A hazánkkal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági eljárás újabb állomásához érkeztünk. Közel egy hónappal a magyar kormány által az Európai Bizottság által korábban hangoztatott kifogásokra adott válaszokat követően a Bizottság a mai ülésén döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.

A biztosok kollégiuma mintegy három ezerhatszáz milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, melyet azonban a magyar kormány által 2022. november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tesz majd függővé. Ez a hazánknak a 2021-2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada. Amennyiben a Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámoljuk, úgy a teljes magyar pénzügyi boríték kevesebb mint 20 százaléka.

A bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között.

Emlékezetes: a megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban. Ma nyilvánvalóvá vált, hogy a Bizottság pozitívan értékelte a kormány eddigi lépéseit. A mai döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzenek a felek és év végéig megállapodás szülessen.

A Bizottság döntése mögött azonban nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását. A szankciópárti európai baloldal az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a Bizottság és Magyarország közötti megegyezést. Céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt. Ez különösen veszélyes és felelőtlen egy olyan időszakban, amikor az orosz-ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére.

Sajnos az EP aknamunkájának köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali ellenzéki képviselői miatt késnek az uniós források, melyek többek között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának.

Az EP által fűtött politikai vitának a középpontjában az uniós szankciós politika áll. Ma már nyilvánvaló, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra. Mindezért az EP okolható, mely még a mostani válságidőszakban is valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik. Példa erre a héten elfogadott, a nyílt társadalom hálózatával karöltve kidolgozott, hazánkat elítélő Gwendoline Delbos-Corfield jelentés, és az EP liberális szószólójának, Guy Verhofstadtnak számos megnyilvánulása is.

A mai döntés azonban bizakodásra ad okot azt illetően, hogy végül győz a józan ész, és az EP áskálódása ellenére végül kompromisszummal zárulnak a Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások. Ebben az esetben a jövő évben hazánk megkapja a neki járó uniós forrásokat.

Forrás: Alapjogokért Központ