GPU-t vásároljon. Milyen pénzzel? Senki sem tudja.

Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang, amikor az üzletről kérdezték: “Nem igazán.”

Altman fénysebességgel “randevúzik” a befektetőkkel – tudja, hogy a zene hamarosan leáll. Stratégiája: Az új befektetőknek be kell tömniük a régi lyukakat. Klasszikus Ponzi-séma.

Még több ajánlat: Broadcom, Walmart & Co.

Az OpenAI a Broadcommal való együttműködést is bejelentette  – akár 500 milliárd dollár  értékben  a ChatGPT működtetéséhez szükséges chipekért.
Összességében az OpenAI  1.3 billió dollár kötelezettségvállalást tett 2025-re  – miközben milliárdokat veszített. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok kormánya 1,2 billió dollárt költött védelemre 2024-ben.

Mások is beugranak:
az Anthropic az IBM-mel, a Deloitte-tal, az Amazonnal és a Google-lal dolgozik.
A Walmart integrálja az OpenAI-t a vásárlási élményekbe.

Az AI-ipar  ugyanazzal a halom pénzzel játssza a Journey-to-Jerusalem-t.

A veszélyes koncentráció: A “Csodálatos Hét”

Apple, Microsoft, Nvidia, Amazon, Meta, Google és Tesla – ez a hét vállalat a teljes S&P 500 34%-át teszi ki .
Egy indexet, amely állítólag 500 vállalatot követ nyomon, hét óriás uralja – mindegyik hatalmas mesterséges intelligencia-befektetéssel.

Ha  van járadékbiztosítása vagy 401(k), akkor a pénze közvetlenül Sam Altman új befektetők keresésének képességéhez kötődik.
A “Magnificent Seven” nélkül az amerikai tőzsde nem növekedett volna az elmúlt két évben.

Történelmi párhuzamok: Minden évtizedben egy összeomlás

• 2000: Dotcom buborék – olyan cégek, amelyeknek nincs bevételük, csak a “.com” szerepel a nevében.
• 2008: Ingatlankrach – 10% munkanélküliség, 10 millió család veszítette el otthonát.
• 2020: Pandémiás összeomlás – 14,7%-os munkanélküliség, a milliárdosok 58%-kal növelték vagyonukat.

Most a negyedik válság fenyeget, és ezúttal minden iparágat érint. A mesterséges intelligencia mindenhol jelen van: egészségügy, biztosítás, oktatás, elektromos hálózatok, logisztika. Még az Egyesült Államok kormánya is 328 milliárd dollárt fektetett be (2019-2023).

Ha a buborék kipukkad, tömeges elbocsátások, ingatlanveszteségek, befejezetlen adatközpontok – és végül kormányzati mentőcsomagok  veszélye áll fenn az AI-óriások számára.

A milliárdosok kivonulási terve

Mark Zuckerbergnek van egy 1400 hektáros birtoka Hawaii-on, egy 4500 négyzetméteres bunkerrel. Sam Altman viszont állítólag megállapodást kötött Peter Thiellel, aki katasztrófa esetén Új-Zélandra viszi.

Interjú Altmannal:
 “Azt hiszem, tényleg meg kellene építenem egy bunker jó változatát… Határozottan rajta van a listámon.”

Douglas Rushkoff író leírja, hogy ezek a milliárdosok már régóta tudják, mit csinálnak:

“A világ leghatalmasabb emberei teljesen tehetetlennek érzik magukat az általuk teremtett jövővel szemben – ezért az összeomlásra készülnek.”

Az OpenAI társalapítója, Ilia Sutskever állítólag szintén  beszélt a tudósok bunkereiről  az AGI kiadása előtt, Karen Hao (MIT Tech Review) szerint.

A szupergazdagok körében ez már a mindennapok része –  “Apokalipszis biztosításnak” hívják.

Technofeudalizmus a demokrácia helyett

Ezek a milliárdosok olyan világot teremtenek, amelyben ők maguk is túlélnek – biztonságban, felfegyverkezve és leválasztva –, miközben a tömegek káoszban maradnak.
Szuperintelligenciát építenek az emberek helyett, ugyanakkor attól félnek, hogy egy napon fellázadunk ellenük – ahogy a franciák egykor tették a monarchiájuk ellen.

Csakhogy ma már nem királyaink vannak, hanem technológiai uraink .

Az üres ígéret

Sam Altman mondja:

“Soha nem volt jobb alkalom valami új létrehozására. A fiatalok hozzáférhetnek olyan eszközökhöz, amelyekhez egykor egész csapatokra volt szükség.”

De a valóságban: a bérek stagnálnak, a lakhatás megfizethetetlen, a születési arány csökken.A
mesterséges intelligencia helyettesíti a munkákat, ahelyett, hogy megkönnyítené azokat.

És miközben minket chatbotokkal szórakoztatnak, ugyanezek a cégek konszolidálják a hatalmat és a felügyeletet.

Eredmény

Ez nem Marktversagen.Es  a társadalom szándékos kiárusítása technológiai milliárdosok által, akik kipréselik a vagyon utolsó cseppjét is a haldokló rendszerből – és egyúttal felépítik bunkereiket, mielőtt a buborék kipukkadna.