A Jewish News Syndicate oldalán jelent meg egy megdöbbentő írás a napokban, amelyben a szerző, David Isaac arról értekezik, hogy „a konzervatívok már régóta figyelmeztetnek Soros Györgyre, a magyar származású milliárdosra, aki híres arról, hogy baloldali ügyekbe ömleszt pénzt”. Külön kiemeli, hogy Rachel Ehrenfeld, izraeli konzervatív újságíró a „The Soros Agenda” (magyarul: A Soros napirend) című könyv szerzője az elsők között szólalt fel azzal kapcsolatban, hogy szerinte Soros felforgató tevékenységeveszélyt jelent Amerikára és a Nyugatra.
Ehrenfeld először az 1990-es években szerzett tudomást Soros terveiről a kábítószer-függőséggel és a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos kutatásai révén (Soros első amerikai közpolitikába való betörése a kábítószer-legalizáció volt). „Tudtam, hogy a kábítószer legalizálása a kábítószerfüggők számának hatalmas növekedését okozná” – írja Ehrenfeld. „Ráadásul eszembe jutott, hogy a kábítószerekhez való könnyű hozzáférés lehetővé tételét a `Szovjet katonai enciklopédia` fontos fegyverként említi az úgynevezett békeidőben. Azért ajánlották, mert ha könnyen hozzáférhető, a kábítószer-használat tűzként terjed, aláásva a célország társadalmát, gazdaságát és politikai integritását” – folytatja.
1995 februárjában Ehrenfeld a kábítószer-kérdésekben szerzett szakértelmének eredményeként meghívást kapott egy vacsorára Soros New York-i otthonába. A spekulánsnyitottnak mutatkozott, és készen állt a kábítószer-kérdés megvitatására, ezért a szakértő úgy döntött, hogy helyreigazítja, amikor a svájciakat dicsérte. (Ehrenfeld épp akkor tért vissza Svájcból, ahol egy olyan, a kormány által támogatott projektben részt vevő szakértőkkel találkozott, amelynek célja az volt, hogy a függőket heroinnal, morfiummal és ingyenes tűkkel lássák el – ez a kísérlet katasztrofálisnak bizonyult.) „Udvariasan félbeszakítottam Sorost, rámutatva, hogy rosszul tájékozott. Úgy tűnt, megdöbbent, hogy ellent mertem mondani neki, és erőteljesen megismételte a svájciak dicséretét. Amikor ragaszkodtam hozzá, hogy téved, a dühös Soros megfordult, és elhagyta a nagy nappalit. A többi vendég, akik addig körülöttünk álltak és hallgattak, nagyon gyorsan eltávolodtak tőlem. A jelenet valami olyasmire emlékeztetett, amit Woody Allen rendezettvolna” – írja.
Ehrenfeld felismerte, hogy Soros eltökélt volt abban, hogyváltoztatni akar Amerika drogpolitikáján. A Wall Street Journal 1996. február 7-i számában arra figyelmeztetett, hogy Soros „szponzorálása egyesítette a drogok legalizálására irányuló mozgalmat”. Figyelmeztetett arra is, hogy ha Soros ellenállás nélkül marad, megváltoztatja Amerika politikai arculatát. Még szenátorokat és republikánus megadományozókat is felkeresett, hogy elmondja nekik, Soros ellen kell fellépni. Senki sem tett semmit. „Huszonhat év kellett ahhoz, hogy az amerikaiak felzárkózzanak a mélyreható változásokhoz, amelyeket Soros Amerikában el akart érni – és el is ért” – írja Ehrenfeld.
A szakértő szerint nehéz teljesen megérteni Soros motivációit, részben azért, mert „a lényeg az, hogy amit igazán tudunk Sorosról, az az, amit ő mond nekünk. Nincs senki, aki azt mondaná: `Emlékszem rá a szomszédból’. Ez egy kicsit furcsa. Azok, akik vele dolgoztak, nem hajlandók beszélni. Meg vannak félemlítve”.
Egyértelmű, hogy Soros a laissez-faire kapitalizmus ellen fordult, amely gazdaggá tette őt. „Pontosan azért, mert sikeres voltam a piacon, megengedhetem magamnak, hogy ezeket az értékeket képviseljem” – mondta magáról Soros, hozzátéve: „Én vagyok a klasszikus limuzin-liberális”.
A “The Soros Agenda” című könyv Soros stratégiáját boncolgatja, főként az Amerikában folytatott tevékenységére összpontosítva; arra, hogy miként befolyásolta a politikai és társadalmi környezetet azáltal, hogy hatalmas mennyiségű pénzt áramoltatott az alapítványok „bonyolult, többrétegű hálóján” keresztül. Ehrenfeld megjegyzi, hogy Soros Nyílt Társadalom Alapítványait (Open Society Foundations, OSF) 47 ország 200 agytrösztje közül a „legkevésbé átláthatónak”minősítették. Ehrendfeld a művében megvizsgálja Soros tevékenységének az USA-ra gyakorolt hatását is, amely szerinte „erőszakot és megosztottságot szított az országban, gyengítve azt belülről, miközben csökkentette befolyását a világban”.
