Orbán a Kossuth Rádióban elmondta, hogy ha vétózik, akkor a többi 26 tagország megállapodik, elküldi a támogatást Ukrajnába, és „még a magyarok pénzét sem adják majd oda”, ami nem lett volna jó megoldás.
Kompromisszum született
A mostani csúcson Magyarország mindkét kifogása – az ukrajnai támogatás rendszeres felülvizsgálata, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférésünk – kapcsán engedett nekünk a többi tagállam, így a kompromisszum gyorsan megszülethetett.
Orbán Viktor csütörtök reggel Magyarország álláspontjáról az olasz, a francia és a német kormányfőkkel, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeivel egyeztetett.
Magyarország először is elérte, hogy
az Ukrajnának nyújtandó támogatást szigorú felülvizsgálati rendszer mellett folyósítsák,
s Ukrajnának el kelljen számolnia a támogatással: az Európai Bizottságnak évente részletes jelentést kell majd adnia az Ukrajnának folyósított segély felhasználásáról, s ezt a jelentést az Európai Tanács elé kell vinnie.
Másrészt pedig az Európai Tanács állam- és kormányfői világos üzenetet küldtek az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is arról, hogy a brüsszeli intézmények a Magyarország uniós forrásaival kapcsolatos eljárásokban nem terjeszkedhetnek túl a jogi kereteiken.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: továbbra is kulcskérdés a béke, de ebben nem állunk jól, mert Brüsszel továbbra is a háború lázában ég.
„Lassan eltelt két év, továbbra is öldöklés folyik a fronton, és nem váltak valóra sem az ukrán, sem a nyugati remények, de továbbra is fegyvert szállítanak az ukránoknak” – mondta a miniszterelnök, aki aláhúzta:
a csütörtöki megállapodás alapján folyósítandó 50 milliárd euró
Orbán szerint nem fegyverekre, hanem a csődben lévő ukrán állam fenntartására megy.
A műsor egy későbbi pontján Orbán elmondta, hogy ha vétózik, akkor a többi 26 tagország megállapodik, elküldi a támogatást Ukrajnába, és „még a magyarok pénzét sem adják majd oda”. Ez nem jó megoldás, ő elment a falig, így sikerült kompromisszumot kiharcolni.
Gazdatüntetés, és ki az a marha?
„A nyugatiak azt gondolják, hogy az idő a mi oldalunkon van, minél tovább tart a háború, annál jobb helyzetbe kerülnek az ukránok. Én az ellenkezőjét gondolom, szerintem az idő az oroszok oldalán van” – mondta a kormányfő.
Orbán felidézte: Brüsszelben emellett gazdatüntetés is volt, ráadásul épp az ablaka alatt tülköltek és játszottak be marhahangokat a belga gazdák.
Meg is jegyezte a német kancellárnak, hogy
ez olyan volt, mint 1954-ben, amikor az Aranycsapatot nem hagyták aludni a berni döntő előtt.
Visszatérve az ukrán kérdésre, Orbán emlékeztetett: Magyarországon – bár kisebbségben vannak, de – szintén vannak háborúpártiak: a magyar baloldali vezetők már két éve is megmondták, hogy fegyvert kell küldeni, szerinte talán még a magyarok pénzét is odaadták volna Ukrajnának. Orbán többször is beszélt arról, hogy megakadályozták, hogy a magyarok pénze Ukrajnába kerüljön. Ilyen terv egyébként nem volt, így könnyű volt megakadályozni.
„Az oroszok Ukrajnát sem tudják egyelőre legyőzni, hogyan tudnának nekimenni a NATO-nak?” – kérdezi Orbán.
„Ki az a marha, aki miután a legkisebb embert se tudja megverni az utcában, beleköt a legnagyobb fiúba, a NATO-ba”
– tette fel a költői kérdést Orbán. Szerinte azért adnak egyre több támogatást, mert azonosulnak Ukrajnával, és azt gondolják, Ukrajna értük harcol, ami szerinte teljes félreértés.
Orbán azt mondja, sokszor érzi azt, hogy az Amerika-barát kormányok az amerikai érdeket követik Brüsszelben.
Szijjártó ukrajnai tárgyalása
A külügyminiszter hétfői ungvári látogatása kapcsán az interjúkészítő felhozta Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentését, miszerint a magyar kormány és Orbán nem orosz-, hanem magyarpárti.
„Oda azért nem süllyedhet Magyarország, hogy a magyar miniszterelnökről és a magyar külügyminiszterről mások mondják meg, hogy milyenek” – kommentálta a megjegyzést Orbán. „Hát jól nézünk ki, ezeréves magyar államról ne mondják meg a szomszéd szlávok, hogy kik vagyunk” – mondta Orbán. Szerinte ezt az ukránok kedvességnek szánták, de erre nem kell figyelni.
„Azt nem kérhetik, hogy mi kötelezően támogassuk az ő harcukat”
– mondta.
Magyarország a magyaroké, de mégis hajlandó munkát adni az ukránoknak, mert bajban vannak. Hátrébb az agarakkal, több tiszteletet – tette hozzá.
Forrás:Mandiner
Egy válasz
Ami még a hírekből nem derült ki : a közös európai 50 milliárd eurós csomag Ukrajnának, újabb közös hitelfelvételt jelent ? Ha igen, akkor nem éppen ez volt az, amit mindenképpen elakartunk kerülni, mert ez a szuverenitásunkat csorbítja, ki nem fizethető adóssághoz vezet ( ez volt a korábbi soros-terv ) , és egy újabb visszafordíthatatlan lépés az európai egyesült államok felé ? Nem éppen emiatt tiltakoznak a gazdák Európa-szerte : őket sújtják a korább mezőgazdasági támogatások megvonásával, és azt odaadják az EU vezetői Ukrajnának, akiknek a vezetői semmibe veszik az európai emberek érdekeit ? Ha meg tudtunk volna lenni a tőlünk jogtalanul elvett , visszatartott EU-s pénzünk nélkül, akkor nem lett volna fontosabb, pénzért nem kockáztatni a szuverenitásunkat egy újabb közös hitelfelvétellel, közös pénzkifizetéssel ( valódi ellenőrzés nélkül, hogy kinek is a zsebébe kerül ) egy nem EU-s országnak, amelyet nem vettünk közigazgatásilag sem a nevünkre ? Nem nekik tartozik az EU vezetés elszámolni, hanem a választóinak, az EU polgárainak. Még is inkább megszavaztuk, hogy ezt a pénzt ( ami nincs is a kasszában , honnan veszik majd elő ? ) adjuk oda Ukrajnának, az EU vezetői árulása miatt nehéz helyzetebe került európai emberek helyett ?
Az még egy viselhető kompromisszum lenne ( jó lenne, ha így lenne ) hogy a meglévő EU költségvetésen belül sakkoznak ( nyilván valamilyen ágazat kárára ) a meglévő összegekkel, de nem veszünk fel közös hitelt. Ha ezzel kihúzzuk júliusig, akkor lehet, hogy ennek az összegnek a felét, három negyedét nem kell majd kifizetnünk, hanem béketárgyalásokra kerülhet sor. Ez talán megér egy teljes felfordulás helyett 12,5 milliárdot. Hát kíváncsi vagyok a részletere, miben is egyeztünk meg…