Már az amerikai Szenátus sem hagyja tétlenül, hogy a kisebb-nagyobb cégek tömegesen elbocsássák alkalmazottaikat, pusztán az AI vállalati bevezetése miatt. Washington viszont a mesterséges intelligencia egyeduralkodója akar lenni, amit egy korlátozó törvény megakadályozhat. Feloldható-e ez a dilemma, hogy egyik érdek se sérüljön?

Ismét terítékre került az amerikai közéletben a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése és annak következményei. Az amerikai nagycégek ugyanis tömegével hajtottak végre létszámleépítéseket, amelyekről csak később derült ki, hogy ezeket nem egy esetleges csődállapot fennállása okozta, hanem az MI vállalati használatának bevezetése, amelynek következtében rengeteg munkakör egyszerűen feleslegessé vált. Mindez azért sem mindegy az amerikai államnak, mert a Big Tech cégek stratégiai fontosságúak a nagyhatalomnak, így egy krízishelyzetben az állam teljes vagy akár csak kisebb részesedést vállal a bajba jutott cégeknél. Így történt az összeomlás határán álló Intel esetében is, amikor idén augusztusban Howard Lutnick kereskedelmi miniszter bejelentette, tízszázalékos tulajdoni hányadot szerez a részben magyar alapítású chipgyártó cégben.

Hogy a tömeges létszámleépítés jelenségét feltárni és megakadályozni tudják, Josh Hawley, Missouri republikánus szenátora és a demokrata Hawley Mark Warner virginiai szenátor törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a mesterséges intelligencia miatti elbocsátásokat nyomon lehessen követni – írta a The Post Millennial.

Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a vállalatoknak és a szövetségi ügynökségeknek negyedéves jelentésekben kell majd jelenteniük, hogy hány embert bocsátanak el a mesterséges intelligencia miatt.

Ez az információ ezután bekerül a Munkaügyi Minisztérium jelentésébe. A minisztérium “minden második negyedévre jelentést készít, amelyben elemzi az adatok nettó hatását” a munkaerőpiacra. A jelentéseket pedig a szövetségi kormányzat Költségvetési és Irányítási Hivatalával együttműködve készítik el, amely a szövetségi kormányzat munkaerő-gazdálkodását is felügyeli.

A jelentéstétel mind a nyilvánosan működő, mind a nem nyilvánosan működő vállalatokra vonatkozni fog.

„A mesterséges intelligencia már most is felváltja az amerikai munkavállalókat, és a szakértők előrejelzése szerint a MI a következő öt évben akár 10-20 százalékkal is növelheti a munkanélküliséget. Az amerikai népnek pontosan meg kell értenie, hogy a MI hogyan befolyásolja a munkaerőnket, hogy biztosíthassuk, hogy a MI az emberekért dolgozzon, ne pedig fordítva”

– mondta Hawley.

A törvényjavaslat benyújtására akkor került sor, amikor már korábban is érkeztek jelentések arról, hogy a vállalatok a MI bevezetésének következtében elbocsátották munkaerőjük egy részét.

Az Amazon nemrégiben bejelentette, hogy mintegy 30 ezer vállalati munkakört szüntet meg, miközben a Big Tech-cég növelte a MI használatát. Más, valamivel kisebb cégek, mint például a Salesforce, a Klarna és a Duolingo, szintén a mesterséges intelligencia általi munkavégzésnek tulajdonították a leépítéseket.

Az amerikai cégekre nemcsak önmagában a leépítések miatt hárult nagyobb figyelem a szokásosnál. Egyre több vállalati vezető egyenesen örömét fejezte ki, hogy a mesterséges intelligenciával „több ember helyettesíthető”, így „nem lesz gondjuk a bérezés kérdésével,” sőt, a szakszervezetekkel sem kell tárgyalniuk. 

Még érdekesebben fogalmazott Oliver Roberts, az MI joggyakorlatát, társadalmi hatását és politikaalkotását vizsgáló WashU Law AI Collaborative társigazgatója, aki majdhogynem pezsgőt bontott, hogy több millió ember elveszíti a munkáját önhibáján kívül.

„Nagyon hiszem, hogy láthatjuk a mesterséges intelligencia nagyszerű helyettesítését – vagyis több ezer, sőt millió ember elbocsátását. Ha a munkád olyan, mint az adatbevitel vagy az ismételhető folyamatokon való áthaladás, akkor a munkádat könnyen automatizálhatja a mesterséges intelligencia.”

Egymásnak feszül az amerikai elnök és a floridai kormányzó a mesterséges intelligencia miatt

Minden bizonnyal a fentiek hatására döntött úgy Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója, hogy javaslatot tesz a mesterséges intelligencia használatának korlátozására. Állítása szerint egy olyan rendelettel áll elő, amely „meghatározza és védi a floridaiak jogait – beleértve 

• az adatvédelmet, 
• a szülői felügyeletet, 
• a fogyasztóvédelmet és 
• a mesterséges intelligencia általi nevének, képmásának vagy hasonlóságának beleegyezés nélküli felhasználásának korlátozását.”

DeSantis azt ígérte, törvénye „hasonlóan erős és mérföldövet jelentő lesz”, mint az amerikai alkotmány első tíz, a polgári jogokat, azaz többek között a vélemény-, szólás- és vallásszabadságot rögzítő kiegészítése (együttes nevén a Bill of Rights).

Habár a floridai kormányzó nagyon helyesen a munkavállalók érdekeit sem hagyja figyelmen kívül, az Egyesült Államok egyik legfőbb gazdasági törekvése, hogy Kínát megelőzve a mesterséges intelligencia egyeduralkodójává váljon, amelyet egy ilyen intézkedés kétségtelenül nem segítene.

Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök is megszólalt a témában, és kijelentette: csupán egy rendelkezés választja el az Egyesült Államokat attól, hogy „továbbra is vezető szerepet” töltsön be a mesterséges intelligencia területén.

„Jelenleg MINDEN ORSZÁGOT legyőzünk a versenyben, de ez nem fog sokáig tartani, ha 50 állam, köztük sok rosszindulatú szereplő vesz részt a SZABÁLYOKBAN és a JÓVÁHAGYÁSI FOLYAMATBAN”

– üzente Trump a floridai kormányzónak.

Szögezzük le, hogy bár látszólag súlyos politikai ellentét van Ron DeSantis és Donald Trump között, ez mondhatni természetes összefeszülés. 

Előbbi kormányzóként elsősorban saját állambeli polgárai érdekeit tartja szem előtt, így természetes, hogy számára az adatvédelem az első, akár a mesterséges intelligencia fejlődésével szemben is. Utóbbi viszont nemcsak üzletember, de amerikai elnökként külgazdasági vezető szerepet is be kell töltenie, aminél elengedhetetlen – amerikai szempontból – a technológiai hatalom megszerzése.

Akárhogy is, Trumpnak mindenképpen egy olyan intézkedést kell hoznia az ügyben, amelyben „a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.” A Big Tech cégek ugyanis nem fogják maguktól a munkavállalók érdekeit nézni.