2024.június 20.
Rafael, Dina

Soros-féle szervezetek és brüsszeliták küzdelme a gyermekvédelmi jogalkotás és Btk.-szigor ellen az EU-tagjelölt balkáni országokban

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Az elmúlt évek fejleményei azt mutatják, hogy az EU-csatlakozást megcélzó nyugat-balkáni országokban is egyre aktívabb tevékenységet fejt ki a Soros-birodalom emberjogi szervezeti hálója. 

A helyi, nemzeti törvényalkotási érő mainstream sajtóhadjáratokra – és bíráló hangú országjelentésekre – építő nyomásgyakorlási kísérleteket az Európai Parlament balliberális, progresszív irányultságú többsége is lelkesen támogatja.

A törekvések mind egy irányba mutatnak: a pedofil társadalmi jelenségekből származó súlyos bűncselekmények kevésbé szigorú büntetőjogi szankcionálásét, és a legkülönbözőbb szexuális „divatirányzatok” előmozdítását szolgálják. Ebben a küzdelemből részt kapnak a Cseh Katalin balliberális EP-képviselő által (is) igazgatott egyik brüsszeli liberális agytröszt erőfeszítései.

Miközben az NGO-k és a liberális média azt sugallja, hogy mindez szükséges (volna) a balkáni országok jogrendszerének EU-célzatú jogharmonizációjához, valójában a hagyományos értékekkel és a keresztény történelmi egyházak erős társadalmi befolyásával szemben folyik Sorosék küzdelme. 

Progresszív és liberális körökben gyakorta sérelmezik, hogy amédia és a tudományos közeg egy része a pedofília kifejezést a gyermekek vagy fiatalok szexuális zaklatásának kérdésévelhozzák összefüggésbe. A problémát azzal szeretik elkenni, hogy szerintük a gyermekek, illetve fiatalok szexuális zaklatásához nem szükséges feltétlenül olyan szexuális preferencia vagy hajlam, amely természetéből adódóan, kifejezetten ezekre az ifjabb korcsoportokra irányul.Megközelítésük azonban inkább káros, mivel bagatellizálni igyekszik az egész, társadalmilag amúgy igen súlyos kérdést.

A pedofília kapcsán egyértelműen a progresszívebb ideológiákat képviselő nemzetközi NGO-hálózatról tudni érdemes, hogy inkább kihasználni igyekszik a nyugat-balkáni országok EU-s csatlakozás iránti vágyát. Az egész ún. jogharmonizációs folyamat elvi „magja”, hogy az uniós jog majd elsőbbséget élvez (ütközés esetén) a nemzeti joggal szemben, bár az egyes nemzeti rendelkezéseket nem semmisítik meg vagy helyezik hatályon kívül automatikusan. Ez a fajta harmonizáció általában nem átfogó, hanem részleges, mivel elvileg nem törekszik arra, hogy egy adott témában kizárólagos joghatóságot teremtsen; ennek pedig az az oka, hogy az uniós jog felé közelítő jogalkotásiintézkedések – elvileg – nem mehetnek tovább a szükségesnél. Így például a 2011/92/EU irányelv meghatározta, hogy a „gyermek” minden 18 év alatti személyt jelenti, míg a szexuális beleegyezési korhatár az a kor, amely alatt a nemzeti jog szerint tilos gyermekkel szexuális tevékenységet folytatni.

Az Európai Liberális Fórum (ELF) az ALDE Párt (európai liberális pártcsalád) brüsszeli székhelyű liberális agytrösztje és politikai alapítványa, amely külön fókuszál a szexuális kisebbségek és ilyen jellegű társadalmi kérdések kelet-európai helyzetére, ideértve – földrajzi tekintetben némileg pontatlanul – a részben kissé lenézett visegrádi és balti államokat, de egyes balkáni országokat is. Az ELF-et igazgató, annakügyei fölött intézkedő tanács tagjai (Board members) között ott találjuk Cseh Katalin balliberális EP-képviselőt is, aki fontos szerepet játszhatott az elmúlt évek során abban, hogy hazánk – részben az emberi jogi kérdésekre és jogállamiságra való hivatkozással – ne kaphassa meg a neki amúgy a Szerződések alapján járó európai uniós forrásokat.Ezen lépések sorába illeszkedik, hogy éppen Cseh Katalin volt az, aki a nemzetközi sajtónak nyilatkozva „szégyenletesnek, gyűlöletesnek” nevezte a 2021-ben elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényt.

A pedofíliával szembeni törvényalkotói szigor megjelenését, a nem tágítható, szoros erkölcsi fegyelemre alapozó kormányzati megközelítéseket azonban szinte folyamatosan támadják vagy legalábbis bírálják, az emberi jogokra való hivatkozással.

Ott van például Moldova esete. 2012 nyarán az Amnesty International azonnal élesen bírálta azt az új törvényt, amely engedélyezte a gyermekek szexuális zaklatása miatt elítélt személyek kémiai kasztrálását Moldovában. Az akkorelfogadott törvényi jogszabály kimondta, hogy azt, akit – külföldieket és helyieket egyaránt – pedofíliával kapcsolatos bűncselekményben bűnösnek találnak, vegyi úton kasztrálják, a bíróságok pedig külön döntenek a szexuális erőszakban bűnösnek talált személyek esetében a büntetési formaalkalmazhatóságáról. A moldovai parlament jóváhagyta a törvényt, de Nicolae Timofti elnök úgy találta, hogy az sérti az emberi jogokat, ezért visszaküldte a parlamentnek. Két hónap után a törvényhozók ismét elfogadták a törvényjavaslatot, ígyTimoftinak alkotmányos kötelezettsége volt annak aláírása.

A kémiai kasztrálás alkalmazását – amely valójában a szexuális bűnelkövetők antiandrogén gyógyszerekkel való kezelését jelenti – 2013 júliusában a moldovai alkotmánybíróság mégis megtiltotta az elítélt pedofilok megbüntetésére, és úgy ítélte meg, hogy ez a büntetési formaaz alapvető emberi jogok megsértését jelenti.

A kémiai kasztrálás, mint egyik lehetséges szankciós eszköz (büntetés és terápia) körül ugyan mindmáig éles szakmai és politikai viták zajlanak, mindamellett érdemes megjegyezni, hogy ehhez elvileg adottak a törvényi feltételek – többek közt– a nyugati világon belül és azon kívül található, egymástól különböző kulturális hátterű országokban, így példáulAusztráliában, Dél-Koreában, Észtországban, Lengyelországban, Pakisztánban, Dél-Koreában, valamint még az Egyesült Államok tíz tagállamában is.

Moldovát is nyomás alatt tartja a Soros-birodalom (forrás: en.vijesti.me)

A Soros-NGO-k a pedofíliával, illetve általában a szexuális hajlamok társadalmi kérdésével, de más emberi jogi kérdések témájával is nyomás alatt tartják az országot, így például az Amnesty International „Moldova 2022” jelentése arról ír, hogy nem történt látható előrelépés a fogva tartás során elkövetett kínzások – és egyéb rossz bánásmódok –előfordulásának számszerű csökkentésében, illetve hogy Moldovában „továbbra is büntetlenül maradtak a bűnüldöző szervek korábbi emberi jogi megsértései”. Azt is felróják, hogy az LMBT-személyek „jogait nem valósították meg teljes mértékben, ami zaklatáshoz, diszkriminációhoz és erőszakhoz vezetett” az EU-tagjelölt országban.

Anastasia Danilova LMBTQ-aktivista, a Nyílt Társadalom Alapítványok által 2019-ben, két évre szólóan összesen 80 ezer dollárnyi összeggel támogatott Genderdoc-M Információs Központ (moldovai LMBTQ-jogi civil szervezet) ügyvezető igazgatója szerint „sok moldovai iskolában általában nem létezik szexuális nevelés, és még inkább a sokszínűséggel kapcsolatos információ”. Szerinte voltak ugyan próbálkozások a szexuális nevelés iskolai tananyagba való beillesztésére, de ezt az egyház és a szülők ellenállása miatt végül nem lehetett átverni. A Genderdoc-M ezért egy új általános szexuális nevelési program megvalósítását tűzte ki célul, ez azonban napjainkban „csak” a 14 év felettiek középiskolás korosztályában lehetséges – panaszolja az aktivista. A Genderdoc-M-ben van egy támogató csoport az LMBT-tinik számára, ugyanakkor általánosságban – amoldovai oktatási minisztérium részéről tapasztalható ellenállás miatt – nem lehet semmilyen LMBT-témával foglalkozni az iskolákban.

Macedónia esetében az váltotta ki a Soros-szervezetek tiltakozását, hogy a balkáni ország 2012-ben elindította a pedofil-nyilvántartást, vagyis a szabadon bocsátott elítélt pedofilok online nyilvántartását, amely tartalmazza képeiket, nevüket és címüket. Ezzel Macedónia lett az első ország a régióban, amely közzétette a gyermekeket bántalmazó, elítélt személyek ilyen adatait, és a macedón Munkaügyi és Szociális Minisztérium határozottan azt képviselte, hogy ez a lépés inkább növelni fogja a gyermekek biztonságát. „Ha ez az intézkedés legalább egy gyermek életét megvédi vagy megmenti, akkor az megfelelt volna a célnak” – nyilatkozta akkor Spiro Ristovski szociális miniszter a médiának.

A még 2011 októberében bejelentett lépést egyes emberi jogi szervezetek problematikusnak tartották. A macedón Helsinki Emberi Jogi Bizottság (Helsinki Committee for Human Rights) kritikájának adott hangot, egyben azt is állítva, hogy a nyilvántartás arra ösztönözhet, hogy úgy büntessen meg valakit az igazságszolgáltatás a vád saját elképzelései szerint elkövetett bűncselekményekért, hogy ezt majd különösen törvénytelen vagy akár erőszakos módon realizáljáka hatóságok. A jogvédők azt is odavetették, hogy a kiskorúak elleni súlyos szexuális bűncselekményekért a macedón törvények tizenöt évig terjedő börtönbüntetést irányoznak elő, míg más szexuális bűncselekmények esetében a törvény eleve háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetést ír elő.

Macedónia továbbá egy speciális börtön építését vette tervbe a pedofil bűnözői csoportok részére, amelyből akkor – 2014-ben – összesen 155-en töltötték börtönbüntetésüket.

Szerbia is igyekezett törvényi lépéseket tenni a pedofíliával szemben, így az ország 2013-ban szigorította a gyermekbántalmazók büntetését, amikor is a szerb parlament elfogadta az úgynevezett „Marija-törvényt”, amely alapjándrákói szigort tükröző büntetési intézkedések hozhatók azelítélt pedofilokkal, illetve a szexuális zaklatást és más ilyen jellegű erőszakot elkövetőkkel szemben. A törvény a keményebb szankcionáláson túl azt is megakadályozza, hogy a bíróságok mérsékelhessék az elítélt pedofilok és nemi erőszakot elkövetők büntetését, vagy hogy feltételesen szabadlábra helyezzék őket.

A jogszabályt először egy Marija nevű nyolcéves kislány apja javasolta, miután a kislányt három évvel korábban megerőszakolták és meggyilkolták az Újvidék közelében található Stari Ledinci nevű faluban.

Szerbia oktatásában is kiemelt kérdés a gyermekvédelem (forrás: rferl.org) 

Azóta is folyamatosan nyomás alatt próbálják tartani Szerbiát emberi jogi (így a szexualitás „szabadságával” összefüggő) kérdések kapcsán. A Human Rights Watch Szerbiáról szóló országjelentése szerint 2022-ben páneurópai büszkeségfelvonulás zajlott Belgrádban rendőri védelem mellett, annak ellenére, hogy azt a hatóságok betiltották, itt a jelentés hangsúlyozta a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LMBT) közösségének bizonytalan helyzetét a balkáni országban.

2022 augusztusában amúgy 145 EP-képviselő jegyzett egy közös nyílt levelet, a szerb vezetést arra szólítva fel, hogy a „EuroPride 2022” megszervezésének fenntartását és megfelelő rendőri védelem kihelyezését biztosítsák. A levelet többek között Cseh Katalin és Donáth Anna, a liberális Renew-frakció Magyarországról delegált képviselői is aláírták.

A liberális emberi jogi csoportok, illetve az Európai Parlament balliberális többsége ezenkívül támadja Szerbiát amiatt is, hogy a keresztény egyházak egyáltalán hallathatják hangjukat a szerbiai tankönyvekben is teret nyerő LMBTQ-ideológia és gendertanok kapcsán.

Szerbia 2018-as tankönyvtörvénye kétségkívül előírja, hogy a tankönyvkiadóknak az oktatási miniszter által elfogadott tantervet kell bemutatniuk, és a tantervet az Országos Oktatási Tanács javasolja a minisztérium alatt működő Oktatásfejlesztési Intézet javaslata alapján.

A kritikusok, köztük az Európai Parlament 2022 elején aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szerbek engedményeket tesznek az ortodox egyháznak Moszkvából kiinduló erőfeszítései kapcsán, és az Európa demokratikus folyamataiba való „külföldi beavatkozásra” figyelmeztető határozatukban az európai törvényhozók külön aggodalmukat fejezték ki az ortodox egyház befolyása miatt „olyan országokban, mint Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina”, amely úgy jeleníti meg Oroszországot, mint a hagyományos családi értékek védelmezőjét, károsan „megerősítve ezzel az állam és az egyház közötti kapcsolatokat”.

A 2022. szeptember 19-én megjelent „Felhívás a világi államért” online petíció keretében 200 prominens szerbiaiszemély hivatalos lépésekre szólított fel „az állam egyre kiterjedtebb klerikalizálódása ellen”. A tiltakozást szervező,régóta ellenzékben lévő vezető, Zoran Vuletic és Polgári Demokrata Fórum (GDF) nevű liberális pártja a vallásos fogalmak oktatásban való erőltetését okolja a „tudomány tagadása, az összeesküvés-elméletek kapcsán”. (A felhívást taglaló cikkben az is szerepel, hogy Szerbia lakosságának körülbelül 85 százaléka nevezte magát keresztény ortodoxnak az ország cikket megelőző legutóbbi, 2011-es népszámlálásán.)

Érdekesség, hogy ez a Zoran Vuletic korábbi karrierjében kötődött a European Foundation of Human Rights(EFHR) nevű szervezethez, az EFHR pedig korábban támogatásáról biztosította a CEU-t, a szervezet részéről szolidaritást kifejezve a Közép-Európai Egyetemmel, aggodalmat kifejezve „a CEU státuszára vonatkozóan javasolt [magyarországi] jogszabályi változtatások miatt”.

A nyílt társadalom hálózata által finanszírozott NGO-k hosszú évek óta azon dolgoznak, hogy – amint arról írtunk, adott esetben a gyermekek fel- és kihasználásával – társadalmi és jogi elismerést szerezzenek a legkülönfélébb és legszélsőségesebb szexuális orientációknak. Ezen törekvésekben egyre gyakrabban merülnek fel a pedofília társadalmi és jogi relativizálására tett sajátos kísérletek, például a pedofil bűnelkövetőkre vonatkozó egyes szigorú büntetőjogi szabályozások elleni bírálatokban testet öltve.

Arról egyébként a the Washington Times is beszámolt, hogy “annak érdekében, hogy a dolgok teljes gőzzel haladjanak előre, a milliárdos Soros György a Nyílt Társadalomért Alapítványán keresztül legalább 2,7 millió dollárt áldozott az ügyre 2016-ban, az adóbevallása szerint.
Néhány republikánus akkoriban tévesen azt hitte, hogy az LMBT-mozgalom elérte a csúcspontját, hogy a kultúrharcok véget értek. Nem így történt.

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
13
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek