Az ukrajnai háború végéig az Oroszország elleni szankciók vannak érvényben, utána pedig amúgy is kivezetnék az orosz energiát.
Már soha — lényegében ez Brüsszel válasza arra a kérdésre, mikor szállíthat újra orosz gázt Európába az Északi Áramlat. Az ukrajnai háború lezárásáig azért sem, mert az Oroszország elleni szankciók hatálya alá esik, utána pedig azért nem, mert az Európai Unió az orosz energia kivezetéséről döntött.
Ez szerdán, az Európai Bizottság szokásos brüsszeli sajtótájékoztatóján merült most fel, az Euronews hírcsatorna kérdésére.
Túlságosan is jól ismerjük az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőség rejtett költségeit. Oroszország fegyverként használta ezt a függőséget, mi pedig megfizettük ennek az árát. Ezt nem fogjuk elfelejteni
— mondta Paula Pinho, a testület szóvivője, Ursula von der Leyen bizottsági elnök korábbi szavaira hivatkozva.
A vezetékes gázra vonatkozó szerződéseket – köztük az Északi Áramlathoz korábban kapcsolódó megállapodásokat – 2027 szeptemberéig kell lezárni. — A hatályos jogszabályok sem a szankciókhoz, sem konkrét geopolitikai eseményekhez nem kötődnek – hangsúlyozta Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő.
A Németországot és Oroszországot összekötő, több mint 1200 kilométer hosszú tenger alatti vezetékrendszer uniós szankciók hatálya alá tartozik. Az Északi Áramlat 1 nem üzemel, az Északi Áramlat 2 pedig soha nem kapta meg a működéshez szükséges német engedélyt — emlékeztet laptársunk, a Világgazdaság. 2022-ben meg is rongáltak a rendszer négy vezetékéből hármat, amiből azóta is szövevényes ügy lett. A modern európai történelem egyik legdurvább szabotázsakciójának összehangolásával egy hamburgi perben Szerhij K. ukrán katonatisztet vádolják.
Felbolydult energiapiac
Ugyanakkor a gazdasági növekedést is visszafogó felbolydult európai energiapiac nyomán a józanabb hangok azt szorgalmazzák, Európa — és különösen Németország — ne mondjon le az orosz fosszilis energiáról.
Alice Weidel, a legnépszerűbb német párt, a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke a szankciók eltörlését és az Északi Áramlat működésének visszaállítását ígérte hatalomra jutásának esetére. Azzal érvelt: az olcsó orosz gáz — amelyet egyébként a Szovjetunió a hidegháborús időkben is szállított a „vasfüggönyön” túlra, az NSZK-nak — a korábbi német gazdasági siker titka volt.
Kötik az ebet a karóhoz
Friedrich Merz kancellár ugyanakkor azzal vádolta Weidelt, hogy Moszkva pártját fogja, és bizonygatta, hogy Németország energiaellátása csak megújuló forrásokból garantálható biztonságosan. Az orosz energia uniós kivezetésének visszafordítására az Európai Bizottságnak kellene javaslatot tennie, a tagállamok minősített többségének pedig megszavaznia azt, de a többség jelenleg azon az állásponton van: a Moszkvától való vásárlás elfogadhatatlan költséggel járna az európai biztonságra nézve — emlékeztet az Euronews.
Mint írtunk róla, az EU azt tervezi, hogy Kanadából importálja a kieső földgázmennyiséget.
