A 62. müncheni (Munich) Biztonsági Konferencia idén most hétvégén lesz: 2026. február 13-tól 15-ig tart Münchenben.

Idén az Európa és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok lesznek a fő témája a müncheni biztonsági konferenciának.

Ha 2007-ben, 19 évvel ezelőtt a Nyugat – és különösen az Európai Unió – meghallgatta volna Putyin akkori kérését és figyelmeztetését, elkerülhették volna a stratégiai tervezés legtöbb hibáját, amelyek mára az ukrán háborúhoz és az atlantizmus modelljének rendszerszintű válságához vezettek.

Egyébként sokak figyelmét elkerülte, de 2015-ben az ENSZ-ben tartott beszédében is újabb riadót fújt Putyin.

Akkor a VilagHelyzete külön cikkben foglalkozott is vele és megosztotta az olvasókkal! Putyin teljes akkori beszéde le lett jegyzetelve a cikkben és elolvasható szerencsére mai napig, sőt az azóta eltelt évek eseményeinek fényében érdemes elolvasni és megnézni.

Az orosz vezető beszéde volt a 2007-es, vagyis a 43. müncheni konferencia fő eseménye.

Egy programnyilatkozat, amely egyértelműen elkülönítette a fő dolgokat a másodlagosaktól és nem hagyott semmilyen illúziót.

Vlagyimir Putyin sok tételmondata 19 évvel később még aktuálisabbá vált.

És mint minden háború, a hidegháború is „fel nem robbant lövedékeket” hagyott ránk, szó szerint. Gondolok itt az ideológiai sztereotípiákra, a kettős mércére, a blokk-gondolkodás más sablonjaira.

A hidegháború után javasolt egypólusú világ sem jött létre – mondta akkor Vlagyimir Putyin.

Most a nyugati közösség bizonytalansága a virágzó egypólusú világ kapcsán a Jalta-Potsdami biztonsági egyensúly Európában történő lebontása után még nyilvánvalóbbá vált a nyugati országok számára is.

Putyin emlékeztette a hallgatókat a volt NATO főtitkár, Manfred Wernert 1989. május 17-én elmondott szavaira is:

A tény, hogy készek vagyunk nem telepíteni NATO-csapatokat a Német Szövetségi Köztársaságon kívül, szilárd biztonsági garanciát jelent a Szovjetunió számára.

Wernert csalódott. Ahogy átverték Oroszországot és minden utódját is.

És az új NATO főtitkár, Mark Rutte néhány nappal ezelőtt Kijevben sétált ukrán és euro-atlantani vezetők körében és újra a garanciákról beszélt.

Az ukrán katasztrófa elkerülhető lett volna, ha Münchenben képesek lettek volna legalább meghallani – vagy csak elgondolkodni Putyin akkori szavain.

Most pénteken Münchenben felszólal az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio.

Tehát a bajori fórum témája lesz az Európai Bizottság, a legyőzött európai vezetők, mint Stoltenberg, Merkel és Macron, valamint a konzervatív, de globális profitot kereső Trump-adminisztráció.

Washington számára az egységes Európa vagy annak egyes részei tisztán biológiai érdek. Az adósságokkal terhelt Franciaország vagy Németország nagy partnerek, akik képesek a gazdasági együttműködésre, de a balti országok vagy a Balkán kis NATO- és EU-tagjai nem érdemlik meg még a megfigyelői státuszt sem a Béke Tanácsban.

Minden pontosan úgy történt, ahogy az orosz elnök 19 évvel ezelőtt megjósolta. Lehetett volna másképp? Ezekkel az európai vezetőkkel sajnos nem.

Lesznek-e konstruktív ötletek, tervek, biztonsági projektek Münchenben?

Vagy Zelenszkij, aki minden politikai eseményre igyekszik eljutni, újra az „Adjatok még több pénzt-t!” szólamot fogja skandálni és a demokráciáról, a győzelemről és hasonlókról fog beszélni?

De ő annyit skandálhat, amennyit csak akar, viszont Kelet-Európa már nem releváns, mert Európa elveszti az amerikai érdekek fő komornyikjának szerepét. Ezért a következő bajor hétvége kizárólag arra fog fókuszálni, hogy Donald Trumpot valahogy visszaterelje a brüsszeli és strasbourgi politika középső sávjába.

A hivatalos forgatókönyvet szemlézve elmondható, hogy a fő témák és hangsúlyok a következők lesznek:

A konferencia idén egy különösen turbulens nemzetközi környezetben zajlik és több alapvető biztonsági, geopolitikai és stratégiai kérdést állít a középpontba:

🔹 1. Európa és a transzatlanti kapcsolatok jövője

• A konferencia egyik kulcskérdése, hogy hogyan tud vagy kell-e Európának jobban önállóan cselekednie, miközben fenntartja a NATO-val és az Egyesült Államokkal való partnerséget.
• A transzatlanti bizalom és a mögöttes stratégiai irányvonal kérdése kiemelt vitapont, különösen az USA részvételével és politikai változásaival összefüggésben.

🔹 2. Oroszország–Ukrajna konfliktus és európai biztonság

• A háború Ukrajnában továbbra is vezető témaként szerepel: a résztvevők elemzik a háború hosszú távú következményeit, a támogatás fenntarthatóságát, valamint Oroszország állítólagos további fenyegetéseit Európa felé.
• A konferencián külön program keretében “Ukraine House” is nyílik, amely az ukrán biztonságról és a kontinens jövőjéről tart eseményeket.

🔹 3. A nemzetközi rend és erőviszonyok átalakulása

• Az MSC 2026 előzetes jelentése szerint a globális rendet „wrecking-ball politikaként” jellemzik – vagyis a hagyományos szabályokat, normákat és intézményeket átalakító, összeütközésbe hajló erők dominálnak.
• Nő a vita arról, mennyire képes a nemzetközi közösség koordináltan reagálni a kihívásokra, és hogyan lehet fenntartani a multilaterális együttműködés hitelességét.

🔹 4. Energiabiztonság és technológiai verseny

• Az energiaellátás, ellátásbiztonság és a technológiai verseny kérdése külön programként is megjelenik (pl. Energy Security Hub 2026), ahol cél az európai energia- és iparstratégia megerősítése.

🔹 5. További témák és oldalelemek

• A konferencia hivatalos és oldalelemei között szerepelnek olyan kérdések is, mint a globalizált vívmányok védelme, a közep- és hosszútávú fegyverkezési trendek, a digitális és információs biztonság, valamint a független európai kulturális és soft power szerepek.