Jelentősen megingott a párt bizalma Bidenben. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy legalább egy tucat képviselő szólította már fel a visszalépésre.

Az amerikai elnökválasztási kampányban sem akar beköszönteni a nyári uborkaszezon. A június végi első jelölti vita jócskán felkavarta a közvéleményt, és azóta zajlik a találgatás, vajon visszalép-e Joe Biden az egyértelműen gyenge teljesítményt követően.

Habár az elnök egészségi állapotával kapcsolatban a megválasztása óta felmerülnek kérdések, az aggályokat eddig lesöpörte a fősodratú média, a Fehér Ház és a Demokrata Párt. A vita óta azonban mind a médiában, mind a párton belül egyre hangosabbak azok, akik szerint más elnökjelöltet kellene találni. Azt, hogy megingott a párt bizalma Bidenben, mi sem jelzi jobban, mint hogy

legalább egy tucat képviselő szólította fel a visszalépésre.

Peter Welch szenátor úgy fogalmazott, hogy az ország érdekében félre kellene állnia. „Egyszer már megmentett minket Donald Trumptól, és most újra meg akarja tenni. De újra kell értékelnie, hogy ő-e a legjobb jelölt erre. Szerintem nem” – jelentette ki. Bidenen és stábján egyre nagyobb a nyomás, ahogy mind több ismert és befolyásos demokrata párti személyiség, gazdag támogató és médium szólítja fel távozásra. 

Az elnök azonban határozottan kitart amellett, hogy nem fogja feladni kampányát. Az ABC műsor­vezetőjének, George Stephanopoulosnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „a mindenható Úr” kellene ahhoz, hogy kihúzzák őt a Donald Trumppal való visszavágóból. A hírek szerint Biden erősen lobbizik a versenyben maradása mellett, az utóbbi hetekben több személyes találkozó és számos telefonbeszélgetés során igyekezett meggyőzni kongresszusi képviselőket az alkalmasságáról.

Ám minél jobban bizonygatja alkalmasságát, annál súlyosabbakat bakizik, a vita óta szinte naponta követ el megmagyarázhatatlan hibákat. 

A hírek szerint az elnök romló állapota az európai vezetőket is aggasztja. Ian Bremmer, a Eurasia Group tanácsadó cég elnöke azt mondta a The Washington Postnak, hogy még ha nyer is Biden, az európai vezetők nem számítanak arra, hogy kitölti a ciklust. „Ritka a demokráciákban, hogy a választáson olyan személyt indítanak, akiről mindannyian tudják, nem képes még négy évig vezetni az országot” – fogalmazott.

Rossz és rosszabb között

Ahogy Biden jövője egyre bizonytalanabb, érdemes számba venni a következő hónapok lehetséges forgatókönyveit. Augusztus 19-én tartják a Demokrata Párt gyűlését, hogy hivatalosan kiválasszák az elnökjelöltet és az alelnökjelöltet. Erre a delegáltaknak három napjuk lesz. Ez a lépés normál esetben csupán formális aktus lenne, hiszen Biden fölényes győzelmet aratott az előválasztáson. Az Associated Press adatai szerint a részt vevő 4000 delegált közül 3896 támogatását szerezte meg az előválasztáson, tehát 95 százaléknál is nagyobb arányt tudhat maga mögött.

A helyzet azonban nem egyértelmű.

A párt szabályzata nevesít eljárásokat, hogyan lehet lecserélni egy elnökjelöltet a kampány során, de ezek olyan eseményeket feltételeznek, mint a jelölt elhalálozása vagy akadályoztatása az elnöki feladatok ellátásában. Arra, hogy „mi a teendő” egy olyan jelölt eltávolításakor, aki nem akar visszalépni, nincsenek egyértelmű szabályok. A zavart növeli, hogy az NBC szerint Biden stábja rájátszik a narratívára, hogy káoszba süllyed a párt, ha akarata ellenére léptetnék vissza a jelöltet.

Elképzelhető, hogy a demokraták a jelöltállító gyűlésig még változtatnak a szabályokon, ez viszont biztosan felháborodáshoz vezetne,

és nagy eséllyel fordítva sülne el. Az valószínűtlen, hogy augusztusban ellenjelölt indul el Bidennel szemben, hiszen bárki döntene így, annak a legitimitása minimális lenne, mivel az előválasztáson nem kapott felhatalmazást. Ez esetben káoszba fulladna a jelöltállító gyűlés.

A legutóbbi reformok értelmében akkor, ha az első körben egy jelölt sem szerzi meg a többséget, a 700 szuperdelegált – törvényhozók és egyéb tisztségviselők – szabad belátása szerint voksolhat.

Ebben az esetben az ő szavazatuk döntő fontosságú lehet.

Amennyiben sikerülne Bident rávenni a távozásra, a gyűlés elviekben probléma nélkül megválaszthatna egy másik jelöltet, ám semmi nem garantálná, hogy ő meg tudja szerezni a delegáltak többségének támogatását. A szabályok csak annyit fektetnek le, hogy a küldöttek kötelesek „jó lelkiismerettel” támogatni azt a jelöltet, aki megnyerte az előválasztást, kifejezve a választók akaratát.

A politikai akadályok mellett azt is figyelembe kell venni a Demokrata Pártban, hogy vészesen közeledik a jelöltek szavazó­lapra helyezésének törvényi határideje, ami több államban augusztus.

