Oroszország 2025-ben is megőrizte pozícióját az Európai Unió negyedik legnagyobb földgázszállítójaként – derül ki a brüsszeli Bruegel intézet friss adataiból. A háború miatti leválási törekvések ellenére Moszkva közel 38 milliárd köbméter gázt exportált a közösség országaiba. 

Bár ez a mennyiség drasztikus visszaesés a háború előtti időszakhoz képest – amikor Oroszország adta az uniós gázellátás több mint 40%-át –, a szállítások volumene továbbra is jelentős. 

Oroszországot a rangsorban csupán Norvégia (97,1 milliárd köbméter), az Egyesült Államok (82,9 milliárd köbméter) és Algéria (38,6 milliárd köbméter) előzte meg. 

A teljes uniós gázimport 5,3%-kal, 313,6 milliárd köbméterre nőtt tavaly, amit elsősorban az észak- és közép-európai szokatlanul hideg tél miatti megnövekedett fűtési igény hajtott. A Gazprom január elején rekordmértékű gázkivételt jelentett az európai tárolókból a kontinensen végigsöprő fagyos időjárás miatt. 

Különösen figyelemre méltó az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe: 

a sarkvidéki Yamal terminálról érkező szállítmányok mennyisége egy év alatt mintegy 75%-kal nőtt, elérve a 15 millió tonnát. Ez az üzlet becslések szerint 7,2 milliárd euró bevételt generált a Kreml számára. 

Bár az Európai Bizottság a REPowerEU stratégia keretében 2027. január 1-ig tervezi az orosz gázimport teljes betiltását, az elemzők figyelmeztetnek: a téli csúcsidőszakok kereslete még mindig rávilágít az ellátási lánc sérülékenységére és a teljes függetlenedés nehézségeire.