A Bizottság szerint higgyük el: noha a kassza üres, a mi pénzük „megvan, náluk van”. És majd oda is adják, ha „jól viselkedünk”. Az uniós tagállamok azonban „fenik a kést”. Teljesen jogosan.

A Mandiner olvasói emlékezhetnek: csütörtökön megkezdődött a miniszterelnöki csúcstalálkozó Brüsszelben, melynek keretében az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetés-módosítási javaslatot is.

Csakhogy az ígéret nagyon nem ez volt két éve

A költségvetési javaslat azonban „több sebből is vérzik”. Mint arra Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken rámutatott: 2-2,5 évvel ezelőtt, Brüsszel 7 éves költségvetésének elfogadásakor az Európai Unió tagállamainak megígérték, hogy azt nem fogják módosítani.

Megegyeztek a tagállamok Brüsszel abban, hogy „nem lesz olyan, hogy majd a felénél visszajön a Bizottság és azt mondja, hogy kérünk még pénzt.

Ennek ellenére ez most mégis megtörtént, és ezért (a tagállamok – a szerk.) fenik a kést” – fogalmazott a magyar kormányfő Brüsszelből adott pénteki interjújában.

Ugyanis ezzel már a költségvetési időszak felénél bejelentette Brüsszel, hogy „elfogyott a pénz”, vagyis az uniós szerv saját ígéretét megszegve mégiscsak visszament a tagállamokhoz, hogy további súlyos pénzeket, és még egy kis fizetésemelést is kérjen. És ez nem vicc.

Mire kért pénzt Brüsszel?

Az új költségvetési javaslat értelmében Brüsszel nagyjából 75 milliárd eurót kérne a tagállamoktól: 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására, 15 milliárdot a migráció kezelésére (persze nem a határvédelemre – a szerk.), további

10 milliárdot stratégiai ágazatokra és a brüsszeli bürokrácia fenntartására (például fizetésemelésekre – a szerk.) különítenének el.

Noha a legnagyobb tétel nem Brüsszel fizetésemelési kérése, hanem az Ukrajnának szánt támogatás (50 milliárd euró), még annak kapcsán is joggal merülhet fel a kérdés, hogy „az eddig (Ukrajnának – a szerk.) odaadott mintegy 70 milliárd euró mire ment el, és az miért nem volt elég?” – idézhetjük ismét a magyar miniszterelnök tagállami vezetőként teljesen jogosan felmerült szavait.

Hiszen, mint fogalmaz: 

ha másfél év alatt adtunk 70 milliárdot, ami önmagában is elég nagy baj, akkor hogy lesz a következő évekre elegendő az ötvenmilliárd?”

 „És ki fogja azt ellenőrizni, hogy valóban arra költik el, amire adjuk?” – teszi hozzá.

Brüsszel megígérte

És itt érdemes megkapaszkodni az olvasónak, mert utóbbi kérdésre Brüsszel válasza csupán egy újabb ígéret:

az Európai Bizottság megígérte: nem adják Ukrajnának a magyarok és a lengyelek pénzeit.

Azokat a milliárdokat, amiket még a Covid-19 időszaka alatt, egyfajta gazdasági helyreállítási alapnak hoztak létre, hitelekből. Azokat a milliárdokat, amikkel az egész EU-ban csak Lengyelországnak és Magyarországnak tartozik Brüsszel. Azokat a milliárdokat, amiknek a kamataira most 18-19 milliárd eurót kér Brüsszel. Meg kéri azt is, hogy higgyük el: noha a brüsszeli kassza üres,  a pénzünk megvan, jó helyen van, náluk van, és majd odaadják, ha „jól viselkedünk”.

Kérdés azonban:

ha az új költségvetési javaslatattal maga Brüsszel ismerte el, hogy korábbi ígérete fabatkányit sem ér, hogyan higgyük el neki, hogy majd az új ígéretét (amit nyilvánvaló anyagi érdekből is tesz) most majd betartja?

Hogyan adjunk a Bizottságnak 26 másik tagállammal közösen további súlyos eurómilliárdokat úgy, hogy az eddigi súlyos eurómilliárdokat sem sikerült okosan elkölteni (legalábbis a jelek és az infláció szerint)?

Noha ezekre a kérdésekre a válasz alighanem az, hogy „sehogy”, legalább abban bízhatunk, hogy a magyar-lengyel összefogás a brüsszeli EU-csúcson már sikert aratott a migránskvóta ügyében, hátha ebben az ügyben is sikerül hatástalanítani az „elszabadult hajóágyút”.

Orbán Viktor nyilatkozatát Brüsszel költségvetési javaslata kapcsán az alábbi interjúban hallgathatja vissza:

Forrás:Mandiner