Ki jöhetne?

Az első számú tartalék Kamala Harris alelnök, aki szintén újrázna. Csakhogy ő nem elég népszerű: a FiveThirtyEight által készített felmérések szerint a választók 51 százaléka el­utasítja, mindössze 37 százalék ítéli meg kedvezően.

A liberális látszatpolitizálás szempontjai szerint viszont szinte tökéletes jelölt, mivel nő, fekete és részben ázsiai származású.

Emellett vele lehetne a legkönnyebben megoldani Biden cseréjét, hiszen a kongresszusi szavazáson is szerepel mint alelnökjelölt, így eljárási szempontból főnyeremény. Az is nyomós érv mellette, hogy szakértők szerint egyedül az ő esetében oldható meg, hogy felhasználhassa a Biden-kampányban eddig gyűjtött pénzügyi támogatást. Minden más új jelöltnek újra kellene kezdeni a pénzgyűjtést, ami nagy hátrányba sodorná a Demokrata Pártot.

Esélyes beugróként emlegetik Gretchen Whitmert, Michigan állam kormányzóját. Ám mivel sokan inkább 2028-ban látnák szívesen elnökjelöltként, valószínűleg nem kockáztatnák meg, hogy kikapjon Donald Trumptól.

Gavin Newsom kaliforniai kormányzó már kifejezte elnöki ambícióit. Többször is figyelmet keltett azzal, hogy ellátogatott konzervatív médiumokba, ám megosztó személyiségnek számít radikálisan balliberális politikája miatt. Tavaly azonban megmutatta, hogy a reálpolitikához is van némi érzéke, amikor Kínában találkozott Hszi Csin-pinggel. Amikor pedig a kínai elnök San Franciscóba látogatott, egyik napról a másikra sikerült kitakaríttatnia a belvárost.

Sokan üstökösként tekintenek rá, de nem valószínű, hogy képes lenne legyőzni Trumpot.

Nem titok, hogy a közlekedési miniszter Pete Buttigieg is szívesen lenne elnök, hiszen 2020-ban már elindult az előválasztáson. Eddigi miniszteri munkáját viszont beárnyékolja az, hogy az infrastruktúra rossz állapotban van, és az utóbbi években több súlyos katasztrófa is történt ennek következtében, a kormányzat pedig finoman szólva sem megfelelően reagált rájuk.

A potenciális jelöltek listáján szerepelnek Amy Klobuchar és Cory Booker szenátorok, akik már indultak előválasztáson, és van némi ismertségük. Andy Beshear egy nagyon konzervatív állam, Kentucky kétszer megválasztott demokrata párti kormányzója, és tavalyi győzelme óta országos figyelmet is kap.

Az aduász, aki nem akar elindulni

Bár sok demokrata álma válna valóra, ha az egykori first lady Michelle Obama megméretné magát, erre egyelőre nincs sok esély.

Habár imázsszempontból kiváló jelölt volna, hiszen nő és fekete, az utóbbi években határozottan visszautasította a lehetőséget. Kommunikációs igazgatója nemrég megismételte Obama irodájának márciusi nyilatkozatát: „Amint azt Michelle Obama volt first lady az évek során többször is kifejezte, nem kíván elindulni az elnökválasztáson.”

Michelle Obama azonban az egyetlen az itt felsoroltak közül, aki a Reuters és az Ipsos közvélemény-kutatása szerint

egy hipotetikus novemberi összecsapáson jobban szerepelne, mint Donald Trump.

Neki ráadásul több mint egy évtizede kimagaslóan jó a megítélése, a Reuters–Ipsos-felmérés szerint 55 százaléknyian vannak kedvező véleménnyel róla. Érdemes azonban hozzátenni, hogy valószínűleg éppen azért ilyen magas ez az arány, mert Michelle Obama bár rendszeresen megszólal közéleti kérdésekben, nem számít első vonalbeli politikusnak.

Mit szól mindehhez Trump?

Úgy látszik, a Demokrata Párt patthelyzetbe került: van egy jelöltje, aki gyengesége ellenére sem akar visszalépni, a többiek pedig vagy nem elég jók, vagy nem akarnak elindulni az elnökválasztáson.

Donald Trump és a republikánusok egyértelműen azt szeretnék, hogy Biden maradjon a demokraták jelöltje.

Trump a vitát követően azt mondta, Biden várhatóan versenyben marad annak ellenére, hogy a Demokrata Párton belül is egyre többen követelik, adja át a helyét egy fiatalabb jelöltnek.

„Biden az egója miatt nem hajlandó kiszállni a kampányból” – fogalmazott Trump. A volt elnök szerint csak az alkotmány 25. kiegészítése alapján szabadulhatnának meg Bidentől. Ha a helyzet úgy kívánja, az elnököt erre hivatkozva a tisztségéből eredő hatáskörök és kötelességek ellátására képtelenné nyilváníthatja az alelnök és a kabinet – ebben az esetben az ország vezetésével járó feladatok automatikusan az alelnökre hárulnak mint ügyvezető elnökre. Egyelőre viszont nincsenek arra utaló jelek, hogy Kamala Harris vagy a Demokrata Párt vezetése gondolkodna ezen a lehetőségen. Bár Trumpék arra számítanak, hogy Biden versenyben marad, a hírek szerint felkészülnek arra a lehetőségre is, hogy másik ellenféllel kell szembenézniük.