2024.május 27.
Hella, Pelbárt, Ágoston

Minden, amit tudnia kell a BlackRockról, a világot birtokló vállalatról

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
blackrock2

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A befektetési óriáscég globális befolyása a politikára és a gazdaságra hatalmas.

A BlackRock a világ egyik legbefolyásosabb szervezete, aljas szerepe a globális gazdaságban és a politikában pedig egyre nyilvánvalóbb.

A befektetési óriás a woke-politikát vállalati/társadalmi felelősségvállalási pontszámok (ESG) formájában erőlteti, amely magában foglalja a veszélyes “nettó zéró”- és az LMBT-témát. A BlackRock felelős a pénzügyi rendszerek manipulálásáért is, és ellenőrzés alatt tartja a világ vagyonának jelentős részét.

Hogy megvédhessük magunkat, tudnunk kell, mivel állunk szemben. Ebben a cikkben mélyen beleásunk a BlackRock néven ismert globalista behemót történetébe, jelenlegi üzleti gyakorlatába és terveibe.

A BlackRock és alapítójának története

2022 elején a BlackRock Inc. mintegy 10 billió dollár értékű vagyont kezelt, amely a világ legnagyobb vagyonkezelőjévé tette. A Blackrock jelentős számú részvényt birtokol a világ legnagyobb vállalataiban, köztük az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Google, a Tesla, a Coca-Cola, a Moderna, a Johnson & Johnson, az Exxon Mobil, a Visa, a Chevron, a JPMorgan Chase, a Walmart nevű és még sok más vállalatban.

A céget 35 évvel ezelőtt, 1988-ban a Blackstone Inc. leányvállalataként alapította Larry Fink befektetési bankár és jelenlegi vezérigazgató. Eredetileg Blackstone Financial Management volt a neve, és létezésének első négy évében gyorsan növekedett, 1992-ben elérve a 17 milliárd dollár értékű portfóliót, számolt be erről James Corbett újságíró.

Mivel a a BlackRock egy igen tekintélyes vállalkozássá nőtte ki magát, Fink and Stephen Schwarzman, a Blackstone vezérigazgatója elhatározta, hogy leválasztja a BlackRock-ot a Blackstone-tól, és saját vállalkozássá alakítja.

A BlackRock 1999-ben került ki a tőzsdére, részvényenként 14 dollárért; a cég ekkor 165 milliárd dollár értékű vagyont kezelt. A 2000-es évek elején a vállalat kiterjesztette üzleti tevékenységét az elemzésre és a kockázatkezelésre. 2004-ben megvásárolta a State Street Research &Management befektetési alapkezelő társaságot, 2006-ban egyesült a Merrill Lynch befektetési alapkezelő céggel, 2007-ben pedig megvásárolta a Quellos Csoport kulcsfontosságú vagyonkezelő egységét, ezzel a BlackRock kezelésében lévő teljes eszközértéket több mint 1 billió dollárra növelve.

Bár a BlackRock pénzügyi sikere eddig a pontig lenyűgözőnek tűnhet, ami a céget valójában a mai globális pénzügyi hatalmassággá tette, az a 2007-es és 2008-as pénzügyi válság volt. Heike Buchter újságíró, aki könyvet írt a BlackRockról, 2015-ben azt mondta: “A pénzügyi válság előtt még csak nem is ismertem ezt a nevet. De a Lehman [Brothers] összeomlása [2008-ban] utáni években a BlackRock mindenhol megjelent. Mindenhol!”

Számos bank, köztük a Lehman Brothers, ahogyan az Egyesült Államok kormánya és a Federal Reserve is a Finkhez és a BlackRockhoz fordult segítségért a válsághoz vezető bonyolult pénzügyi eszközök rendezéséhez és a 2008-as mentőcsomagokkal való támogatásért.

Ezek az intézmények Finket mint a másodlagos jelzálogpiaci válsághoz vezető pénzügyi eszközök szakértőjét bízták meg, mert ő segített létrehozni a gyilkos jelzáloghitel-ágazatot. Az 1980-as években, amikor Fink még a First Boston befektetési banknál dolgozott, kidolgozta “első óvadéki jelzáloghitel-kötelezettségét (CMO), és szinte egyedül” létrehozta “a másodlagos jelzáloghitel-piacot, amely 2008-ban olyan látványosan kudarcot vallott” – írta Corbett.

