Képes lesz-e változást hozni a régi-új elnök? Körüljártuk, milyen változásokat hozhat Trump hatása.
Szinte mindenki egyetért abban, hogy Donald Trump újraválasztása mérföldkövet jelent az Egyesült Államok történetében és tektonikai külpolitikai változásokat fog hozni a világpolitika területén. A következőkben utánajárunk, milyen változásokat hozhat az Egyesült Államok 47. elnöke. Trump hatása és a világpolitikai változások súlyos csapást jelent a Nyugat globalista erői számára, miközben a jobboldali-nacionalista vezetők erős szövetségesre tettek szert.
Ez persze nem jelenti a liberális globalizmus azonnali végét, de – legalábbis is ideiglenesen – mindenképpen kényszerű visszalépésre készteti annak képviselőit. Az a korszak minden bizonnyal szünetelni fog Trump elnöksége alatt, amikor Washington meg volt győződve arról, hogy szükséges – és természetesen joga is van hozzá – a világ ügyeit irányítani.
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok nem fog nyomást gyakorolni azokra az országokra, amelyek veszélyeztetik globális hegemón szerepét.
Mi lesz Európával?
A republikánusok azonban nemcsak az elnökválasztást nyerték meg, de megerősítették többségüket a képviselőházban, s még a szenátus felett is megszerezték az irányítást. Ez utóbbi amiatt fontos, mivel ez a testület hagyja jóvá a kulcsfontosságú a kinevezéseket, valamint a szenátus ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. Az Európai Unió vezetői Trump megválasztása után pánikba estek, mintha a Biden vezette Washingtontól való elszakadás lenne a legrosszabb dolog, ami történhet Európával – európaiak jelentős része viszont bizonyosan más véleményen van.
Az atlantista félelmek ellenére a NATO és Trump viharos kapcsolata ellenére minden bizonnyal nem szűnik meg a katonai szövetség, de jelentősen többe fog kerülni a nyugat-európai országok számára.
Úgy tűnik, amennyiben Washington nem adja meg a politikai iránymutatást, akkor az Európai Unió vezetése elveszett.
Ennek legjobb példája a német kormányválság. A német politikai helyzet Trump újraválasztása után talán soha nem látott káoszba süllyedt. A német kormány összeomlása november 6-án kezdődött Christian Lindner pénzügyminiszter menesztésével. Ezzel egyúttal véget vetett az úgynevezett „közlekedési lámpa”-koalíciónak, amely csaknem három éve kormányozta Németországot. Elkerülhetetlennek tűnik az előrehozott választás, erre néhány hónapja még egyetlen szakértő sem fogadott volna.
Trump és a német politikai feszültségek nem függetlenek egymástól, a koalíció megszűnésének okai közül azonban két kérdés kiemelkedik: A gazdaság és Ukrajna, és Trumpnak mindkettőhöz köze van, hiszen Donald Trump közelgő második elnöksége nemcsak a német politikusok, hanem a német vállalkozások dolgát is tovább nehezíti: Trump régóta bejelentett vámemelései minden bizonnyal Németországot is érinteni fogják. Jelenleg a német vállalatok az Egyesült Államokkal szembeni rekordméretű kereskedelmi többletből profitálnak, de ez egyben óriási céltáblát fest rájuk Trump számára.
Még nagyobb nyomás nehezedik majd rájuk, hogy elhagyják Németországot mint túl drága termelési helyszínt, és máshová helyezzék át a termelést, célként beleértve természetesen az Egyesült Államokat is.
Ehhez kapcsolódik az is, ha Nyugat-Európának – köztük Németországnak – az Egyesült Államok nélkül kellene fenntartania Ukrajna támogatását az beláthatatlan gazdasági hatásokkal járna.
Orbán Viktor véleménye szerint a német kormányválság Trump megválasztásának közvetlen következménye. Szerinte az amerikai történések leképződése néhány nem jelentéktelen nyugati kormány magatartásában azonnali. A miniszterelnök az amerikai elnökválasztást követően beszélt arról is, hogy Donald Trump győzelme elhozhatja a háborúk végét. A magyar kormány és Trump kapcsolata pedig kiszélesíti a gazdasági lehetőségeket.
Az ukrajnai háború aktuális fejleményei: mi várható Trump hatására ezen a fronton?
Az utóbbi hetekben egyértelművé vált, hogy a Biden-kormányzat igyekszik a lehető legnehezebbé tenni Trump számára, hogy kijusson az ukrajnai háborúból. Például azzal a döntéssel, hogy Ukrajna amerikai nagy hatótávolságú fegyverekkel támadhatja Oroszország nemzetközileg elismert területét – erre válaszul el is fogadták az új orosz védelmi doktrínát, amely reformokat vezetett be az orosz atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatban.
Az egyik nézet szerint, ha Trump egy csúcsra járatott konfrontációt örököl, a felelőssége óriási lesz, a mozgástere pedig korlátozott. Van azonban egy olyan nézet, amely szerint éppen emiatt lesz „kényelmes” helyzetben, hiszen
az új elnöknek arra a valós veszélyre hivatkozva, hogy az országot közvetlen háborús veszélyben van azonnal cselekedhet.
Trump álláspontja Ukrajnáról szintén jelentős változásokat fog hozni, nagyon valószínű, hogy be fogja tartani kampányígéretét, miszerint gyorsan véget vet az Ukrajnában zajló háborúban. Ez jó hír, különösen sok ukrán – és orosz – számára, akik, ha minden jól megy, nem fognak meghalni egy olyan háborúban, amely teljes egészében elkerülhető lett volna, és amely már eldőlt Oroszország javára.
A tűzszünet elérésében Trump kezében az aduász az amerikai támogatás csökkentése vagy éppen növelése, hiszen amennyiben leáll az amerikai támogatás, akkor azt Nyugat-Európa jelenleg képtelen helyettesíteni, így annak megszűnése okán Ukrajnának rövid időn belül fel kellene adni a harcot.
Ugyanakkor Trump Oroszországra is nyomást tud gyakorolni azzal, ha az amerikai támogatás fokozását helyezi kilátásába. Az azonban, hogy a tűzszünet után milyen béke alakulhat ki, az jelenleg megjósolhatatlan,
két dologról azonban minden bizonnyal Ukrajnának le kell mondani: a Krímről és a NATO-tagságról.
Béke az olajfák alatt?
Trump szerepe az izraeli-palesztin konfliktusban is meghatározó. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök lelkesedéssel üdvözölte Trump visszatérését a Fehér Házba, mivel az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés elengedhetetlen Izrael pozíciójának megőrzéséhez a Közel-Keleten.
Trump előző ciklusa alatt Izrael kulcsfontosságú diplomáciai győzelmeket ért el, többek között Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése vagy éppen az Ábrahám-Egyezmények tető alá hozása. Ezek a lépések jelentősen megerősítették Izrael megítélését, új gazdasági és politikai lehetőségeket nyitottak meg. Trump visszatérésével Izrael új esélyt lát az erőteljes támogatásra, ami létfontosságú a regionális biztonság és Irán befolyásának megfékezése szempontjából.
Trump visszatérését üdvözölte Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Zayed, az Egyesült Arab Emírségek elnöke is.
Trumphoz köthető, új amerikai geopolitikai stratégia ebben a régióban is egészen más alapelvekből indul ki.
Miközben Joe Biden elnök demokrata kormányzása számos kihívás elé állította a közel-keleti vezetőket, az olyan elvek, mint az emberi jogok és a szociális reformok hangsúlyozása, gyakran ütköztek ezen országok prioritásaival és hazai berendezkedésével. Trump hatása lehetőséget kínál a regionális vezetőknek egy pragmatikusabb amerikai politika végrehajtására. Trump a merev moralizáló politika helyett az együttműködés kulcsfontosságú területeire – a biztonságra, a gazdaságra és a közös regionális kihívásokra – fog összpontosítani. Emellett Trump új diplomáciai megállapodások megkötésére törekedhet arab nemzetekkel, hasonlóan az Ábrahám-egyezményekhez, hogy erősebb regionális koalíciót hozzanak létre Iránnal szemben.
Trump szoros partnersége ezekkel az Öböl-államokkal arra bátoríthatja őket, hogy határozottabban lépjenek fel az iráni befolyás ellen Jemenben, Szíriában és Irakban. Trump azonban szorgalmazhatja bizonyos fokú visszafogottságot is, különösen akkor, ha az ellenségeskedés veszélyezteti az olajpiacok stabilitását, ami közvetlen hatással van a világgazdaságra.
Összességében Trump Közel-Kelet politikája valószínűleg az Egyesült Államok gazdasági és biztonsági érdekeit szolgáló szövetségek megszilárdítása körül forog majd, miközben kemény vonalas politikát tart fenn iránnal szemben.
A másik oldalon Trump megközelítése a regionális feszültségeket újra is élesztheti. Irán agresszíven reagálhat a megnövekedett nyomásra, ami új instabilitási hullámot robbanthat ki az olyan gócpontokban, mint Jemen és Szíria. Törökország regionális ambíciói is ütközhetnek más amerikai szövetségesekkel, ami kihívásokat jelenthet a regionális stratégia koordinálásában. Trump pragmatizmusa és a tranzakciós diplomáciára való összpontosítása azonban lehetőséget kínálhat a feszültségek kordában tartására.
Trump hatása Ázsiára
Trump komolyan gondolja a békét: Észak-Koreával is tárgyalna. A hírek szerint Donald Trump frissen megválasztott elnök csapata fontolgatja a tárgyalások újraindítását Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Források szerint Trump közvetlen megközelítése, építve a korábbi kapcsolatra, lehet a leghatékonyabb módja a párbeszéd helyreállításának.
Donald Trump Kína politikája meglehetősen ambivalens, egyrészt jó kapcsolatot szeretne Pekinggel, ha visszatér a Fehér Házba, jóllehet nincs nála nagyobb kritikusa Kínának. Trump elismerte, tiszteletteljes és gyümölcsöző kapcsolatot ápol Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Trump ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy javulhatnak az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai, ha visszatér a Fehér Házba.
Úgy gondolom, hogy jó kapcsolatunk lesz. Inkább jó kapcsolatot szeretnék Kínával”
– fogalmazott nemrég egy interjúban. Tajvan véleménye Tajvanról szintén teljesen más, mint Bidené, korábban többször is kijelentette, hogy Tajvannak az amerikai védelemért cserébe “többet kellene tennie”.
