A pénznyomtatás még megy, de a fedezet több mint kérdéses. Fenntarthatatlan pályára állt a nyugat-európai gazdaság – figyelmeztet Steffen Krug közgazdász aki a múlt hétvégén Go East! címmel szervezett konferenciát német gazdasági szakemberek számára Budapesten. A szakember véleményét egyre több befektető és iparági szereplő osztja, Németországból már menekülnek az energia és nyersanyag igényes ágazatok, s bár a német államelnök épp napokban jelentette ki, hogy földgáz, kőolaj, szén és atomenergia nélkül is lehet ipari országot építeni, a beruházók már pesszimistábbak. Észak-Rajna–Vesztfália tartományban például épp a napokban jelentették be, hogy lebontanak egy szélerőmű parkot, hogy a helyén lignitbányat nyissanak, ami természetesen óriási felzúdulást keltett a zöldek körében, az RWE energetikai konszern szerint viszont enélkül egyszerűen lehetetlen a biztonságos áramtermelést fenntartani. A vita itt még eltart egy darabig, mások azonban már erőlködnek. Indulás keletre, Közép-Európába – javasolja Steffen Krug közgazdász, akit a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Horváth Ágnes kérdezett.
Krug úr, miért döntött úgy, hogy itt Budapesten rendez gazdasági konferenciát?
– 2009-ben alapítottam az Osztrák Vagyonkezelő Intézetet. Ez egy befektetési alternatíva a pénzügyi válságra, de csak akkor működik, ha stabilak az árak, ha olyan világban élünk, ahol a pénznek van fedezete, kapcsolata a valósággal. A válsághelyzetben, vég nélkül nyomtatnak pénzt, milliárdokat teremtenek a semmiből, és az árak semmit sem mondanak a valóságról. Egy hatalmas spekulatív buborékot látunk. Új eszmére, új stratégiára van szükségünk. Úgy gondoltam, érdemes visszapillantanunk a régiekre, az Osztrák-Magyar Monarchia időszakára, és az akkori stratégiát követnünk. És hogy, miért pont Budapest? Sok konferenciát tartottam korábban Németországban, de 2020-ban Lübeckben mérőszalaggal kellett kimérnünk a 150 cm távolságot a székek között, és mindenkinek, aki felállt, maszkot kellett felvennie. Akkor eldöntöttem, hogy nem tartok több konferenciát Németországban. Ekkor jött a gondolat, hogy a Monarchia egykori területén indítok útnak egy rendezvénysorozatot.
– Mindannyian látjuk az európai nehézségeket, de Ön itt azt mondta, hogy kelet felé kell fordítanunk a tekintetünket, és hogy a német gazdaság egyre inkább pusztul. De mi történik Németországban, és mi történhetne Kelet-Európában?
– Régebben az volt a jelszó: Go West! (Irány, nyugat – a szerk.) Ez volt a logó, ahol a szabadság van, ahol a tulajdonjogok védve vannak, ahol szabad a véleménynyilvánítás, de mindez mára megfordult. Azt hiszem, Orbán Viktor is azt mondta, hogy az új Nyugat a Kelet, és teljesen igaza van. Ha megnézzük az állami kvótákat a keleti országokban, például Magyarországon vagy Bulgáriában, vagy ha megnézzük Kínát, az állami kvóták sokkal alacsonyabbak, mint nyugaton. Ott a legmagasabb a szociális hozzájárulás és az adókulcs. A gazdasági szabadság pedig már nem létezik, inkább csak keleten. Nagyon hasonló a helyzet a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban is. Ha Ön, Németországban kormánykritikus, vagy EU kritikus megjegyzéseket tesz, akkor cenzúrázzák. Már nem mondhatjuk el a véleményüket, pedig a véleménynyilvánítás szabadsága szintén a Nyugat védjegye volt. Ez már sajnos nincs így, de itt elmondhatom a véleményemet.
Németország ipartalanítása már javában zajlik. Ha olvasta az újságokat, a BASF, Európa legnagyobb, 39 000 alkalmazottat foglalkoztató vegyipari üzeme bejelentette, hogy Kínába helyezi át a termelést. Ez Németország egyik legfontosabb exportágazata, de ha megnézzük az autóipart, az is egyre több munkahelyet helyez át, mert Németországban túl magasak az energiaárak, és mert a szakképzett munkaerő már nem olyan, az elmúlt évek menekültpolitikája miatt sem, mint 20-25 évvel ezelőtt, ugyanakkor itt a legmagasabb bérek. Ez egy olyan folyamat, amely most billen át, még nem látszik, de a dinamika nagyon egyértelmű. Mi közgazdászként nem a jelenlegi állapotot, hanem a dinamikát figyeljük, hogy a következő években hogyan alakulnak a dolgok, és Magyarországnak itt óriási lehetőségei vannak. A törökországi gázvezeték révén energiabiztonságuk van, biztos szerződéseik vannak Oroszországgal, így Magyarország a folyamatok nagy nyertese lehet. A német kis- és középvállalkozások új telephelyet keresnek, és ennek folyományaként az ország óriási profitot érhet el. Óriási mennyiségű tőkéhez juthat, és a több tőke nagyobb termelékenységet is jelent, a nagyobb termelékenység pedig magasabb béreket jelent a magyar munkavállalóknak. Vagyis Magyarország hatalmas ugrást tehet jólétben és a növekedés terén, ha most megragadja a lehetőségeket. Tulajdonképpen én is Magyarországot, mint üzleti helyszínt népszerűsítem a konferenciámmal, mert úgy gondolom, hogy ez lesz a legdinamikusabb régió, a legdinamikusabban fejlődő ország az EU-ban a következő 10-15 évben.
– Azt mondja, az energiabiztonság sokkal jobb Magyarországon, mint Németországban, de milyen egyéb értékei vannak az Önök szempontjából az országnak?
– Itt van a magyar miniszterelnök, aki nagyon pragmatikus politikát folytat.
– És ez számít a befektetők szempontjából?
– Igen, igen, nagyon is fontos, ha például itt a szocialisták nyertek volna, biztosan nem szervezem ide a rendezvényt, mert a befektetőknek mindig nagyon fontos, hogy például biztosítottak legyenek a tulajdonjogok, hogy ha építenek itt valamilyen gyártóüzemet, akkor ne fordulhasson elő, hogy máról holnapra kisajátítják azt, vagy hirtelen nagyon magasan megadóztatják. Ezek mind olyan paraméterek, melyekről az elmúlt években itt bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor tiszteli a tulajdonjogot, a piacgazdaságot. Ez a nyugat-európai országokban már egyáltalán nincs így.
Sok magyar, akivel beszélek, azt mondja, hogy „de nézzétek meg, hogy a mi életszínvonalunk mennyivel alacsonyabb, mint Németországban”, de itt azt kell figyelni, hogy milyen a dinamika, mert a következő évek lesznek meghatározóak, és a növekedés Magyarországon jelenleg sokkal magasabb, mint Németországban. Németország stagnál, a magyar gazdaság pedig most is relatív jól növekszik, nincs munkanélküliség. Ezért kérem mindig a hallgatóságot, hogy legyenek még kicsit türelemmel, ez sem megy máról holnapra. A tendencia, az irány nagyon jó, és minél sikeresebb egy ország annál több tőkét fog vonzani, és minél több a tőke, annál magasabbak lesznek az adóbevételek, és így egy biztos növekedési pályára tud állni a magyar gazdaság. Nagyon sok nyugat-európai vállalkozás keres most új hazát, és ez nagyon jó lehetőség Magyarország számára.
– Az előadásában úgy fogalmazott, hogy nagyon hálás, hogy Magyarország annyi német „menekültnek” otthont ad.
– Tulajdonképpen én is ilyen vagyok. Magyarországra jöttem, vállalkozást alapítottam, és nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek, hogy üzleteket köthetek, hogy szeretettel fogadnak.
– Itt inkább biztonságban érzi magát?
– Kétségtelenül. Mondok Önnek egy példát. Itt vannak a programfüzetjeim, ki akartam őket Frankfurtban osztani egy konferencián, de a német posta hat nap alatt sem tudta kikézbesíteni, Münchenben nyolc nap sem volt elég, akkor továbbirányítottam őket Budapestre, és itt pontosan időre kézbesítették őket. Ugyanezt tapasztaltam az utazásnál is, Hamburgból Münchenbe 90 percet késett a vonatom, Salzburgnál is, de Salzburgból Budapestre percre pontosan megérkeztem. A reptéren Berlinben minimum egy óra becsekkolni, itt Ferihegyen még soha nem volt több 10-15 percnél. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy itt látszik, hogy működik a rendszer, ami vállalkozóként nekem fontos. Magyarországon olyan keretek vannak, melyeket mi németek még Angela Merkel előtt tapasztaltunk.
– Németországban tulajdonképpen a bevándorlás következtében most bőven lenne szabad munkaerőkapacitás, azt gondolom, olcsóbb munkaerő is. Miért nem élnek ezzel a lehetőséggel?
– Ez nagy gond, bár alapvetően igaza van, több millió ember lenne bevonható a munkaerőpiacra. Csakhogy a hozzánk érkezett migránsok 50 százaléka úgymond analfabéta, és sokan nem is végeznének akármilyen munkát. Egy arab, vagy észak-afrikai férfi például nem hajlandó női főnököt elfogadni, és többnyire németül sem hajlandóak megtanulni megfelelő szinten. Nekünk pedig jól képzett munkaerőre van szükségünk, és ezek sajnos nem azok, ez látszik a növekvő munkanélküli kvótán is. Még az Ukrajnából érkezett menekültek is majd mind a Hartz 4 programban vannak, vagyis munkanélkülisegélyt kapnak, és csupán 7 százalékuk keres munkát. Ez nem fog így működni, ez előbb utóbb ránk fog borulni. A magyar munkaerő képzettsége, a teljesítmény és a bérek aránya sokkal jobb. Ezt akkor is tapasztalom, ha én hívok itt szakembereket, precízen, jól dolgoznak. Ne becsülje alá Kínát se, ott már sok helyen úgy megemelkedtek a bérek, hogy több cég kivonult, például amerikai cégek is visszavitték a gyártásukat az Egyesült Államokba. Ebben a nemzetközi versenyben Magyarországnak nagyon kedvező a pozíciója, vagyis a szakképzett jó munkaerő, illetve bérek tekintetében. De tudjuk, hogy szinte teljes a foglalkoztatottság, vagyis, aki ide akar jönni, annak magasabb béreket kell majd fizetnie, és ezt meg fogják tenni, és ebből akkor az emberek is közvetlenül profitálnak majd, hiszen olyan munkahelyet választhatnak, ahol többet keresnek, és nő a vásárló erejük, nő a jólét.
Forrás:Hiradó.hu, Kiemelt képünk illusztráció (Demonstráló migránsok német zászlóval a görög-macedón határ görög oldalán, Idomeniben 2016. március 9-én, MTI Fotó: Balogh Zoltán).
