Két olajfinomító robbant fel szinte egy időben Magyarországon és Romániában október 20-án – írja Ted Snider a The American Conservative hasábjain. A lap szerint a körülmények alapján felmerül a gyanú, hogy Ukrajna lehet a támadások hátterében, ami azt jelentené, hogy Kijev a háborút már az Európai Unió területére is kiterjeszthette.

Ugyanazon a napon, amikor a romániai Petrotel–Lukoil és a magyarországi Dunai Finomító területén robbanások rázták meg az üzemeket, az Európai Unió energiaügyi miniszterei éppen azt a javaslatot terjesztették elő, amely 2026-ra betiltaná az orosz gázimportra vonatkozó új szerződéseket, 2028-ra pedig minden meglévő megállapodást – emlékeztet a The American Conservative. 

Mint írják, mindkét finomító orosz nyersolajat dolgoz fel, így az események időzítése sokak szerint nem lehetett véletlen. 

A The American Conservative elemzése szerint Oroszországnak semmilyen érdeke nem fűződne ahhoz, hogy saját olajvásárlóit támadja, különösen egy olyan időszakban, amikor iparát szankciók sújtják, és saját finomítói is rendszeres célpontjai az ukrán dróncsapásoknak.

Ezzel szemben – írja a lap – több európai forrás is úgy véli, hogy Ukrajna állhat a támadások mögött.

A magyar média is ezt feltételezi, és az elemzők körében széles körű az egyetértés abban, hogy Ukrajna lehet a legvalószínűbb forrása a robbanásoknak – olvasható a cikkben. Snider szerint Kijev amerikai, brit vagy európai technikai segítség nélkül valószínűleg nem tudta volna végrehajtani az akciókat.

A The American Conservative arra is rámutat, hogy a nyugati média szinte teljesen elhallgatta a két európai ország elleni lehetséges támadásokat, ami tovább erősíti a gyanút, hogy a Nyugat nem kívánja napvilágra hozni a részleteket.

A robbanások feszültséget szítottak Magyarország és Lengyelország között is. Utóbbi ugyanis megtagadta egy ukrán állampolgár kiadatását Németországnak, akit az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával gyanúsítanak. A lengyel külügyminiszter nyíltan kijelentette: büszke arra, hogy országának bírósága „egy betolakodó szabotálása” miatt nem emelt vádat – amire Szijjártó Péter külügyminiszter élesen reagált, mondván: 

ezzel Varsó „gyakorlatilag felhatalmazást ad terrorcselekményekre Európában”.

Bár egyelőre semmi sem bizonyítja egyértelműen, hogy Ukrajna áll a robbanások mögött, a The American Conservative szerint a körülmények „túl sok véletlen egybeesést” mutatnak. A cikk végül arra figyelmeztet: miközben a nyugati kormányok Putyin európai terjeszkedésétől tartanak, lehet, hogy épp Kijev az, amely csendben átlépte a háború határait.