Magabiztos többséggel megszavazta a parlament az orosz gáz kivezetését célzó RePower EU-t, ami megtiltja az orosz LNG-gáz importját 2026 elejétől, míg a gázvezetéken érkező gáz importját 2027. szeptember 30-tól. A javaslatot támogatók szerint ezzel az Európai Unió újabb lépést tett az orosz függőség megszüntetése felé, valamint az európai energiafüggetlenség kialakítására. A javaslatot Magyarország és Szlovákia is ellenzi, akik azt ígérték, ha a tagállamokból álló Tanács is megszavazza azt, pert indítanak.

December 17-én, szerdán tartottak végszavazást az Európai Parlamentben az orosz gáz kivezetését célzó javaslatról, az úgynevezett RePower EU-ról. 

A tervezetről végül 652 EP-képviselő szavazott 500 igen, 120 nem, 32 tartózkodás mellett elfogadták az orosz gázimport kivezetését.

A végeredmény egyáltalán nem meglepő: a parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) tárgyalóinak még december elején sikerült megállapodni egy kompromisszumban, ami után valójában már csak formalitásnak számított a szavazás. Az pedig az erről szóló vitán is látszott, hogy a javaslat mögött megvan a parlamenti többség: mindössze két képviselőcsoport, a részint Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért (PfE), valamint a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselőjének is helyet adó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői szóltak fel a javaslat ellen a szlovák kormánypárt, a SMER független képviselői mellett.

Az elfogadott szöveg szerint

BETILTJÁK AZ OROSZ CSEPPFOLYÓSÍTÁSOS GÁZ, AZ LNG IMPORTJÁT MÁR 2026 ÉV ELEJÉTŐL, MÍG A CSŐVEZETÉKEN ÉRKEZŐ GÁZT 2027. SZEPTEMBER 30-TÓL NEM LEHETNE IMPORTÁLNI.

A rendelet hatálybalépése után hat héttel már nem lehet orosz gázt importálni, azonban a korábban megkötött szerződésekre lesz egy átmeneti időszak. A meglévő szerződéseket csak konkrét működési célokra lehet módosítani, ami nem vezethet a gázimport mennyiségének a növekedéséhez.

Amennyiben pedig ezt egy gazdasági szereplő megszegné, akkor a tagállamok komoly bírságokat szabhatnának ki büntetésként.

Továbbá a jogi kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a piaci szereplőknek szigorúbb és részletesebb bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a vámhatóságoknak a gázuk termelési országáról a behozatal vagy tárolás előtt.

Emellett a tagállamoknak előírják, hogy dolgozzanak ki és nyújtsanak be nemzeti diverzifikációs terveket,

amelyekben felvázolják a gázellátásuk diverzifikálására irányuló intézkedéseket és lehetséges kihívásokat, hogy a határidőre leállíthassák az Oroszországból származó gázimportot. Az Európai Bizottság fogja felügyelni, hogy a tagállamok Oroszországtól nem importálnak a jövőben, ezenkívül a hatálybalépéstől számított egy hónapon belül értesíteni kell Brüsszelt arról, hogy vannak-e orosz gázszállításai szerződéseik.

Von der Leyen szerint nincs visszaút

A zárószavazás előtt ismét felszólalt Ursula von der Leyen, aki szerint Európa új korszak felé közeledik, méghozzá az energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis végleg, örökre ki fogják vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát.

Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtöki EU-csúcsról folytatott vitáján az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a megváltozott valósághoz igazodva, az EU a lehetetlent is megtette a védelemtől az energiáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem szavatolása érdekében is.

Kiemelte: nincs fontosabb európai védelmi intézkedés, mint Ukrajna védelmének támogatása.

Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis – mint kiemelte – az EU-n múlik, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát.

Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól. Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért – ismételte meg von der Leyen.

Magyarország pert fog indítani a rendelet ellen

Arról, hogy a rendelet érvénybe lépjen, még a tagállamoknak is meg kell azt szavazniuk a Tanácsban. Mivel nem szankcióról, hanem kereskedelempolitikai javaslatról van szó, ezért egyhangú döntés helyett elég lesz a minősített többség is.

emiatt már a magyar és a szlovák kormány is jelezte, bíróságon támadják meg majd a rendeletet.