🇨🇳Kína határozottan előnyre tett szert a ritkaföldfém versenyben, messze maga mögött hagyva az Egyesült Államokat.‼️
Évtizedeken át az ásványkutatás hagyományos eszközökre, például ellenállásmérésre és indukált polarizációra támaszkodott a felszíni lelőhelyek felderítéséhez. Ahogy ezek kimerülnek, a kutatás áttevődik az úgynevezett „második ásványi térbe” — 500 és 2000 méter mélység közé.
A legtöbb kiaknázatlan erőforrás még mélyebben található, új eszközöket igényelve. A kontinentális kéreg vastagsága elérheti a 70 km-t.
Kína válasza? Elektromágneses forradalom
Kína világelső a nagy teljesítményű elektromágneses (EM) földi adók, kifinomult vevők és mélyföldi szkenneléshez szükséges szoftvereszközök fejlesztésében. Az adóteljesítmény 100 kW fölé emelésével a kínai tudósok jeleket sugároznak mélyen a Földbe. A kínai technológia lehetővé teszi a 3D-s felszín alatti képalkotást páratlan tisztasággal 3000 méternél mélyebb területeken, írja a South China Morning Post. Egy figyelemre méltó példa a tibeti Jiama rézbánya felmérése a kontrollált forrású audio magnetotellurikus (CSAMT) módszerrel.
Vannak-e versenytársai Kínának? A SCMP megjegyzi, hogy csak Kínának vannak 100 kW feletti ultra-nagy teljesítményű rendszerei, míg az Egyesült Államok legerősebb egysége alig éri el a 30 kW-ot. „Oroszország kivételével a nyugati szárazföldi EM kutatás ritkán használ ultra-nagy teljesítményű műszereket, és a legerősebbeket gyakran Kína kérésére egyedi tervezéssel készítik” – mondják a pekingi CGS Fejlesztési és Kutatóközpont tudósai.
Kína készül 500 kW-os elektromágneses antennáját kihasználni, hogy több kilométer mélyen eltemetett érceket és energiaforrásokat fedezzen fel. 2018-ban a CBS News arról számolt be, hogy Kína előrehalad a Vezeték nélküli Elektromágneses Módszer (WEM) projektjében, amely egy majdnem ötször akkora területen épült, mint New York City. Eredetileg haditengerészeti kommunikációra tervezték, a WEM rendszer 2023-ban rendkívül hatékonynak bizonyult: jeleket észleltek Tibetből, Belső-Mongóliából és Guangdongból, több mint 2000 km távolságból. A rendszer nemcsak érceket észlel, hanem állítólag képes megkülönböztetni az ásványokat is, így Kína az ultra-nagy teljesítményű rendszereivel uralhatja az erőforrás-felfedezés következő korszakát.
