Sokan még csak most térnek napirendre a párizsi játékok néhány “feledhetetlen” eseménye után, miközben szép nagy dózisban kapjuk, milyen elképzelései vannak Los Angelesnek a 2028-as nyári játékokról. Egy biztos, California feledhetetlen álmot ígér. Olyan olimpia lesz ez, amely még nem volt a sport és az olimpia történetében.

Amikor Párizsan az olimpia záróünnepségén a színészóriás Tom Cruise elmotorozott az olimpiai lobogóval, sokan sejtették, hogy Amerika nem mindennapi dolgokra készül majd négy év múlva. A párizsi rendezés – sok szempontból – magasra tette a mércét. A minden helyszínen telt házas események tekintetében biztosan nem lesz baj 2028-ban, Los Angelesben. A legutóbbi, 1996-ban az USA-ban megrendezett nyári olimpián (Atlanta) volt szerencsém látni, mekkora az érdeklődés a versenyek iránt. A női kézilabdatorna olimpiai döntőjét Dánia és Dél-Korea vívta egymással. Az amerikai nézők addigra már megtanulták, hogy egy kézilabdameccs 2×30 perces, közte 10 perc szünettel. 

Ám a finálé rendes játékidejének a végén döntetlen volt az állás, azaz hosszabbítás következett.

Mire ez elkezdődött, a csarnok fele kiürült, mert az amerikai nézők hazamentek. Ők ugyanis azt gondolták, a vége döntetlen, továbbijáték itt nincs, erről nem szóltak nekik.

Mindez csak egy epizód, amely megmutatja az ott élők hozzáállását néhány olyan sportághoz, amelyről lövésük sincsen. (A kézilabda azóta sem indult fejődésnek odaát, ugyanazokon az amatőr alapokon nyugszik, mint az 1984-es, Los Angelesben megrendezett játékokon vagy 1996-ban, Atlantában.)

A sport mellett Párizs igazi kulturális sokkot is okozott azoknak, akik ellátogattak az olimpiára.

Az 1904-es párizsi világkiállításra épített Grand Palais versenyekbe történő bekapcsolása (itt volt a vívás és a tékvandó), a Versaille-i kastély kertjében megrendezett öttusaverseny, a III. Sándor-híd tövében leonyolított triatlon és hosszútávúszás, az egész Párizson átvezetett országúti mezőnyverseny vagy maratonfutás mind-mind azt kínálta, hogy a nézők a sport mellett a város csodáiban is gyönyörködhessenek.

Los Angeles ilyenekkel nem fog tudni szolgálni, már csak azért sem, mert a teknőszerű elhelyezkedésű hatalmas metropoliszban semmiféle olyan épület, emlékhely, régi híd vagy kastély nincsen, amely Párizsban számolatlanul jött szembe az emberrel. 

Los Angeles tehát nem tud semmit felmutatni a múltból. 

Mással kell tehát próbálkozniuk a helyi szervezőknek, ha valami emlékezeteset akarnak alkotni. 

Azt már most tudni lehet, hogy az amerikaiak nagy mértékben vennék igénybe a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket. Ne feledjük, a következő nyári olimpiáig a határ ebben a tekintetben is a csillagos ég, azaz fogalmunk sincs arról, milyen fejlődésen megy keresztül ez a területe a világnak. 

Az AI által nyújtott szórakoztatás, a létrehozott effektek, a “kultúra” ilyetn megidézése nem nehéz feladat, más kérdés, hogy kinek kell ez a művilág? 

Csinálatnak minden olimpiai nap estéjén koncerteket, felléphet az összes hollywoodi sztár, ez sem helyettesítheti a valódi szellemi pezsgést, a kultúrát. 

Halálos sebet kapott a tévés olimpia?

A 2024-es párizsi nyári olimpia volt az első, amelyen a hagyományos (lineáris) tévézés háttérbe szorult. Még nem érte tragédia a hagyományos tévétársaságokat, 

de a repedések már jól láthatóak a falon.

A szintén amerikai székhelyű Max (ennek a cégnek a tulajdonában van az HBO is) olyan kiváló és korábban elképzelhetetlenül magas színvonalú streaming-szolgáltatást kínát, amely tényleg példa néküli volt az olimpiák eddigi történetében. 

A vívóverseny szünetében, a Grand Palais-ban simán nézhettem a laptopomon az India-Belgium gyeplabdameccset vagy bármelyik akkor zajló sporteseményt. Ez volt az a helyzet, hogy a néző nem azt kapta, amit a tévétársaságok adtak neki, hanem azt, ami valóban érdekelte őket. A Warner Bros. Discovery minden platformon rekordnézettséget ért el a 2024-es párizsi olimpiai játékok során, legyen szó az ingyenes és fizetős TV-ről, streamingről, vagy közösségi médiáról. A Max közelmúltbeli, 25 európai piacon való bevezetésének köszönhetően a Párizs 2024 volt az első igazi „streaming olimpia” kontinensünkön, hiszen több ember több olimpiai tartalmat nézett hosszabb ideig, mint valaha. Néhány eredmény, érdekesség:

• Több mint 4,5 milliárd videómegtekintés a Warner Bros. Discovery olimpiai posztjain a közösségi médiában.
• Ez majdnem tízszer több, mint a 2020-as tokiói olimpia alatt, és több mint négyszer több, mint a 2022-es pekingi téli olimpia és a 2020-as tokiói olimpia alatt együttesen.
• Különösen a TikTok és az Instagram vezetik a megtekintéseket.
• Az eurosport.hu weboldalát több mint tízszer annyian keresték fel az Olimpia alatt, mint az azt megelőző hónapokban.