“Amikor a Lehman Brothers összeomlása után a por leülepedett a Wall Streeten, nem volt kétség afelől, hogy ki ül a porkupac tetején: a BlackRock” – mondta Corbett.

Fink vezetése alatt a BlackRock pénzügyi erejét és befolyását arra használta, hogy bekerüljön a nemzeti és nemzetközi politikába. F. William Endgahl író és gazdasági újságíró ezt így fogalmazta meg:

A BlackRock alapítója és vezérigazgatója, Larry Fink egyértelműen érdekelt globális befolyás vásárlásában. Ő tette meg Friederich Merz volt német CDU-tag parlamenti képviselőt a BlackRock Germany vezetőjévé, amikor úgy nézett ki, hogy ő lenne majd Merkel kancellár utódja, George Osborne volt brit pénzügyminiszter pedig “politikai tanácsadója”. Fink Hillary Clinton korábbi kabinetfőnökét, Cheryl Millst nevezte ki a BlackRock igazgatótanácsába, amikor biztosnak tűnt, hogy Hillary hamarosan bekerül a Fehér Házba.

Korábbi központi bankárokat nevezett ki igazgatótanácsába, és továbbra is jövedelmező szerződéseket kötött korábbi intézményeikkel. Stanley Fisher, a Bank of Israel korábbi vezetője és később a Federal Reserve alelnöke, jelenleg a BlackRock vezető tanácsadója. Philipp Hildebrand, a Svájci Nemzeti Bank korábbi elnöke ma a BlackRock alelnöke, ahol a BlackRock Befektetési Intézetét felügyeli. Jean Boivin, a Bank of Canada korábbi igazgatóhelyettese, a BlackRock befektetési intézetének globális kutatásvezetője.

Világosan látható a BlackRock és a politika valamint az üzleti élet legmagasabb szintjei közötti összefonódás, és az a mérhetetlen mértékű globális befolyás, amellyel Fink befektetési cége ennek révén rendelkezik A vállalat olyan erős lett, hogy William Birdthistle professzor a “negyedik kormányzati ágnak” nevezte.

A BlackRock összejátszik a Biden-adminisztrációval

2019-ben, amikor Joe Biden azt fontolgatta, hogy elindul az elnökválasztáson Donald Trump ellen, a volt alelnök találkozott Finkkel, hogy a BlackRock támogatását kérje. A vezérigazgató állítólag azt mondta Bidennek, hogy “azért vagyok itt, hogy segítsek”.

Biden, hogy látszólag gyorsan viszonozza a BlackRock segítségét, nem sokkal elnökké válása után kinevezte Brian Deese-t a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatójává. Ezt megelőzően, 2017-től 2020-ig Deese a BlackRock fenntartható befektetésért felelős vezetője volt. Az Obama-adminisztrációban is több kulcsfontosságú pozíciót töltött be, beleértve az elnök vezető tanácsadói tisztét is.

A jelenlegi Biden-adminisztráció másik korábbi BlackRock-alkalmazottja Adewale Adeyemo helyettes kincstárnoki titkár, aki 2017 és 2019 között Fink vezető tanácsadója volt. A nigériai születésű politikus szoros kapcsolatban áll Barack Obama korábbi elnökkel is; 2019-ben őt választották az Obama Alapítvány első elnökévé.

Továbbá, a BlackRock korábbi, globális befektetésekért felelős vezető stratégája, Michael Pyle most Kamala Harris alelnök vezető gazdasági tanácsadója. Pyle az Obama-adminisztráció alatt a nemzetközi pénzügyekért felelős miniszter helyettesének vezető tanácsadójaként is szolgált.

El lehet mondani, hogy a Biden-adminisztráció gazdaságpolitikáját lényegében a BlackRock irányítja.

A BlackRock kulcsszerepe a Nagy Újraindításban és a COVID “járványban”

Corbett azzal érvel, hogy a COVID-19 “világjárvány” elsősorban nem egy vírusról szólt, hanem inkább lehetőséget jelentett a globális elit, különösen a BlackRock számára, hogy átalakítsa a globális gazdaságot és a pénzügyi rendszert.

