Be sem iktatták még elnöki hivatalában, máris megkezdődött Karol Nawrocki megbuktatásának kísérlete. Az új lengyel elnök megválasztása ellen már több mint háromezer tiltakozói levelet küldtek a Legfelsőbb Bíróságra. A testületnek az elnökválasztás befejezésétől számított 30 napon belül kell elbírálnia ezeket a tiltakozói leveleket, ám különösen meglepő lenne, ha a bíróság az elnökválasztás újrarendezését írná elő. Hogy ki áll az akció mögött, egyelőre nem tudni, de beszédes az igazságügyi miniszter kirohanása és Donald Tusk bejegyzése.
A Rzeczpospolita azt írta, hétfő délutánig a Legfelsőbb Bíróság 3045 tiltakozást kapott az elnökválasztás érvényessége ellen, amelyek közül 2170-et jóvá is hagytak.
Az eddig benyújtott dokumentumok olyanokkal vádolják Nawrockit a választási győzelméért, miszerint „telepatikus manipuláció történt, amelynek során az embereket telepátia segítségével elriasztották a választásokon való részvételtől és Rafał Trzaskowski jelöltre való szavazástól, ami tovább hamis választási eredményekhez vezetett”.
Egy választópolgár azt állította, hogy a választási bizottság két tagja jellegzetes piros gyöngyökkel jelent meg az egyik varsói szavazókörzetben, amelyek állítólag az egyik jelölt kampányához egyértelműen kapcsolódó kellékek.
Hogy ki áll a tömeges tiltakozás mögött, azt ugyan nem tudni, de jelek azért bőven akadnak. A Donald Tusk-féle Polgári Koalíció több politikusa is már a választás másnapján „választási csalásról” prédikált a közösségi oldalán, Cezary Tomczyk, Rafal Trzaskowski kampánycsapatának tagja például azt hangoztatta:
„Megmagyarázhatatlanul megnőtt a dupla X-szel jelölt érvénytelen szavazatok száma ott, ahol Trzaskowski az első fordulóban győzött. Ugyanilyen drasztikus növekedés tapasztalható az érvénytelen szavazatokkal általában – különös tekintettel az üresen hagyott szavazólapokra.”
Ha ez nem lenne elég, még különösebb, hogy Adam Bodnar igazságügyi miniszter már a tiltakozói levelek beérkezése után rögtön követelőzésbe kezdett. Azt „kérte” a lengyel Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy „a Rendkívüli Ellenőrzési Kamara összes bíráját zárják ki” a tiltakozások elbírálásából, és hogy ezeket az ügyeket utalják a Legfelsőbb Bírósághoz tartozó, már a Polgári Koalíció felügyelete alatt működő Munkaügyi és Társadalombiztosítási Kamarája elé.
Vagyis – ahogyan arról mi is írtunk – Bodnar azokat a „neobíráknak” gúnyolt bírókat támadja ismét, akiket anno szegregált volna a bíróságok munkájától. Mindössze amiatt, mert még Mateusz Morawiecki kormányzása alatt nevezték ki őket. Miután kiderült, hogy alkotmányellenes lenne a tisztogatással felérő bírói tevékenységek lefokozása, egy idő után Bodnar fokozatosan tűnt el a nyilvánosság elől.
Hogy aztán a bukott elnökválasztás után ismét feltűnjön, és tárcavezetői minőségében most éppen kiszorítsa ugyanazokat a bírákat, akiket fél éve nem sikerült alkotmányellenes mivolta miatt.
Az igazságügyi miniszter ténykedése annyira kellemetlen, hogy még Donald Tusk is utalt Bodnar követelésének leállítására.
„A szavazatszámlálás során tapasztalt szabálytalanságok minden jelentett esetét ellenőrzik és elemzik. Az esetleges hamisításokat kivizsgálják és megbüntetik. A tiltakozások a Legfelsőbb Bírósághoz kerülnek. Megértem az érzelmeket, de előre feltételezni, hogy a választásokat manipulálták, nem szolgálja a lengyel államot”
– írta a lengyel miniszterelnök az X-en.
Hacsak Bodnar el nem éri demokráciaellenes akaratát, az elbírálás hivatalosan is a PiS alatt létrehozott Rendkívüli Ellenőrzési Kamara feladata lesz. Ha nem találnak egyértelmű bizonyítékot annak alátámasztására, hogy szabálytalanul zajlott le az elnökválasztás, akkor Karol Nawrockit augusztusban iktatják be majd lengyel államfőnek.
Harminc éve döntött rekordot a tiltakozás
Egyébként érdekesség, hogy az 1995. szeptemberi lengyel elnökválasztás után majdnem kétszázszor annyi, nagyjából 593 ezer szavazat érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, mint az ideit követően.
Akkor azért tüntettek tömegesen a kommunista múltú Aleksander Kwasniewski elnökké választása ellen, mert azt hazudta kampánya során, hogy egyetemi diplomával rendelkezik, és ugyanez az információ szerepelt a Nemzeti Választási Bizottság hivatalos közleményében is.
Holott a Gdanski Egyetem közölte, a megválasztott politikus hiába volt a hallgatójuk, nem végezte el gazdasági képzését, így oklevelet sem kaphatott. Habár a botrány nagy közfelháborodást váltott ki, Kwasniewskit nemcsak elnökké választották, hanem még meg is tudta ismételni győzelmét 2000-ben is.
Külön megér egy misét, hogy 1995-ben Kwasniewski ellenfele az a Lech Wałęsa volt, aki a legendás lengyel Szolidaritás mozgalom vezetőjeként a lengyel rendszerváltás első államfője lehetett.
És különösen pikáns, hogy ugyanez a Walesa jelentette be Karol Nawrocki győzelmét követően, hogy visszavonul, nem kommentálja többet a lengyel közéletet.
Szembe kell néznünk a valósággal. Ezek a választások feltárták a teljes igazságot a lengyel társadalomról. A demokrácia 2025. június 1-jén összeomlott Lengyelországban. (…) Ez [Karol Nawrocki] nem az én elnököm, és soha nem is lesz az. (…) A törvénytelenség továbbra is virágozni fog Lengyelországban
– hangoztatta Wałęsa Facebook-posztjában, amelyet azzal zárt:
„Vigyáznom kell magamra. Viszlát Lengyelország”
