Nem utánozni szeretnénk a szenteket, hanem oltalmuk alá futni. Miért? Az utóbbi vállalkozás sokkal nagyobb sikerrel kecsegtet. És higgyük el, hogy a nagy szentek is mind odafordultak védőszentjükhöz. A héten ünnepelt Szent István valószínűleg a bibliai vértanú segítségét kérte, amikor a magyar álammal kapcsolatos döntéseit kellett meghozni.

Minden megkeresztelt ember döntéseket hoz

Ne gondoljuk, hogy vannak olyan hatalmas döntések, amelyeket szenteknek kell meghozni, és vannak olyan pitiáner ügyek, amiben meg a többieknek. Ez elsősorban abból adódik, hogy nincs pitiáner ember. Minden ember fönség, a Szentlélek temploma. És lehet, hogy apró ügyeink vannak, de a szenteknek is voltak. Jézustól tudjuk, hogy „Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű.” (Lk16, 10) A logikai vonalon visszafelé haladva eljutunk a fölismerésig, hogy aki nagy döntésekre hivatott, az korábban kis döntésekben volt igazságos, bátor és szabad.

A kereszténység legnagyobb döntése

Minden keresztény közösségben fölmerül egyszer a kérdés, hogy mondhatott volna-e Mária nemet Jézus befogadására. Én azt mondom, hogy Mária korában is voltak abortusz módszerek. De Mária az Életet választotta. Ez előzménye volt István vértanúságának. István vértanúsága pedig előzménye volt Szent István királyunk szenté válásának. Ezért mondhatjuk, hogy minden védőszentnek van védőszentje. Minden keresztény történetnek van egy ószövetségi előképe. De a döntések mellett van egy közös vonás a szentek életében. Áldozatot hoztak.

Szent István másokat áldozott föl?

Szent István elvesztette a gyermekeit. Eltemette őket. Ez volt az ő apai áldozata. És nem fordult Isten ellen. Sőt! Úgy szolgálta, ahogy erejéből telt. Szent István halála előtt elfogyott előle az út. Nem volt Árpád-házi utódjelölt a trónra. Nem volt mit tenni. És ekkor hozta meg élete zseniális döntését. Rájött, hogy hazája sorsán jelképes cselekedetekkel fordíthat. Így fölajánlotta Magyarországot a Szűz Anyának. Miért nem Jézusnak?

Anyai oltalom

Van egy rendtársam, aki megtérése után református lett. Aztán egy idő után elkezdett vágyni valamilyen anyai szeretetre. Ekkor olvasott utána, hogy a katolikusok miért beszélnek olyan sokat Máriáról. Végül katolizált. Soha egy rossz szót nem hallottam tőle a protestánsokról. Jól érezte köztük magát, de ráérzett arra, amire Szent István is: kell egy állam túléléshez, egy nyelv fönnmaradásához és kell az emberi léleknek is egy tökéletes anya.

Lehetnek a magyaroknak viharos századaik, lehetnek fájdalmas veszteségeik. De ahhoz, hogy magyar lelkek szembe tudjanak nézni a nehézségekkel és mindig legyen egy szent maradék, ahhoz nélkülözhetetlen az anyai szeretet.

Amikor Szent István fölajánlotta az országunkat Máriának, akkor azért tehette, hogy a magyaroknak örökké legyen egy állandó, ragyogó védőszentjük, a világ első keresztény szentje, egy nő. Ezt nem lehet tovább fejtegetni, de ezt bárkinek meg lehet tapasztalni – már ha apró ügyeiben helyesen döntött.

Rákóczi Piroska