2019. augusztus 22-én Fink hivatalosan is csatlakozott Klaus Schwab globalista Világgazdasági Fórumához (WEF), amikor a WEF igazgatóságának tagja lett. Ugyanezen a napon kezdődött a központi bankárok, közgazdászok és politikai döntéshozók találkozója a gazdaságpolitika megvitatására – az éves Jackson Hole Gazdasági Szimpózium -, ahol a BlackRock beindította pénzügyi forradalmát.

Egy héttel az esemény előtt a BlackRock közzétett egy értekezést, amely a Wyoming-i Jackson Hole-ban tartott szimpóziumon elhangzó vita paramétereit fektette volna le.

“A mennyiségi lazítás (QE) és a ZIRP (zéró kamatláb-politika), sőt az egykor elképzelhetetlen NIRP (negatív kamatpolitika) után a bankárok mozgástere elfogyott ” – magyarázta Corbett.

Tehát a pénzügyi elitnek valami újra volt szüksége, és a BlackRock megadta nekik a választ: “Közvetlen fellépés”.

A koncepció megértéséhez először is azt kell tudni, hogy a monetáris rendszer két ágra oszlik: a kiskereskedelmi ágra és a nagykereskedelmi ágra. A kiskereskedelmi ág az a hely, ahol a “banki pénzt” elköltik, azaz azt a pénzt, amelyet a hétköznapi emberek és a vállalkozások költenek a gazdasági tranzakciókban. Aztán van a “tartalékpénz” (nagykereskedelmi ág), amelyek azokat a betéteket jelenti, amelyeket a bankok központi bankokban, például a Federal Reserve-nél (Fed) vagy az Európai Központi Banknál (EKB) tartanak.

A két monetáris ágazat részletesebb magyarázatához olvassa el a központi banki digitális valutákról szóló cikkemet.

A BlackRock javaslata a “közvetlen fellépésre” azt jelentette, hogy megkerülték a felosztott monetáris rendszert, és hagyták, hogy a központi bankok közvetlenül pumpáljanak pénzt a különböző magán- és állami szervezetekbe.

“Példátlan válaszra van szükség, amikor a monetáris politikát kimerítik, és a fiskális politika önmagában nem elegendő” – jelentette ki a BlackRock 2019. augusztusi tanulmánya. “Ez a válasz valószínűleg magában foglalja a “közvetlen fellépést”: a közvetlen fellépés azt jelenti, hogy a központi bank lehetőségeket talál arra, hogy a központi banki pénzt közvetlenül juttassa azok kezébe az állami és a magánszektorban, akik azt elköltik. “

2019 szeptemberében, hónapokkal az úgynevezett “járvány” kezdete előtt elkezdték a Federal Reserve pénzét közvetlenül a kiskereskedelmi monetáris ágazatba pumpálni.

Mire a szövetségi segítségek 2020 márciusában az első lezárásokkal megkezdődtek, a “közvetlen fellépés” rendszerét már bevezették, és a Fed közvetlenül helyezhetett pénzt a magán- és az állami szervezetekbe.

“Amit nekünk járványnak mondtak, az pénzügyi szinteken valójában csak ürügy volt arra, hogy a Fed-től példátlan módon dollármilliárdokat pumpáljanak közvetlenül a gazdaságba” – írta Corbett.

2020 márciusában, hasonlóan a 2007–2008-as pénzügyi válsághoz, a Fed a BlackRockhoz fordult mentőprogramjainak megvalósítása miatt.

Ez lehetővé tette a BlackRock számára, hogy a kormány közelébe férkőzzön, azaz az adófizetők, a pénz közelébe, és elossza azokat azoknak a vállalatoknak, amelyekbe a BlackRock befektetett, és ez lehetővé tette a BlackRock számára, hogy kimentse egyik legfontosabb eszközét: az iShares-t, a tőzsdén kereskedett befektetésialap-gyűjteményt (ETF-ek), amely az ő kezelésükben 2,23 billió dollár értékű vagyoni eszközt tett ki 2023 januárjában.

Ez azt jelenti, hogy a Fed megengedte a BlackRocknak, hogy az adófizetők pénzét használja fel arra, hogy kimentse saját eszközeit. Russ és Pam Martens ezt így fogalmazták meg blogcikkükben:

Nincs ajánlati szerződés és saját termékek felvásárlása, mi lehet ezzel a baj? A helyzetet még kirívóbbá teszi, hogy a CARES törvény néven ismert ösztönző törvényjavaslat 454 milliárd dollárt különített el az adófizetők pénzéből, hogy fedezze a Fed által létrehozott mentőprogramok veszteségeit. Összesen 75 milliárd dollárt különítettek el a BlackRock által kezelt vállalati kötvényvásárlási programok veszteségeinek fedezésére. Mivel a BlackRock-nak megengedték, hogy felvásárolja saját ETF-jeit, ez azt jelenti, hogy az adófizetők nyelik le azokat a veszteségeket, amelyek egyébként a milliárdos Larry Fink cégét és befektetőit terhelnék.

A Fed mellett a Bank of Canada és a svéd központi bank is konzultált a BlackRock-kal, hogy segítsen a vállalati kötvényvásárlási program kezelésében.

A 2020-as “közvetlen fellépéses” államcsínyével “a BlackRock valóban leigázta a bolygót” – írta Corbett.

“Most már ő diktálta a központi banki beavatkozásokat, majd minden elképzelhető szerepben, konzultánsként és tanácsadóként, kezelőként, vevőként, eladóként és befektetőként az összeférhetetlenségi szabályok közvetlen megsértésével járt el mind a Fed-del, mind magukkal a bankokkal, vállalatokkal, nyugdíjalapokkal és más szervezetekkel, amelyeket kisegített.”

A BlackRock mindenható informatikai rendszere

A világ összes részvénye és kötvénye értékének jelentős részét a BlackRock “befektetéskezelési központi feldolgozó rendszere” kezeli.

Ezt az Aladdin nevű rendszert (az “eszköz, kötelezettség, adósság és járulékos befektetési hálózat” rövidítése) nemcsak maga a BlackRock használja.

BlackRock Solutions, a BlackRock egyik leányvállalata, több mint 150 intézménynek engedélyezi az Aladdin használatát, köztük a világ második legnagyobb vagyonkezelőjének, a Vanguard-nak és az iparág egy másik óriásának: a State Street Global Advisors-nak. Ezt a rendszert a világ legnagyobb biztosítótársaságai és a big tech-cégek, például az Alphabet (Google), az Apple és a Microsoft, valamint több nyugdíjalap is használja.

Az Aladdin mindennap lefuttatja az úgynevezett “Monte Carlo szimulációkat” – olyan számítógépes algoritmusokat, amelyeket arra hoztak létre, hogy modellezzék a lehetséges következmények valószínűségét véletlenszerű változókat tartalmazó rendszerekben – az általa kezelt összes pénzügyi eszközön.

2017-ben az Aladdin kockázatkezelésében 20 billió dollár értékű vagyon volt, jelentette a Financial Times. Azóta a BlackRock nem jelenti ezt az adatot, ma pedig ez feltehetőleg sokkal nagyobb.

A múltban az informatikai rendszert csak a kockázat kiszámítására használták, míg a döntéseket még emberek hozták. 2017-ben azonban Fink “megadta magát a gépeknek”, mivel a BlackRock elkezdte használni a “Monarch” nevű automatizált számítógépes rendszert, amely átvette a döntéshozatali folyamatot számos eszköze felett.

Röviden, a BlackRock Aladdin-rendszere jóval több mint 20 trillió dollár értékű eszközt kezel, ami azt jelenti, hogy a világ vagyonának jelentős része egyetlen számítógépes rendszer számításaitól függ. Ráadásul a részvények vételére és eladására vonatkozó döntéseket egyre inkább algoritmusok és mesterséges intelligencia hozza meg az emberek helyett.

Ezért az algoritmushibák, akár szándékosak, akár nem, világgazdasági katasztrófát okozhatnak.

Az égető kérdés továbbra is az, hogy mit tervez a BlackRock kezdeni a megszerzett hatalmas hatalommal és befolyással.

Hogyan irányítja a BlackRock a világot?

“A magatartásnak meg kell változnia, és ez az egyik dolog, amire a vállalatokat kérjük. Ki kell kényszeríteni a hozzáállást, és mi a BlackRock-nál kikényszerítjük. “

Ez a 2017-es Larry Fink-idézet összefoglalja, hogyan jár el a BlackRock a hatalmával és befolyásával: viselkedést kényszerít ki és a társaságot a saját képére formálja.

Fink a „vezérigazgatóknak évenként küldött levelét”, bár hivatalosan nem direktíva, “cselekvésre való felhívásként” írják le, amely megváltoztatja a világ legnagyobb vállalatainak testületi magatartását. Ezt még egy lektorált tanulmány is megerősítette, amely arra a következtetésre jutott, hogy “bizonyítékaink arra utalnak, hogy a portfóliócégek reagálnak a BlackRock nyilvános szerepvállalási erőfeszítéseire”.

Fink a vállalati világ feletti befolyását arra használja, hogy előmozdítsa a woke környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célkitűzését. Az ESG lényegében egyfajta társadalmi kreditrendszer a vállalatok számára, hogy bebiztosítsák, tartják magukat a destruktív “nettó zéró” szén-dioxid-kibocsátási politikákhoz és a globalista agenda számos más eleméhez.

vezérigazgatóknak írt 2022-es levelében Fink a következőket írta:

A fenntartható befektetések mára elérték a 4 billió dollárt. A karbonmentesítésre irányuló intézkedések és törekvések is fokozódtak. Ez csak a kezdet – a szerkezeti elmozdulás a fenntartható befektetések irányába még mindig gyorsul. Legyen szó akár az energetikai innovációt célzó új vállalkozásokba történő tőkebefektetésről, akár a hagyományos indexekből a személyre szabottabb portfóliókba és termékekbe történő tőketranszferről, több pénzmozgást fogunk tapasztalni.

A nettó zéró világra való áttérés minden vállalatot és minden iparágat meg fog változtatni. A kérdés az, hogy te irányítasz-e, vagy téged irányítanak majd?

Azt is világossá tette, hogy a BlackRock megköveteli, hogy a vállalatok kövessék a “nettó zéró” ESG célkitűzést:

Az érdekelt felek kapitalizmusa arról szól, hogy hosszú távú, tartós hozamot biztosítson a részvényesek számára. És ennek fontos eleme a vállalat nettó zéró világra vonatkozó tervezésének átláthatósága. De ez csak egy a sok információ közül, amelyeknek felfedésére mi és más befektetők a vállalatokat kérjük. Ügyfeleink tőkéjének kezelőiként arra kérjük a vállalkozásokat, hogy bizonyítsák, hogyan szándékoznak teljesíteni a részvényesek iránti kötelezettségüket, többek között szilárd környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatok és szabályozások révén.

Az alacsony ESG “társadalmi hitel- ” minősítés megakadályozza, hogy a vállalkozások sikeresen működjenek, ahogy azt Iain Davis újságíró magyarázza:

Ezt az érdekelt felek kapitalizmusa mérőszámaival érik el. A vagyoni eszközök minősítése környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) referenciaértékek alapján történik a fenntartható üzleti teljesítmény érdekében. Minden olyan vállalkozásnak, amely piaci finanszírozást igényel, akár klímakötvények kibocsátásával, vagy esetleg zöld kötvények kibocsátásával az európai vállalkozások számára, szüksége lesz ezekre a biztosítékokra, hogy józan ESG-minősítéssel rendelkezzenek.

Az alacsony ESG-besorolás elriasztja a befektetőket, megakadályozva a projekt vagy üzleti vállalkozás nyereségessé válását. A magas ESG-besorolás azt fogja eredményezni, hogy a befektetők igyekeznek a pénzüket olyan projektekbe fektetni, amelyeket nemzetközi megállapodások támogatnak.

Nem a BlackRock az egyetlen, amely a nettó zéró célkitűzést erőlteti. Jelenleg 301 aláírója van a “Nettó Zéró Vagyonkezelők kezdeményezésének“-, amely együttesen 59 billió dollárt kezel.