Ehrenfeld a New York-i székhelyű Amerikai Központ a Demokráciáért és annak Gazdasági Hadviselés Intézetének alapítója és elnöke. Nemrégiben interjút adott a Jewish News Syndicate-nek.
Kérdés (K): Mi hívta fel a figyelmét ilyen hamar a Soros által jelentett veszélyre?
Válasz (V): Amikor láttam, hogy hogyan próbálta legalizálni a kábítószereket. Ha meg akarta változtatni a törvényt, a Kongresszushoz kellett volna fordulnia, mint mindenki másnak. Ő nem ezt tette. Először saját alapítványokat hozott létre. Kezdetben minden drogot legalizálni akart. Csak, amikor Arizona ellenállást tanúsított, döntött úgy, hogy „Oké, akkor először a marihuána után menjünk”.
Sokat tanultam a Szovjetunióról. Sokat tanultam a kommunizmusról. Nagyon fiatalon sokat tanultam a dezinformációról. És valami beugrott. Rájöttem, hogy ez csak az első lökés volt. És ahogyan ezt csinálta – ismétlem, tényleg rengeteg propaganda volt. Sok embert, sok hírességet tudott megnyerni, hogy helyben népszerűsítsék a céljait. Akkor is támogatta, amikor Barack Obama hatalomra került. Ha John Kerry nyerte volna a választásokat [2004-ben], valószínűleg Kerry is tett volna valamit a népszerűsítéséért. Bill Clintonnal kapcsolatban mindenféle történetet hallottunk a drogokról. Nem volt megfelelő az időzítés. A kampányt fel kellett építeni, és Soros ezt megtette. Többé-kevésbé ugyanebben az időben Soros a nyitott határokkal is elkezdett foglalkozni. Úgy tűnt, hogy többről van szó, mint egy gazdag emberről, akinek van kedve tenni valamit. Ráadásul a legtöbb nagyon gazdag ember könyvtáraknak, kórházaknak, múzeumoknak adakozik. Ő nem így tett.
Szóval az egész Soros-jelenség megdöbbentett. Az is, amit hallottam és láttam a bemutatkozáskor az otthonában. Nagyon világos volt, hogy ez egy hosszú távú program. Volt egy nagyobb terv. Ez csak a kezdet volt.
K: Azt írja, hogy Soros alá akarta ásni az amerikai igazságszolgáltatási rendszert, és hogy ezt kikezdje, a kábítószerek legalizálására rendezkedett be. Miért ezt a témát választotta először?
V: Pontosan azért, mert ez olyasmi volt, amiben mindenki egyetértett. A drogfogyasztást kerülték, az bűnös dolognak számított. Épp akkoriban fejeztük be a korábbi First Lady,Nancy Reagan sikeres „Csak mondj nemet” kampányát a drogokra. A drogok elleni háború valóban sikeres volt. Minden 6, 7 és 8 éves gyerek tudta, hogy „Mondj nemet a drogokra”. És mindenki emlékezett a televíziós reklámokra, ahol egy tojást sütöttek, és azt a szöveget mondták: „Ez az agyad, ha drogozol”. Egyszerű volt, de sikeres.
Voltak emberek, akik kannabiszt használtak az Egyesült Államokban, különösen olyan helyeken, mint Hollywood. New Yorkban is voltak baby boomerek. Volt egy titkárnőm, aki ehhez a generációhoz tartozott. Ők afféle hippik voltak, akik csodálatos, nagy, lakbér-szabályozott lakásokban éltek az Upper West Side-on. Hétvégenként füveztek. De ők voltak a kisebbség. És nem hivalkodtak vele. És nem prédikálták a legalizálását.
K: Tehát éppen azon tény miatt, hogy a drogháborút megnyerték, legalábbis ami az amerikai nép meggyőzését illeti, döntött úgy Soros, hogy nekilát?
V: Igen, ez tényleg egy nagyon szemtelen kísérlet volt arra, hogy megpróbálja megnézni, meddig tud elmenni az Egyesült Államok megváltoztatásában. Azt mondta, hogy meg akarja változtatni az Egyesült Államokat. Tudtomon kívül, de már a Szovjetunió bukása után elkezdte mondani például a magyaroknak, hogy a kapitalizmus rossz. Mi nem akarunk kapitalizmust. Elkezdett arról beszélni, hogy az Egyesült Államok is rossz.
K: Amerikát illetően mit gondol, mi a legpusztítóbb tette – a nyitott határok, a drogok legalizálása, a börtönellenes kerületi ügyészek megválasztásának segítése, a faji ellentétek szítása?
