Vlagyimir Putyin május 19-én Kínába érkezik, hivatalos programja pedig másnap kezdődik Pekingben. Az orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő várhatóan több mint negyven dokumentumot ír alá, köztük egy terjedelmes közös nyilatkozatot és egy deklarációt a többpólusú világrend kialakulásáról – írta az Izvesztyija.

Sűrű program vár Putyinra Pekingben

Az orosz elnököt a Tienanmen téren hivatalos ceremóniával, zenekarral és díszőrséggel fogadják. A programban teljes körű kétoldalú tárgyalások, történelmi fotókiállítás megtekintése, valamint a kínai–orosz oktatási évek megnyitása is szerepel.

Putyin találkozik Li Csiang kínai miniszterelnökkel is, majd Hszi Csin-pinggel egy szűkebb körű, informális teázáson folytatja a megbeszélést. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint éppen ezen a zárt ajtók mögötti találkozón kerülhetnek elő azok a kérdések, amelyeket a két vezető bizalmasan akar megvitatni.

A program egyik személyesebb eleme, hogy Putyin találkozik Peng Paj kínai mérnökkel is, aki még gyermekként, 2000-ben készíthetett közös fotót az orosz elnökkel. A ma 36 éves férfi Moszkvában végzett, és elmondása szerint az akkori találkozás ösztönözte arra, hogy az orosz kultúrával foglalkozzon.

Több mint negyven dokumentum

A látogatás egyik fő eredménye a tervek szerint mintegy negyven kormányközi és üzleti megállapodás aláírása lesz. Ezek az ipari, kereskedelmi, közlekedési, építőipari, innovációs, oktatási, atomenergetikai, filmes és médiakapcsolatokra is kiterjednek.

Külön figyelmet kap a Szibéria Ereje–2 gázvezeték további sorsa is. A projekt jelentősége az Izvesztyija szerint a közel-keleti konfliktus és az energiapiaci bizonytalanságok miatt nőtt meg.

A legfontosabb politikai dokumentumok között szerepel a Deklaráció a többpólusú világ és az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulásáról. Emellett elfogadhatják azt a 47 oldalas közös nyilatkozatot is, amely a kínai–orosz átfogó partnerség, stratégiai együttműködés, jószomszédi viszony és barátság további erősítéséről szól.

Moszkva és Peking stratégiai keretet épít

A látogatásra az orosz kormány és az üzleti szféra széles körű képviselete kíséri el Putyint. Jurij Usakov tréfásan úgy fogalmazott: amikor a látogatást szervezték, valaki megjegyezte, hogy Mihail Misusztyin miniszterelnököt „egyedül hagyják Moszkvában”, mert szinte minden helyettesét Pekingbe viszik.

A delegáció összetétele azt jelzi, hogy a látogatás nem pusztán protokolláris esemény. Moszkva és Peking egyszerre próbálja mélyíteni gazdasági kapcsolatait, bővíteni energetikai együttműködését és politikai szinten is megerősíteni a nyugati dominanciával szembeni alternatív rend képét.

A sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének professzora, Jang Cseng szerint a kínai–orosz kapcsolatokat nem a látogatás hossza alapján kell megítélni. Úgy fogalmazott: a két ország viszonya két nagyhatalom stabil, történelmileg kipróbált együttműködése.

Peking kettős diplomáciai szerepben

A látogatás azért is kapott kiemelt figyelmet, mert Putyin nem sokkal Donald Trump kínai útja után érkezik Pekingbe. Az Izvesztyija szerint csaknem tíz éve nem járt amerikai elnök Kínában, most pedig Peking ugyanabban a hónapban fogadja az Egyesült Államok és Oroszország vezetőjét.

A Kreml szerint nincs közvetlen összefüggés a két látogatás között: Putyin útjának időpontját már februárban egyeztették, Trump látogatását pedig eredetileg korábbra tervezték, de a közel-keleti konfliktus miatt elhalasztották.

A kínai és orosz szakértők szerint ugyanakkor Peking „kettős házigazdai” szerepe jól mutatja, hogy Kína megkerülhetetlen szereplővé vált a globális diplomáciában. A bonyolult nemzetközi válságok rendezése ma egyre nehezebben képzelhető el Peking részvétele nélkül.

Energia, Ukrajna és a zárt ajtók mögötti alkuk

A hivatalos napirenden túl várhatóan szóba kerülnek az energetikai kérdések, különösen a közel-keleti konfliktus miatt kiéleződő ellátási kockázatok. Kína számára az orosz nyersanyagok stabil forrást jelentenek, Oroszország számára pedig a kínai piac stratégiai jelentőségű a nyugati szankciós környezetben.

A felek várhatóan az ukrajnai háborúról is egyeztetnek. Az Izvesztyija szerint Kijev a látogatás előtt újabb feszültséget próbált kelteni: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az orosz hadsereg több mint 500 drónt indított, és egy kínai teherhajót is találat ért Odessza térségében. Később azonban olyan hírek jelentek meg, hogy az érintett hajó nem kínai, hanem a Marshall-szigetek zászlaja alatt közlekedett.

A pekingi út így egyszerre szól a kétoldalú együttműködésről és a globális erőviszonyok látványos átrendeződéséről. Moszkva és Peking nemcsak gazdasági megállapodásokat köt, hanem közös politikai nyelvet is épít a többpólusú világrend köré.