“Minél távolabb kerül egy társadalom az igazságtól, annál jobban gyűlöli azokat, akik kimondják azt.”  –  George Orwell

A család egyik kedvenc sorozata A korona volt. Megnéztük többször is, és minden alkalommal találtunk benne valami újat. Bár nem érdekel különösebben az uralkodói életmód, ez egy nagyon jól elkészített sorozat. Éles volt a szöveg, nagyot alakítottak a szereplők, voltak benne érdekes történelmi részletek, és testközelbe hozta az uralkodó család magán- és nyilvános életét. 

A Kennedy-merényletet követő pillanatokban Erzsébet királynő az édesanyjával beszélget. Ott veszik észre, hogy Jackie Kennedy még mindig a véres ruhát viseli, amikor a merénylet estéjén felszáll a repülőre. Akkor mondja ezt: „I think it is deliberate.” Nem láttam a magyarra szinkronizált változatot. Talán fordítható úgy – előre megfontolt vagy szándékos, és lehetne egy kicsit tovább is menni, szimbolikus.

Ez történt szeptember 10-én. 

Előre megfontolt, szándékos, szimbolikus. 

A kisebbik fiam ír először a családi chaten: „Rosszul vagyok ettől.” Egy barátja küldte neki a nyers videót. Velem egyidős volt, válaszol a lányom. Reménykedik, de nincs különösebb remény, azonnal látható, ennek a fiúnak vége. 

A feleségem még dolgozik. Nagyon feldúlt, amikor öt óra körül lejön a második emeleti irodájából. Kávé után matat. Majdhogynem rám dörren. Ne rajtam töltsd ki, mondom neki. Nem, mondja, bocsánat, csak nagyon megrázott ez a képsor.

Miért ütött ilyen mélyen? 

Mert egyszerűen gonoszság volt. Sokszor gondolkodtam én ezen – mit is jelent a Miatyánkban, a De szabadíts meg a gonosztól. Ezt jelenti. 

Amikor a gonosz leplezetlen, amikor működésben van, amikor elemében van. Ahogy itt él közöttünk.

És még mélyebbre üt az, amikor a demokrata sajtó egységesen falaz a gonosznak. Minden második sorban ott van, jobboldali, jobboldali, jobboldali – magára hívta a halált, megérdemelte. Fröcsög a leplezetlen öröm. Pontosan abban a hangnemben, amikor Trumpot próbálták lelőni.

Úgy volt Charlie Kirk jobboldali, mint Tőkés László vagy Sütő András. Egyszerű ember volt, akinek elege lett a hazugságokból, és vette a fáradtságot, hogy ellene szóljon. Ennyi. Nem volt ő jobboldali vagy radikális. Csak radikálisan normális. 

Miért Orem, miért Utah? 

Mélyen biblikus Utah vidéke. Orem egykori neve Sharon volt, az izraeli terület után. Via Maris, az Egyiptomba vezető út része. Tiszta, egyszerű, konzervatív állam. Itt vezetett át a régi spanyol kereskedelmi út Mexikó és Kalifornia között. A modern Utah a vallási megújulás egyik mai központja. Voltam párszor itt számítógépes konferencián. Érdekes világ, összetartó emberek.

Miért egy egyetem?

Az egyetemi világ az amerikai baloldal grundja. Itt mossák a gyerekek agyát négy éven keresztül. 

Elfogadhatatlan, hogy egy konzervatív influenszer itt ekkora gyűléseket tartson.

Félnek a demokraták, hogy 2024 után Trump utódja az ifjúság még nagyobb százalékát nyeri el tőlük. És ebben vezető szerepet játszott volna Charlie Kirk.

Miért ez a fiú? 

Üzenet volt ez sok mindenkinek. Trump unokája azt írja, a családunk közeli barátja volt… Nyugodj békében, Charlie. Kevés ember volt közelebb a Trump-féle belső körhöz, mint Charlie Kirk. Kedvelték, együtt harcoltak, úgy kezelték, mint egy családtagot. 

Másrészt jóképű férfi volt, házas, gyönyörű feleséggel és két gyerekekkel. Az egykori 

amerikai mintacsalád, amit a demokraták az utóbbi évtizedben eltiportak.

Kétségbeesetten harcolnak a klasszikus család imázs ellen. Végül is a családokban van az erő, az ellenállás utolsó bástyája.

Miért most? 

Szorul egyre a hurok. Szeptember a számonkérés hónapja. Sok Trump-ellenes felforgatót idéznek be hamarosan a legfelsőbb bíróságra az 2016-os orosz beavatkozási kamubotrány ügyében, és persze beindulni készül az Epstein-dolog is.

Miért egy fehér trikó, amire az van írva, „Freedom”?

Normális körülmények között nem kellene magyarázni. A demokraták a demokráciáért harcolnak. Egy olyan demokráciáért, ahol csak ők lehetnek uralmon, ahol csak az ő politikájuk lehet érvényes, ahol csak azt lehet végrehajtani. Nem más a szemükben a szabadság, mint mellőzhető kényelmetlenség. 

Miért nyilvános helyen? 

A rendelkezésre álló eszközökkel bárhol végezhettek volna vele. Egy baleset, egy mérgezett ital, otthon álmában. 

A nyilvános kivégzést választották. Mert ilyen a gonosz. Megmutatni, hogy büntetlenül ezt is tudják. Elítélték már évek óta, és most kivégezték.

Jackie Kennedy – a két változat. Ő döntött, hogy a véres ruhát viseli. Vagy a gonoszok, akik nem engedték átöltözni. Parádézzon a kamerák előtt, hogy jól emlékezetébe vésse a történteket ez a generáció.

A szerző Amerikában élő egyetemi tanár,
aki az Internettónak és az Index megalakulásakor a lapnak is helyszíni tudósítója volt.