A BlackRock természetesen támogatja a központi banki digitális valutát (CBDC) is, mivel a fizetések teljes digitalizálása az összes monetáris értéktőzsde teljes ellenőrzését lehetővé tenné, és ezáltal még könnyebbé tenné az ESG-irányelvek érvényesítését.

részvényeseknek írt 2022-es levelében Fink áradozott a CBDC-k előnyeiről, például hogy “csökkenti a pénzmosás és a korrupció kockázatát ” és “csökkenti a határokon átnyúló fizetések költségeit “.

Szinte magától értetődik, hogy a BlackRock az LMBT célkitűzéseket is előmozdítja az úgynevezett vállalati egyenlőségi index bevezetésével, amely a vállalatoknak az “LMBTQ-inkluzív szabályozások és gyakorlatok” iránti elkötelezettségét osztályozza. A mutatót a Human Rights Campaign (Emberi Jogi Kampány) teszi közzé, amelyet Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa finanszíroz.

James Corbett újságíró sötét képet fest a jövőről, amelyet a BlackRock vizionál:

Most már maradéktalanul látjuk a világ BlackRock szerinti jövőjét. Ez egy olyan világ, amelyben nem felelősségre vonható számítógépes tanulási algoritmusok a világ legnagyobb intézményeinek befektetéseit automatikusan azok kasszájába irányítják, akik Fink és kereskedőtársai igényei szerint játszanak. Ez egy olyan világ, amelyben a tranzakciók egyre jobban digitalizálttá válnak, lévén minden egyes tranzakció a BlackRock mindenek felett álló algoritmusának pénzügyi haszon céljából kinyert adata. És ez egy olyan világ, amelyben azok a vállalatok, amelyek nem hajlandók követni az agendát, az ESG szempontjából feledésbe merülnek, az ellenállást tanúsító személyek CBDC-pénzforrását pedig elzárják.

Remény egy jobb jövőre

A BlackRock mára megállíthatatlan erőnek tűnhet, de egészen a közelmúltig a társadalom többségének fogalma sem volt arról, hogy mi is az a BlackRock, vagy mit csinálnak. Ez most a szemünk előtt változik.

A BlackRock és programja elleni fellépés az elmúlt években egyre nőtt, New York-i és párizsi irodáiknál tüntetések zajlottak.

Ráadásul a Consumers’ Research nonprofit szervezet tavaly kampányt indított a BlackRock ellen, a céget kínai kapcsolatai miatt bírálva.

“Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan vállalat, amely küldetésévé tette, hogy az amerikai vállalkozásoknál érvényesítse az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szabványokat, ugyanezeket a normákat a külföldi befektetésekre is alkalmazza, de a BlackRock nem erőlteti rá woke-programját Kínára vagy Oroszországra” – mondta a Consumers’ Research ügyvezető igazgatója. “Az amerikai fogyasztók felismerik a hazugot, ha látnak egyet, és a Consumers’ Research nem fogja hagyni, hogy ezt megússzák.”

Az ellenállás a republikánusok által irányított államok részéről is növekszik. Ron DeSantis floridai kormányzó nemrég 2 milliárd dollárt vett ki a BlackRock kincstári alapjából. Louisiana és Dél-Karolina bejelentette, hogy szintén kivonja az állami forrásokat a BlackRock-ból, Arkansas pedig már 125 millió dollárt vett ki a BlackRock által kezelt számlákról. DeSantis egy 19 kormányzóból álló koalíciót is vezet, hogy tiltakozzon a woke vállalati ESG célkitűzéssel.

A legutóbbi Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC) egy  vitafórumot tartottak “Az új gonosz tengely: Soros, Schwab és Fink” címmel, amely a gazdag elit, köztük a BlackRock azon szándékára összpontosított, hogy szélsőbaloldali politikát kényszerítsen rá az Egyesült Államokra és az egész világra.

A BlackRock aljas terveiről és akcióiról szóló információk terjesztése révén megváltozhat a közvélemény, és Fink vállalatóriása nyomás alá kerül. A közeljövőben valószínűleg bekövetkező gazdasági összeomlás arra készteti az embereket, hogy felkutassák a válságért felelősöket – és a BlackRock minden bizonnyal a tettesek között van. Majd elválik, képes lesz-e a BlackRock megtartani a hatalmát és a befolyását, vagy nem, most, hogy reflektorfénybe kerül, és a közvélemény ellenük fordul.

Forrás:lifesitenews

Mi a reakciód?
👍tetszik
1
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához