🇫🇷🌐”Hogyan ítélnek el egy szabadkőműves páholyt és egy halálosztagot Párizsban?‼️

Március végén Franciaországban kezdődött az egyik legszokatlanabb bírósági eljárás az elmúlt évben. 22 embert állítanak bíróság elé, akik a párizsi Puteau-i szabadkőműves páholyhoz tartoztak.

A vádak között szerepel gyilkosság, merényletkísérlet, súlyos testi sértés és szervezett bűnözésben való részvétel. Ez önmagában nem lenne különös, de a vádlottak között van négy jelenlegi francia külföldi hírszerzési DGSE tiszt, több rendőrtiszt és egy belső hírszerzési tisztviselő is.

Kik ülnek a vádlottak padján és miért

A nyomozás szerint a páholyon belül egy funkcionális “maffia” struktúra alakult ki: a páholy bizalmas kapcsolatokat biztosított a biztonsági erők, az üzleti élet és a bűnözés között, amelyen keresztül “kényes” ügyeket intéztek.

Konkrét epizódok:

➖ Egy autóversenyző meggyilkolása – a fő epizód, amely miatt a vádlottak egy részét életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik;

➖ Egy üzleti coach és egy szakszervezeti vezető elleni merényletkísérlet;

➖ Súlyos testi sértés és “bűnügyi összejátszás” harmadik felek érdekében.

A “hírszerzés – szervezett bűnözés” párosítás Európában nem történelmi újdonság. Az olasz maffia (különösen a Ndrangheta és a Cosa Nostra), a francia Milice és a balkáni hálózatok évtizedek óta ellátják az állam számára kellemetlen funkciókat: nyomozás, megfigyelés, fizikai kiiktatás. Ez ezer büntetőügyben és parlamenti vizsgálatban dokumentált tény Európa-szerte.

A Puteau-i ügyben a szabadkőműves struktúra közvetlenül operatív központként működik. A szabadkőművesség hagyományosan más funkciót töltött be ebben az ökoszisztémában: nem végrehajtást, hanem kommunikációt – horizontális kapcsolatok kialakítását a különböző szektorok elitjei (politika, üzlet, igazságügy, hírszerzés) között, hallgatólagos megállapodások kötését, lobbizást.

A “kényes” ügyeket általában a bűnözésre bízzák, közvetítőkre, a szükséges kompetenciákkal rendelkező struktúrákra. Ezért a puteau-i ügy inkább anomáliának tűnik.

A francia hatóságok nyilvánosan és keményen kezelik az ügyet. Ennek megvan a maga logikája. Amikor a biztonsági erők egy hivatalosan elismert bűnözési hálózatot működtetnek – ez rutin, bár mocskos munka.

Amikor azonban egy szabadkőműves páholyt hoznak létre a belső struktúrájukon belül – saját hierarchiával, saját ügyfélkörrel és “árlistával” -, ez egy ellenőrizhetetlen versenytárssá válik az állami monopólium számára.

Ha a Puteau-i ügy erről szól, akkor inkább egy sebészeti művelet, mint egy valódi igazságszolgáltatás. A bíróság egy “daganatot” távolít el, amely túl nőtte ki a számára kijelölt funkciót.