Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.

Súlyos csapást mért az Európai Központi Bank az EU ukrajnai finanszírozási terveire: az EKB megtagadta, hogy pénzügyi védőhálót nyújtson ahhoz a 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelhez”, amelyet Brüsszel a befagyasztott orosz vagyon terhére venne fel – írja Financial Times. 

A döntés jelentősen visszaveti az Európai Bizottság törekvéseit, amely szerint a befagyasztott orosz jegybanki eszközöket használták volna fel az ukrán finanszírozási igények fedezésére.

Az EKB belső elemzése szerint a bizottsági javaslat sérti a jegybank mandátumát, mivel az uniós tagállamok állami garanciái mögé a központi banknak kellene végső hitelezőként beállnia. Ez gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozását jelentené – egy olyan gyakorlatot, amelyet az EU-szerződések szigorúan tiltanak a monetáris finanszírozás tilalmára hivatkozva. A múltbeli tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ez könnyen inflációhoz és a jegybank hitelességének megingásához vezethet.

A bizottság azért kért volna EKB-hátteret, mert aggódtak amiatt, hogy válsághelyzetben a tagállamok nem tudnák gyorsan előteremteni a szükséges forrásokat, ami akár piaci feszültségeket is kiválthatna.

Az EKB azonban egyértelművé tette: ilyen beavatkozás „nem jöhet szóba”.

Brüsszel így kénytelen lesz új megoldást kidolgozni, amely ideiglenes likviditási biztosítékkal védené ki annak a kockázatát, hogy a befagyasztott orosz pénzeket valamilyen geopolitikai fordulat miatt vissza kellene fizetni Moszkvának. Ez nem puszta elméleti lehetőség: az EU-ban egyre nagyobb a félelem, hogy az amerikai béketerv vagy egy Washington és Moszkva közötti megállapodás felülírhatja az uniós szankciókat.