Az amerikai elnök kihirdette a „felszabadulás napját”. Donald Trump 25 százalékos vámot vetett ki minden külföldön gyártott autóra. Az egyéb vámok mértéke országonként eltérő, az Európai Unióból származó termékek esetében 20 százalék lesz.
Donald Trump tartotta magát korábbi ígéretéhez, április másodikán a kamerák elé állt, és bejelentette történelmi döntését az Amerikai Egyesült Államok partnereire kivetett vámokkal kapcsolatban. A „felszabadulás napja” alkalmából a Fehér Ház rózsakertjében bejelentett intézkedések április 3-tól már életbe is lépnek.
Az egyik első bejelentés arról szólt, hogy Washington 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra. Trump indoklása szerint az Egyesült Államok eddig csupán 2,4 százalékos vámot vetett ki az import motorokra, miközben ugyanerre Thaiföld 60 százalékot, India 70 százalékot számolt.
Az elnök beszédében kihangsúlyozza, hogy Amerika a vámokkal megvédi a gyári dolgozókat, és megvédi a farmereket is.
Országokra szabott vámokat jelentett be Trump
Miközben az import járművekre származástól függetlenül egységes 25 százalékos tarifa lép életbe éjféltől, addig minden más termék esetében országokra bontva hirdette ki Trump a vámokat. Az elnök egy nagy táblázatot emelt a magasba, „Kölcsönös vámok” felirattal. Az első oszlopba az adott ország által az amerikai termékekre kivetett vámok álltak, a második oszlopban pedig az Egyesült Államok által most bejelentett vámok.
Ők is felszámolnak nekünk vámokat, mi is felszámoljuk nekik. Miért van ezen bárki is felháborodva
– tette fel a költőinek szánt kérdést az amerikai elnök.
Az Egyesült Államok 10 százalékos alapvámot vet ki mindenkire (kivéve a fixen 25 százalékos autóipart), azonban egyes országok esetében, a magas vámjai miatt, ennél jóval nagyobb százalékot határozott meg Trump. Ezek a magasabb vámok azokat az országokat érintik, amelyek túlzottan megadóztatják az amerikai árukat. Körül-belül 60 ország tartozik ebbe a csoportba, a rájuk kivetett magasabb vámok április 9-én szerdán helyi idő szerint 12:01-kor (magyar idő szerint 18:01-kor) lépnek életbe – írta a CNN.
Az elnök táblázata alapján
- Kína 67 százalékos vámokat használ az amerikai import esetében, ezt Washington 34 százalékkal jutalmazza ezentúl.
- Az Európai Unió 29 százalékos vámot tesz az Amerikából érkező importra, ezt Washington 20 százalékkal viszonozza.
- Vietnám 90 százalékos vámjaira 46 százalék lesz Trump válasza.
- India esetében 52 százalék és 26 százalék a két szám,
- Dél-Koreánál 50 százalék és 25 százalék,
- Japánnál 46 százalék és 24 százalék,
- Svájcnál pedig 61 százalék és 32 százalék.
- Az Egyesült Királyságra az egységesen meghatározott 10 százalékos vám vonatkozik.
Donald Trump kihangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a most bejelentett csomagban minden országra jóval alacsonyabb vámot vetett ki, mint amennyit ő alkalmaz az amerikai áruk esetében.
Az orosz–ukrán háború kapcsán érdekes adalék, hogy Oroszország és Fehéroroszország egyáltalán nem szerepel a listán, Ukrajna esetében pedig a legalacsonyabb, 10 százalékos vámokat alkalmazza Washington.
Trump várakozásai szerint hamarosan királyok, királynők és nagykövetek fognak telefonálni neki, vámmentességet kérve. Nekik azt üzeni, hogy szüntessék meg saját vámjaikat, és kezdjenek el több tízmilliárd dollár értékben amerikai árukat vásárolni.
Az elnök egy kiskaput is elárult arra az esetre, ha valaki nem szeretne ekkora összeget fizetni. Elmondta, hogy azok a vállalatok, amelyek az Egyesült Államokban gyártják termékeiket, nem kell vámot fizessenek. Fel is sorolt néhány olyan céget, amelyek jelentős pénz fektetnek be Amerikában. Ilyenek többek között az Apple, az Nvidia, a Johnson & Johnson és a Meta is, de tengerentúli bővítésről állapodott meg a tajvani TSMC is. Az elnök szerint az ilyen típusú befektetések 6 ezermilliárd dollárnyi befektetést jelentenek, és ez az összeg az év végére tovább emelkedik majd.
Tegyük újra gazdaggá Amerikát!
A kölcsönös vámok bevezetésével Donald Trumpnak az a régóta hangoztatott célja, hogy kiegyenlítse a minden árucikkre külön meghatározott, általában alacsonyabb amerikai vámtarifákat a más országok által kivetettekkel, és ellensúlyozza az amerikai exportot hátrányosan érintő nem vám jellegű akadályokat, de legfőképpen az a célja ezzel, hogy visszavigye az Egyesült Államokba a feldolgozóipart.
