Súlyos problémák miatt került a szakadék szélére az osztrák oktatási rendszer. A migráns diákok nem hajlandók elfogadni az ottani kultúrát és pokollá teszik a tanárok életét.

Egyre elkeseredettebbek az osztrák tanárok. A legnagyobb krízis a bécsi intézményekben uralkodik, ahol egyre rosszabb a helyzet a tömeges bevándorlás miatt. A Kronen Zeitung osztrák lap azt írja:

A helyi tanári szakszervezet által a közelmúltban Bécs néhány iskolájában végzett felmérés nemcsak olyan szisztematikus problémákat tárt fel, mint a nyelvi akadályok, hanem olyan szélsőséges eseteket is, mint a tanárok elleni támadások. De olyan is gyakran előfordul, hogy a muszlim diákok felszólítják a tanárokat, viseljenek burkát, más pedagógusokat pedig halálosan megfenyegetnek.

Az egyik középiskola igazgatónője beszélt a lapnak a folyamatos problémákról, de a neve elhallgatását kérte, mert retteg a megtorlástól – írja az Origó.

Mindig vannak nehézségek, különösen a szíriai családokkal

– mondta az igazgatónő, hozzátéve, hogy a legtöbbjük nem beszél németül. Iskolája több mint 800 diákjának 80-85 százalékának nem anyanyelve a német. Hozzátette, hogy bevándorlás mindig is volt, de ez most valami egészen más.

Az arab közösségek jelenleg igazi kihívást jelentenek számunkra

– mondta. A szülőkkel folytatott minden beszélgetéshez videótolmácsra is szükség van, bár az oktatási minisztérium nem tudott pontos számokat mondani erre vonatkozóan. Egy másik tanár beszámolója szerint egy 13 éves fiú különösen problémás volt, aki tízéves osztálytársainak pornográf tartalmakat mutatott a telefonján, sőt verbálisan bántalmazott és fizikailag is megtámadott egy tanárt. Őt most függesztették fel harmadszor egy hónapon belül.

A legtöbb tanár nem mer ezekről az esetekről beszámolni, mert szinte biztosak abban, hogy a migránsok megtorolnák. Néhányan azonban megszólaltak már korábban, mint például Christian Klar floridersdorfi iskolaigazgató és Susanne Wiesinger, a Kronen Zeitung rovatvezetője. Klar, aki könyvet írt a tanárok problémáiról, azt mondta:

Szabályokra és bátorságra van szükség ahhoz, hogy a rendszert megzavarókat elkülönítsük a normál iskolákból. És ez nem csak az erőszakról szól. A gyerekek nagy része nem felel meg az iskolaérettség kritériumainak. Sokan nem tudják bekötni a cipőjüket vagy nem tudnak tollat fogni.

Menekülnek a tanárok

A 2024/25-ös tanévre összesen 8070 teljes és részmunkaidős állást hirdettek meg Ausztriában mind a tartományi, mind a szövetségi iskolák számára. Martin Polaschek oktatási miniszter néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a tanárhiányt már leküzdötték.

A számok ugyanakkor nem ezt támasztják alá: nyáron 14 165-en jelentkeztek a több mint nyolcezer betöltetlen állásra. Közvetlenül az iskolakezdés előtt azonban még mindig nem érkezett pályázat mintegy száz helyre.

A hatalmas tanárhiány miatt tavaly bevezették, hogy felsőbb éves és végzős egyetemisták is taníthatnak – ennek ellenére sem enyhült az oktatási válság.

A tanárok szakszervezete szerint különösen sok tanár mondott fel a nyár folyamán – mondta Thomas Krebs, a bécsi tanárok központi bizottságának munkatársa az osztrák közmédiának. Pontos adatok nincsenek, de a jelek szerint a hiány különösen a bécsi általános iskolákat érinti érzékenyen.

Krebs szerint a tartományokból érkező tanárok nem vagy már nem akarnak Bécsben tanítani. A probléma az, hogy Bécs nyilvánvalóan nem elég vonzó sok kolléga számára. Nagyon heterogén osztályaink vannak

– emelte ki Krebs, aki arra utalt, hogy a migrációs probléma az oktatásra is kihat. Ennek következtében társadalmi és nyelvi akadályok merülnek fel.

Az ausztriai közoktatás problémás helyzetét és a tanulók németnyelv-tudásának hiányát már régóta felismerték. A napilapok nemrégiben ismét valóságos segélykiáltást közöltek az iskolákról. A politikusok azonban, úgy tűnik, egyszerűen félrenéznek, és egyes esetekben tagadják az iskolákban uralkodó katasztrofális állapotokat. A sikertelen migrációs és integrációs politika következményei egyre nagyobb terhet rónak az oktatási rendszerre, és a helyzet napról napra romlik. 

Megoszlanak az osztálytermek

A bécsi általános iskolások 35 százaléka muszlim, 26 százaléka nem vallásos, 21 százaléka római katolikus, 13 százaléka ortodox keresztény, a többiek protestáns vagy más felekezethez tartoznak –közölte nemrég az osztrák főváros oktatási igazgatósága.

Az ágazat körülbelül tíz százalékát kitevő magániskolák adataival kiegészítve ugyanakkor csökkenne a muszlim diákok aránya

 – nyilatkozott Kenan Güngör szociológus kedden újságíróknak.

A 2016–2017-es tanévhez képest jócskán eltolódtak az arányok, bár a szakértők szerint akkor vallási hovatartozásuk szempontjából még eltérő rendszer alapján vették számba a diákokat. Akkor a városi oktatási hivatal adatai szerint az általános iskolások 31 százaléka katolikusnak, 28 százaléka muszlimnak, 17 százaléka vallás nélkülinek vallotta magát.