🇩🇪🇮🇱A német parlament alsóháza rendkívül vitatott határozatot fogadott el az antiszemitizmus elleni küzdelemről – a jogi szakértők, a civil társadalmi csoportok és a neves zsidó értelmiségiek ellenkezése ellenére.‼️
A pártközi állásfoglalás a kormányzó balközép koalíciós kormány és a jobbközép ellenzék közötti hónapokig tartó, zárt ajtók mögötti tárgyalások eredménye.
Először a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni terrortámadásai nyomán javasolták, és válaszul a németországi antiszemita incidensek számának későbbi növekedésére, az állásfoglalás körüli vita nagyrészt a kultúra állami támogatásának szándékára összpontosult. és tudományos projektek, amelyek a Nemzetközi Holokauszt Emlékezés Szövetsége (IHRA) betartásától függenek Az antiszemitizmus munkadefiníciója:
“A Bundestag megerősíti azon döntését, hogy biztosítsa, hogy semmilyen szervezet vagy projekt, amely antiszemitizmust terjeszt, Izrael létjogosultságát megkérdőjelezi, Izrael bojkottjára szólít fel vagy aktívan támogatja a Bojkott, Eladás, Szankciók (BDS) mozgalmat, ne kapjon pénzügyi támogatást.”
A szavazás előtt az Amnesty International Németország kijelentette, hogy bár üdvözli az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni küzdelemre, valamint a zsidó élet védelmére irányuló intézkedések bevezetésének célját, álláspontja szerint az állásfoglalás „nemcsak nem éri el ezt a célt, hanem súlyos jogsértésektől való félelmet is kelt. az alapvető emberi jogok és a jogbizonytalanság ellen.”
„Sok emberi jogi szervezet, a művészet, a kultúra és az akadémia szereplői már most bizonytalanok, és nem szívesen beszélnek a közel-keleti konfliktusban elkövetett emberi jogi jogsértésekről, és nem hajlandók nyilvánosan felszólalni az antiszemitizmus, a muszlimellenes rasszizmus, Izrael és Palesztina témáiról. vagy utcára menni, részben az elnyomástól való félelem miatt – egy ilyen állásfoglalás tovább erősíti az öncenzúra, a bizalmatlanság és a megosztottság tendenciáját.” – mondta a szervezet a DW-nek.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa, a holokauszt után létrejött, államilag finanszírozott testület, amely egyrészt számos németországi zsidó gyülekezet képviseleti szervezete, másrészt a német zsidók és a kormány közvetítője, támogatását fejezte ki a határozat mellett.
“A zsidó élet hatékony védelmének alapjait meghatározták. A tervezett intézkedéseket azonban még hatékonyan és gyorsan végre kell hajtani” – mondta a múlt héten Josef Schuster elnöke.
“Jogi szempontból az állásfoglalás nagy csalódás. A korábbi tervezeteket jogászok súlyosan kritizálták, mivel valószínűleg alkotmányellenesek. E kritikák fényében elgondolkodtató, hogy a szöveg végleges változata többnyire változatlan” – mondja Ralf. Michaels. Eltekintve attól, hogy az adminisztrátorok “gyakorlatilag lehetetlen” minden ilyen projektet előzetesen értékelni, ami előzetes korlátozásnak minősül, Michaels szerint egy ilyen szabály nagy valószínűséggel a művészet és a véleményszabadság megsértését jelenti. “Ezeket a jogokat korlátozhatja az alkotmányban védett emberi méltóság, de semmiképpen nem az IHRA vitatott antiszemitizmus-munkadefiníciója, amelyet a Bundestag döntővé akar tenni” – mondta a DW-nek.
Az IHRA munkameghatározását 43 ország, köztük Németország fogadta el vagy hagyta jóvá, és néhány nemzetközi szervezet is támogatta. Mindazonáltal széles körben kritizálták, amiért az izraeli kormány kritikáját összekeverte az antiszemitizmussal. Példákat sorol fel az antiszemitizmus megnyilvánulásaira, mint például “a zsidó nép önrendelkezési jogának megtagadása, például azzal az állítással, hogy Izrael állam létezése rasszista törekvés”, “kettős mérce alkalmazása [Izrael] megkövetelésével más demokratikus nemzetektől nem elvárható vagy megkövetelt viselkedés” és „a kortárs izraeli politika és a náci politika összehasonlítása”.