V: Valójában a fentiek mindegyike. De nem minden egyszerre történt. Halmozódtak, a törvény és a rend destabilizálásával káoszt teremtettek. Kezdetben, a kezdetekben, az olyan dolgok, mint az éghajlati igazságosság, a környezeti igazságosság, a nemek közötti egyenlőség, egyáltalán nem szerepeltek a napirenden. De ahogy egyre több progresszív csatlakozott, a támogatásának körét kiterjesztette valóban minden deviáns viselkedésre, hogy még nagyobb káoszt teremtsen.
K: Egyetért az olyan emberek megjegyzéseivel, mint Alan Dershowitz ügyvéd, aki azt mondta, hogy Soros György mindenkinél többet tett azért, hogy az amerikaiakat Izrael ellen fordítsa?
V: David Friedman volt izraeli amerikai nagykövet szintén azt mondta, hogy senki sem okozott nagyobb kárt Izraelnek, mint Soros György. Ő finanszírozta az Új Izrael Alapot, a palesztinokat, a Birzeit Egyetemet, Izrael-ellenes szervezeteket Izraelben. Idézem Sorost, aki azt mondta, hogy a törzsiség nem neki való. Tehát nem Izraelben él. De mindent megtett azért, hogy destabilizálja a helyet.
K: Soros mindig antiszemitizmust kiált, amikor támadják. Mi a legjobb módja annak, hogy aláássuk ezt a védekezést?
V: Ha olyan emberek, mint Benjamin Netanjahu, David Friedman, Dershowitz és én magam folyamatosan azt mondjuk, hogy ez nem antiszemitizmus. Hacsak nem azt mondják, hogy ő zsidó, és ezért csinálja ezt. A vallásnak, amibe született, ehhez semmi köze. Soros azt mondja, hogy agnosztikus. A könyv megjelenése óta számos zsidó kiadvány megtagadta, hogy részleteket közöljön a könyvből vagy recenziót írjon róla. Gyűlölködő leveleket kaptam az interjúk után, sokszor zsidóktól. Ez aggasztó.
K: Aggódik Izrael miatt azért, mivel a fia, Alexander, aki átveszi az elnöki széket, nagyobb érdeklődést mutatott Izrael és a zsidóság iránt, mint az apja?
V: Alex nagy támogatója a zsidó ügyeknek, ha a zsidó ügyek alatt Izrael-ellenes szervezeteket értünk. Érdekes volt látni a Wall Street Journal júniusi, Alex Sorossal készült közleményében – nem nevezném interjúnak, inkább csak egy dicsőített PR-hirdetés volt -, hogy Alex egy képet mutatott az apjával a bár micvóján. Én ezt tényleg fenyegetésnek láttam: „Ha kritizálod, amit csinálok, antiszemitizmussal fognak vádolni”. Alex megpróbálta növelni a megosztottságot a hívő ortodoxok és a … világiak között Izraelben. Azt mondta, hogy az amerikai zsidók még mindig azt közvetítik, hogy támogatják Izraelt, bármi legyen is az, és nem értik meg, hogy amikor Izraelt támogatják, akkor apartheidet támogatnak. Soros, az apja volt az első, aki támogatta a dél-afrikai apartheid konferenciát. Hogy miért akarják ennyire gyűlölni Izraelt, és miért próbálják destabilizálni a zsidó államot, azt nem értem. Nem ők az első öngyűlölő zsidók. Sajnos, nagy befolyásuk van.
K: Ön azt írja, hogy Sorost felelősségre kell vonni a tetteiért. Mit értett ez alatt? Tett valami törvénybe ütközőt?
V: Senki sem próbálta bíróság elé vinni emiatt. Nem én vagyok az, aki rámutat arra, hogy mit tett legálisan vagy illegálisan. Csak azt tudom, hogy az alapítványoknak nem szabadna politikailag aktívnak lenniük. De azok. Minden szervezet, amely pénzt kap tőle, politikailag aktív, az ő programját népszerűsíti, és azokat az embereket támogatja, akik az ő programját támogatnák, ha bármilyen hatalmi pozícióba kerülnének. Tehát amennyire én értem, igen, ez politikai akció. És nem is szabadna ezt csinálniuk, amíg jótékonysági szervezetként vannak bejegyezve.
K: Soros György a 90-es éveiben jár. Várható, hogy csökken a befolyása?
V: Augusztus 12-én töltötte be a 93. életévét. Lehet, hogy tovább fog élni, mint én. Nem tudjuk, mikor jár le az időnk. Minden bizonnyal a legjobb orvosi kezelésben részesül, ami bárki számára elérhető. Már nem teniszezik a southamptoni klubban. Viszont továbbra is adományoz pénzt a demokrata jelölteknek. Tehát a pénz továbbra is folyik. Amíg van lélegzete, addig folytathatja, amit csinál. Ne számoljanak azzal, hogy csökken a befolyása.
Forrás:tuzfalcsoport