2024.május 25.
Orbán, Gergely

Rendkívül nagy tétje van a mai török választásoknak

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
e973f925 ed4f 4170 972c aa779e502847 1440x810

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A Közel-Kelet, Oroszország és Ukrajna szempontjából sem mindegy, hogy Erdogan marad vagy egy nyugatbarát ellenzék kerül hatalomra

Az elnök- és a parlamenti választások nagyban meghatározzák majd az ország irányvonalát a következő öt évben: A Közel-Kelet, Oroszország és Ukrajna szempontjából sem mindegy, hogy Erdogan marad vagy egy nyugatbarát ellenzék kerül hatalomra

Megnyíltak az urnák Törökországban a kulcsfontosságú elnök- és parlamenti választásokon, amelyeken eldől, hogy a hivatalban lévő elnök, Recep Tayyip Erdogan megtartja-e a hatalmat egy heves versenyt követően.

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 8 órakor nyitottak meg 81 tartományban, és országszerte csaknem 200 000 szavazóurnát állítottak fel. Mintegy 60 millió ember jogosult szavazni, külföldön pedig 1,8 millióan már leadta szavazatát. Az elnököt és a parlamenti képviselőket egyaránt öt évre választják.

A választásokkal kapcsolatos híreket, előrejelzéseket és kommentárokat helyi idő szerint 18 óráig, azaz egy órával az urnazárás után nem lehet közzétenni, míg az eredményeket csak 21 óráig lehet közölni.

Pénteken Ahmet Yener, a Legfelsőbb Választási Bizottság vezetője azt mondta, hogy

a hatóságok “minden intézkedést megtettek az egészséges és biztonságos választások érdekében”, beleértve a technológiai infrastruktúra megerősítését az áramkimaradások és a kibertámadások ellen.

Közben minden szem a kiélezett elnökválasztási versenyre szegeződik. A két fő jelölt a hivatalban lévő Erdogan és az ellenzéki Kemal Kilicdaroglu, aki a szociáldemokrata Köztársasági Néppártot (CHP) vezeti. A legutóbbi felmérések szerint szoros a verseny kettejük között. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát, május 28-án lesz a második forduló.

Erdogan és Kilicdaroglu számos politikai kérdésben ellentétes nézeteket vall.

  • Erdogan Törökország miniszterelnökeként, majd elnökeként a viszonylagos geopolitikai függetlenség útját járta, távol tartotta az országot az EU-val való integrációtól és szoros kapcsolatokat ápolt Moszkvával – ami nem változott, még az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus közepette sem.
  • Kilicdaroglu azonban inkább az EU-párti irányvonalat képviseli, és fogadkozott, hogy győzelme esetén betartja az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat.

    A parlamenti választáson a jelenleg parlamenti többséggel rendelkező, Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjából és a szélsőjobboldali Nacionalista Mozgalom Pártból álló Népi Szövetség és a Kilicdaroglut elnöki posztra támogató, hat pártból álló ellenzéki Nemzet Szövetség között dől el a verseny.

Recep Tayyip Erdogan

Erdogan 2014 óta elnök, előtte 11 évig miniszterelnök, szociálkonzervatív, aki távol tartotta Törökországot az EU-integrációtól, miközben mérsékelt iszlamista politikát hirdetett otthon. Miután 2016-ban legyőzte a török hadsereg egy frakciójának puccskísérletét, Erdogan a következő évben egy alkotmányos reformcsomaggal drámaian megerősítette az elnöki hatalmat.

A 69 éves elnök az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) alapítója és vezetője, amely jelenleg a legnagyobb frakció a parlamentben.

Kemal Kilicdaroglu

Erdogan legfőbb riválisa, Kilicdaroglu egy 74 éves volt köztisztviselő, aki a Köztársasági Néppártot (CHP) vezeti. A szekularista Kilicdaroglu azt ígérte, hogy visszavesz a hivatali hatáskörökből, és visszaállítja Türkiye parlamentáris rendszerét egy miniszterelnökkel az élen, miközben végrehajtja az EU által követelt igazságügyi és emberi jogi reformokat.

Forrás:VilagHelyzete

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek