Az egyik legellentmondásosabb magyarországi NGO pénzügyi hátterének az elemzése segítségével bemutatjuk, hogy valójában, miképp néz ki a magyarországi „civil” szervezetek külföldi finanszírozása. Ennek az évnek az egyik legfontosabb politikai eseménye az volt, hogy kiderült, nemcsak a baloldali médiát, hanem a baloldali pártokat is külföldről, sok esetben a tengerentúlról fizetik.

De mi a helyzet a dollárcivilekkel? A mások mellett a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz köthető pénzügyi körök által támogatott több száz szervezet közül most alaposabban megvizsgáljuk az Amnesty International Magyarország pénzügyi hátterét, hogy lássuk, miképp is működtetik azt a nemzetközi hálózatot, amely sok esetben a magyar kormány ellenében dolgozik. 

Baloldali amerikai pénzügyi csoportok évek óta pénzelik a hazai NGO-kat, és ez leginkább az olyan nagy szervezeteknél érhető tetten, mint amilyen az Amnesty International Magyarország.

Az AI alapvetően egy londoni alapítású nemzetközi civil szervezet, mely már a megalapítása pillanatában ködös célokkal és gyanús forrásokkal kezdte meg működését. Állítólag összesen több mint 3 millió tagot számlál. A nemzetközi emberjogi szervezetek területén az Amnesty rendelkezik a legrégebbi múlttal és legnagyobb elismertséggelis. A liberális médiumok és szervezetek etalonként tekintenek az AI-ra, szinte minden megnyilatkozásuk a nemzetközi vagy a nemzeti média hasábjain landol. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy maisntream baloldali értékeket közvetítenek és támogatnak. 

Kezdetben a munkások jogsérelmeivel, egyes politikai fogjok jogtalan fogvatartásával foglalkoztak, de a 2010-es évekre már a menekültek, a globalizáció és Amerika számára nem baráti országok belügyei kerültek az Amnesty fókuszába.

A szervezet egyfajta baloldali „soft power”-é vált. Eredeti céljait megtartotta, de most már egyre inkább olyan a baloldali-liberális politikai narratívákkal foglalkozik, mint például az identitáspolitika, a migráció, az abortusz, a jogállamisági zsarolás vagy éppen a feketék jogai.

Ebben a kutatásban a magyarországi Amnesty International elmúlt 5 pénzügyi évét vizsgáljuk meg. Elsősorban azzal a fókusszal, hogy milyen külföldi támogatásokba részesültek.

2022

A 2022-es évben az identitáspolitika, a nemek közti bérszakadék, az ukrajnai menekültek és a diákoknak szóló „elfogadást segítő” tananyagok voltak a szervezet fókuszában. A saját propagandaanyaguk szerint is „az év legfelemelőbb pillanata volt, amikor szabadlábra helyezték az Egyiptomban jogtalanul fogvatartott CEU-s diákot, Ahmed Samirt, akiért hosszú ideig kampányoltunk.”

Tehát jól látható már ebből is, hogy a szervezet rég nem azokért a célokért küzd, amire eredetileg létrehozták, hanem sokkal inkább Egyiptomban tüntető CEU-s diákokért.

Például az oktatás terén elért legnagyobb sikereikként az alábbiakat említik:

• „Ifjúsági aktivistáink olyan akciók főszervezői voltak, mint a hídfoglalás, ülősztrájkok,

• tüntetések, élőláncok,

• Miskolctól Budapesten át Pécsig számtalan közösséget segítettünk a gyülekezési és

• véleménynyilvánítási joga gyakorlásában

• Több jelentős akciót biztosítottunk, köztük a 80,000 fős októberi tüntetést.”

Különösebben ez sem szorul magyarázatra, látható, hogy a partizánkodó aktivizmust hogyan keverik a jogvédelemmel.

Azonban, ha a bevételeiket nézzük, akkor igen érdekes képet kapunk. 

Nemzetközi Mozgalomtól kapott támogatás címszó alatt összesen 158 762 436 forint érkezett a szervezethez, míg magyar adófizetőktől ennek csak a töredéke, összesen 5,5 millió forint. Tehát az Amnesty saját bevallása szerint is tüntetéseket szervez a kormány ellen, miközben  nagymértékű támogatást fogad el külföldről. 

2021 

A 2021-es év sem volt pénzügyileg szűkös az AI számára. Szintén identitáspolitikai témákkal és tüntetések szervezésével foglalkoztak.

Mint írják: „2021 egy kiemelkedően sikeres év volt az Amnesty Magyarország számára, amelyben fontos eredményeket értünk el. Az egyre hangosabb kirekesztő homofób és transzfóbkampánnyal szemben megszerveztük Magyarország történetének legnagyobb LMBTQI jogegyenlőségi tüntetését a Parlament előtt. 1321 diák mellett 144 pedagógusnak tartottunk foglalkozást 2021-ben.”

A pénzügyi háttér hasonlóan alakult az egy évvel későbbihez,egy kivétellel. Itt már feltűnek külföldi nagykövetségi adományok is:  

Külföldi szervezetektől összesen 106 millió forintot kaptak, nagykövetségektől pedig 23 milliót. Érdemes megjegyezni azt is, hogy 1 százalékot felajánló magyar adófizetőktől csupán 2,7 millió forintot. A rendszeres adományozok száma még az 1000 főt sem éri el. Tehát míg nemzetközi szervezetektől 100 milliós nagyságrendű támogatást kapnak, addig nincs 1000 olyan ember, aki rendszeresen adományozna az Amnestynek.

2020

A koronavírus évében szinte cakkra pontosan ugyanannyi külföldi támogatást kaptak, mint a 2021-es és 2022-es évben.

Nemzetközi Mozgalmon keresztül érkező bevétel 2020-ban összesen 112,8 millió forint volt, ideértve a korábbi évekről elhatárolt támogatásokat is. 

2020-ban 15,2 millió Forint támogatást kaptak nagykövetségektől és magánalapítványoktól. Többek között a Holland Nagykövetség és Flamand képviselet támogatta a szervezetet. Magánalapítványoktól (Nadace OSF és OSIFE) társadalmi bázisépítésre és kommunikációs munkákra kaptak támogatást. (A Nadace OSF – Soros György prágai szervezete.) 

Adójuk 1 százalékát felajánló magyar adófizetőktől azonban 2020-ban is csupán 2 157 702 forintot tudtak bezsebelni. Ebben az évben ilyen formában csupán 307 ember támogatta a szervezetet.

2019 

2019-ben aktivisták toborzásával, az oktatás ügyével és a jogállamisággal foglalkoztak. Ebben a pénzügyi évben nemzetközi mozgalmon keresztül 70 millió forintot, a Holland Nagykövetségtől pedig 2,5 millió forintot kaptak. Az 1 százalékos bevételük 2,1 millió forint volt és 305 darab ember támogatta ebben a formában a szervezetet.

2018

Ebben a pénzügyi évben 281 ember támogatta adója egy százalékával az Amnestyt, ellenben külföldről 56 millió forintot kaptak. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a 2018-as évi kiadások listáján szerepel egy „belső demokrácia” nevű tétel, amelyre összesen 2,4 millió forintot költöttek.

Az adatokból jól kiolvasható több tendencia is:

– folyamatosan nőtt a nemzetközi mozgalmon keresztül érkező támogatás összege, míg 2015-ben 33 millió forintot, addig 2022-ben már 150 millió forintot kaptak,

– a külföldi nagykövetségek támogatása rendszeresen visszatérő tétel,

– magyar adófizetők – bár enyhén növekvő mértékben – de nem számottevően támogatják az Amnesty International munkáját.

Nem túlzás az a vélemény tehát, hogy a szervezet külföldi adományok nélkül nem, vagy csak nehezen tudna megélni Magyarországon. Már csak az a kérdés, hogy kinek éri meg évente 100 milliókat pumpálni ebbe a szervezetbe.

Forrás:Tűzfalcsoport