A lengyelek számára a mai napig nagy dicsőség, hogy egykor polgártársuk vezette a katolikus egyházat. Szent II. János Pál pápa emléknapja alkalmából Stanisława Kwireg szerzetesnővért kérdeztük.

II. János Pál 1978. október 22-én mutatta be székfoglaló szentmiséjét a Szent Péter téren, Rómában. Ekkor hangzott el prédikációjában az azóta jelmondatává vált buzdítás:

„Ne féljetek!”

A katolikus hívek világszerte ezen a napon ünneplik a lengyel származású egyházfő liturgikus emléknapját.

Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából arra voltunk kíváncsiak, miként emlékezik a hazai lengyel közösség a krakkói püspökből lett szentatyára ezen az ünnepen. Erről többek közt Stanisława Kwireg, a Krisztus Király Misszionárius Nővérek rendjének házfőnöknője beszélt a kőbányai lengyel templomban.

“Lengyelországban október 16-a II. János Pál pápa hivatalos ünnepe, hiszen ezen a napon választotta meg őt a konklávé 1978-ban. Már az azt megelőző vasárnap megkezdődik az ünneplés, az úgynevezett pápai nap, majd október 22-én tartjuk a liturgikus emléknapot is”

– mondta el a Mandinernek Stanisława Kwireg. A házfőnöknő hozzátette: a emléknapon Szent II. János Pál életéről, tetteiről és tanításairól emlékeznek meg.

Kőbányán, a Budapesti Mindenkor Segítő Szűz Mária-templomban is megtartottuk ezt a pápai napot. A szentmise alatt felidéztük életművét, és tisztelegtünk relikviája előtt. Ez alkalomból elhangzott a hozzá írt litánia is”

– tette hozzá.

Ma is él Szent II. János Pál pápa kultusza

A nővér végül arra a kérdésünkre is válaszolt, hogy a lengyelek mindennapjaiban – akár az apaföldön [ahogyan ők nevezik hazájukat – a szerk.], akár a külföldi közösségekben – mennyire él még Szent II. János Pál pápa kultusza. Elmondta: 

A lengyelek számára a mai napig nagy dicsőség, hogy egykor polgártársuk vezette a katolikus egyházat, és pápasága alatt olyan tetteket vitt véghez, amelyekkel örökre beírta magát az egyház történetébe. 

Az ünnepek mellett mindennapi használati tárgyakon – például naptárakon és füzeteken – is gyakran feltűnik Szent II. János Pál pápa képmása.

“Ugyanakkor nagy öröm számunkra, hogy a magyarok is a szívükbe zárták őt, és mind a mai napig tisztelettel emlékeznek rá. Jó példa erre az a magyar pár, akik néhány éve, bár nem rendelkeztek lengyel gyökerekkel, mégis a lengyel templomban szerették volna összekötni életüket, mert megtudták, hogy ott őrzik Szent II. János Pál relikviáját, és hogy található ott egy Jézus Szíve-kép is”

– osztotta meg velünk a Krisztus Király Misszionárius Nővérek rendjének házfőnöknője.

Kik Krisztus Király Misszionárius Nővérei?

A Külföldön Élő Lengyelek Számára létrehozott Krisztus Király Misszionárius Nővérek Társaságát 1959. november 21-én indította útjára Baraniak Antoni poznańi érsek és metropolita.

Az alapító atya, Posadzy Ignacy atya (TChr) szándéka az volt, hogy 

a rend lássa el a lengyel diaszpóra szociális és lelkipásztori szolgálatát. 

A nővérek életükkel és munkájukkal Krisztus Királyt követik.

„Lelkiségük feladata: 

• isteni dolgokban határtalan szeretettel szolgálni a külföldön élő lengyelek között,
• és az Egyház egyetemes üdvösségi küldetésében a lengyel emigránsok hitéért és lelki üdvéért fáradozni.

 Az első Krisztus Király Misszionárius Nővérek 2000-ben érkeztek Magyarországra” – olvasható a katolikus.hu oldalon.

Egy lengyel püspök, aki szélesre tárta a Vatikán kapuit

Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtylaként látta meg a napvilágot a lengyelországi Wadowicében, 1920. május 18-án. 

1978. október 16-án választották pápává, október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. Az egyházfők sorában a 264. volt, és 455 év óta ő volt az első nem olasz, illetve a legelső szláv egyházfő.

Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli hibáiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a szocializmust és a kapitalizmust is. Szorgalmazta továbbá a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.

Pápai szolgálata alatt több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint összes korábbi elődje. Emiatt a világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápának”. Hivatali ideje alatt 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban, a magyarok közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. Utóbbi két szent tisztelete is összeköti a magyarokat és a lengyeleket.

II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, valamint a legismertebb lengyel a világon. 2005. április 2-án hunyt el Rómában.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és emléknapját október 22-ére tette. Pár évvel később, 2014. április 27-én ünnepélyes keretek között megtörtént a szentté avatása is.