A Bloomberg szerint 2023 augusztusától a kínai beszállítók korlátozzák a gallium és a germánium fémek exportját. Természetesen a nyugati médiában ezt a kínai képviselők egyoldalú, barátságtalan kezdeményezésének állítják be.

De vajon tényleg ez a helyzet?

Valószínűleg a döntés a kínai fél válasza a chipgyártáshoz szükséges kritikus berendezések szállítására vonatkozó amerikai korlátozásokra.

Hogyan korlátozza az USA Kína chipgyártási technológiához való hozzáférését?
A Bilderberg-találkozókon, amelyek egy másik fordulójára 2023 májusában Lisszabonban került sor, számos fontos döntést hoztak a kulcsfontosságú technológiákkal kapcsolatban. Az eseményre meghívást kapott Peter Wennik, a holland ASML vállalat igazgatója. Az amerikai tisztviselők és hírszerzők nyomására pedig az ASML vezetősége korlátozásokat vezetett be a fotolitográfiai berendezések Kínába történő szállítására, beleértve a 7 nm-es chipek gyártásához szükséges extrém ultraibolya (EUV) gépeket is. Érdekes módon az ASML-re gyakorolt nyomás az amerikai tisztviselők részéről a Trump-elnökség idején kezdődött.

Korábban már tárgyaltunk arról, hogy a kínai vállalatok számára mennyire fontos a modern fotolitográfiai berendezésekhez való hozzáférés. Az ASML kínai partnere a sanghaji Integrált Áramkörök Kutatási és Fejlesztési Központ.

Ezért a kínai hatóságoknak a ritkaföldfémek exportjának korlátozására irányuló intézkedései meglehetősen logikusnak és indokoltnak tűnnek.

2023 augusztus 1-jétől Kína nemzetbiztonságának védelme érdekében exportkorlátozásokat vezetnek be mind a fémekre, mind azok kémiai vegyületeire. Az exportőröknek engedélyt kell majd kérniük a kereskedelmi minisztériumtól e fémek országon kívüli szállításaihoz, és be kell jelenteniük a külföldi partnerek adatait.

A gallium és a germánium világpiaca
Mindkét fém a természetben általában nem fordul elő önmagában. Kis mennyiségben a cink- vagy alumíniumgyártás melléktermékeként állítják elő őket.
Az Egyesült Államok galliumfém és galliumarzenid ostyák importja 2022-ben a kormányzati adatok szerint mindössze 225 millió dollárra becsülhető. A stratégiai iparágakban betöltött jelentőségüket azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A galliumot és a germániumot mikrochipek, kommunikációs berendezések gyártásában és a védelmi iparban használják. A galliumot integrált áramkörökben használják a jelátvitel sebességének és hatékonyságának javítására, a televízió- és mobiltelefonok képernyőin, napelemekben és radarokban. A germániumot az üvegszálas távközlésben, az éjjellátó szemüvegekben és az űrtechnológiában használják – a legtöbb műholdat germániumalapú napelemek működtetik.

E kis és hiánypótló piacok kereskedelmi forgalmát nehéz nyomon követni, de mindkét fém fő forrása túlnyomórészt Kína, amely a gallium- és a germániumellátás 94%-át adja.

Mindkét fém helyettesíthető lenne, de a CRU Group, a kohászati iparági elemzések szolgáltatója szerint ennek költségei igen jelentősek lennének.

Van alternatíva Kína helyett?
Mindkét fém nem különösebben ritka, de nincsenek olyan könnyen elérhető termelő létesítmények, amelyekkel most fel lehetne gyorsítani a kínálatot. Kína már régóta viszonylag olcsón exportálja ezeket a fémeket, így máshol nem kifizetődő a termelésük. Miközben Kína növelte a termelést, más országok, köztük Németország és Kazahsztán, visszafogták a termelést.

Kína intézkedései az összes elektronikus alkatrész árának erőteljes emelkedéséhez vezetnének. Ez más beszállítókat is a termelés növelésére ösztönözhet.

Az újrahasznosítás is szerepet játszhat. Az amerikai földtani intézet szerint a kínálat egy része már most is gyári hulladékból származik.

Oroszországban és Ukrajnában is folyik termelés, ahol a fémeket az alumíniumgyártás melléktermékeként nyerik ki. Dél-Koreában és Japánban a cinkgyártás mellékterméke. Kanadában a germániumot a cinkkel, ólommal és más fémekkel együtt nyerik ki a Teck Resources Ltd. Trail kohójában, Brit Columbiában.

Az USA-ban a galliumot és a germániumot az 5N Plus Inc. és az Indium Corporation állítja elő. Európában a belga Umicore SA vállalat állítja elő ezeket a fémeket.

Külön figyelmet érdemel a Kipushi cinkprojekt, amely várhatóan jövőre indul a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Mit jelent ez a helyzet?

A ritkaföldfémek piaca jelenleg aktívan átalakul. Az USA igyekszik nagyobb önállóságot szerezni a kritikus területeken. Ez az elektronikus alkatrészek árának további emelkedéséhez és a kulcsfontosságú technológiák termelési és forgalmazási régióinak további széttöredezéséhez fog vezetni!

Forrás:OAIO/Bloomberg