Tik-tok olimpia Los Angelesben?

Az online streaming-szolgáltatás tehát ledöntött néhány, évszázadok óta álló falat, ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetése még mindig nem érti az idő szavát. Az olimpia, amely a világ legnagyobb multisport eseménye, annyira félti a saját jogait, hogy egy-egy esemény utólagos, online visszanézése szinte lehetetlen. 

Márpedig a világ nem ebbe az irányba halad. 

A NOB-nak pont azokat a fiatalokat kellene az olimpia mellé visszaédesgetni, akik már képtelenek arra, hogy hosszú órákon keresztül a tévét bámulják. 

Nekik sok-sok rövid (és még rövidebb) olimpiai összefoglaló kell, olyan, amely már Tik-tok barát, azaz elég lenne egy 20 másodperces összefoglaló egy-egy nagy olimpiai pillanatról. A NOB vezetői mintha nem vennének tudomást arról, hogy a világ megváltozott, s képtelenek megszólítani azt a generációt, amelynek tagjai nagyon távol vannak már ettől az eseménytől. Be lehet hozni a műsorba a bréktáncot, a falmászást, szinte kizárt, hogy csak meg tudja állítani az olimpiát tévében vagy más platformon nézők elöregedését. Márpedig ha nem lesz elég néző, akkor a most még horribilis olimpiai tévés jogdíjak is csökkenni kezdenek.

Ebből a szempontból a MAX-on már nagy újításnak számított, hogy meg lehetett nézni egy-egy nap olimpiai összefoglalóját. A baj csak az volt ezzel, hogy még mindig a szerkesztők döntötték el, mit tegyenek egy ilyen műsorba, s ha egy adott összefoglaló szerkesztőjének nem tetszett a súlyemelés, akkor a fogyasztó, akinek ez volt a kedvenc sportága, hoppon maradt. Los Angeles egészen biztosan ebben is változást hoz majd. 

A NOB elnökének, Thomas Bachnak a távozása felgyorsíthatja ezeket a folyamatokat,

 főleg akkor, ha az új NOB-elnök esetleg képes lesz megérteni az idők szavát.

Autómentes olimpia? Szinte kizárt!

Képzeljük el, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korifeusai reggel felkelnek az 5 csillagos szállodájukban, megreggeliznek, majd a nekik kiutalt limuzinokon az egyes versenyekre hajtatnak. Mindehhez nem kell nagy képzelőerő, mert a valóságban is így ment a buli. Los Angeles azon bejelentése, hogy 2028-ban autómentes olimpiát akarnak, a környezetvédelmi szempontok miatt aggódóknak nagy piros pont lesz, de egyéb esetben mindez nem több puszta porhintésnél.

Kezdjük azzal az alaptézissel, hogy Los Angelesben gyalogolni szinte lehetetlen. Természetesen Hollywodban vannak olyan helyek, ahol a turisták egymás sarkában tipródva menetelnek a járdákon, de ez az olimpia szempontjából nem releváns. Azt már most tudni, hogy a 2028-as játékok helyszínei nagy távolságokra lesznek egymástól. 

Hiszen a californiai partvidéket éppen úgy be fogják kapcsolni a rendezésbe, mint a város átellenes pontján lévő óriási stadionokat.

A szervezők az emberek, a turisták, az újságírók, a sportvezetők és – nem utolsósorban – a sportolók mozgatását autóuszokkal oldanák meg.

Az elképzelés tetszetős, de egyben hagymázas is. Los Angeles a világ egyik olyan nagyvárosa, amelyben – kis túlzással – éjjel-nappal dugó van. A várost körbeölelő, az emberi érrendszerhez hasonlító autópálya-hálózat, a hatsávos sztrádamonstrumok tényleg egyedülállóak a világon. Ahhoz azonban, hogy egy teljes olimpiát (majd a paralimpiát is) “autóbuszra tegyék”, valamit kellene kezdeni a Los Angeles útjait rovó, napi több millió személygépkocsival.

Los Angeles polgármestere, Karen Bass azonban a fejébe vette, hogy ő lesz az, aki a világon az első autómentes nyári olimpiát megrendezi.

Neki nem elég az autóutakon a dedikált olimpiai sáv, neki valami egészen más kell. Az autó “eltüntetését” úgy gondolja, hogy a város vezetése az olimpia ideje alatt elrendeli az otthoni munkavégzést (angolul: home office), ezzel máris rengeteg autót vonnának ki a forgalomból. A terv remek, de akik ismerik az átlag amerikai emberek életsítlusát, azok jól tudják, hogy ott az egy sarokkal a háztól eső boltba is kocsival mennek az emberek. 

Los Angeles polgármestere szerint Amerika másik 48 államából (Hawaii-ról csak nem) autóbuszokat kölcsönöznek majd az olimpia idejére. Nem kevesebbet, mint 3000 buszt. Ennyi talán csak elég lesz. Az meg legyen a mindig és minden körülmények között akadékoskodó újságírók dolga, hogy Los Angelesben a tömegközlekedés gyakorlatilag nem létezik. Abban a formában biztosan nem, ahogy Párizsban ez működött, mert a francia főváros metró, gyorsvasút, villamos és autóusz-hálózata tényleg képes volt arra, hogy egy teljes olimpiát kiszolgáljon. Négy év kevésnek tűnik arra, hogy Los Angeles ehhez fel tudjon nőni.