Túl sok bevándorlás, túl sok szabály, túl kevés közös érték – így látja a Nyugat hanyatlásának okait Gernot Blümel, aki szerint a liberális demokráciák elvesztették erkölcsi alapjukat

A nyugati demokráciákban egyre mélyülő válság bontakozik ki: a társadalmak elveszítik önbizalmukat, politikai közösségeik széttöredeznek, és az emberek egyre inkább a politikai spektrum jobboldali szélén keresnek válaszokat. Gernot Blümel, Ausztria volt pénzügyminisztere véleménycikke szerint a jelenség nem véletlen. 

A liberális demokráciák ugyanis olyan értékalapokra épülnek, amelyeket maguk nem képesek garantálni – ha pedig e közös erkölcsi alapok elhalványulnak, a társadalmi kohézió és a kompromisszumkészség is elvész.

Blümel három okot nevez meg, amelyek szerinte aláásták a Nyugat önbizalmát. 

Az első a tömeges bevándorlás, amely próbára tette a kulturális egységet és a közös normákba vetett hitet. Az amerikai politológus Robert Putnam kutatásai szerint 

a túlzott etnikai sokszínűség csökkenti a társadalmi bizalmat

 – az emberek bezárkóznak, bizalmatlanok egymással szemben, és eltávolodnak a közélettől. Ennek eredményeképp gyengül a szolidaritás és a közösségi felelősségérzet, a társadalom pedig különálló érdekcsoportokra esik szét.

A második tényező a túlburjánzó állami szabályozás, amely Blümel szerint „megbénítja” a nyugati demokráciákat. Bár minden rendelet önmagában legitim célt szolgál, együtt egy olyan bürokratikus hálót alkotnak, amely akadályozza a gyors és hatékony döntéshozatalt. 

Az emberek egy olyan államot látnak, amely a mindennapokban túlszabályoz és korlátoz, ám a valódi problémákat – mint a közbiztonság vagy a gazdasági stabilitás – nem képes megoldani. 

Ez az élmény aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, és fogékonnyá teszi a társadalmat az autoriter megoldások ígéretére.

A harmadik ok a „posztmodern értékrombolás”, amely az akadémiai és kulturális elit köréből indult, és mára a közbeszédet is meghatározza. 

A nyugati civilizáció alapértékeit – mint a racionalitás, az objektív igazság, a tudomány vagy a hagyományos erkölcs – ma sokan puszta hatalmi konstrukciónak tekintik. 

A közös értékek feloldódása viszont elbizonytalanítja az embereket, akik úgy érzik, hogy a vezető réteg elutasítja mindazt, amit ők természetesnek tartanak. Ez a „fatális elidegenedés” vezet oda, hogy a választók a rendet és stabilitást ígérő jobboldali pártok felé fordulnak – még ha a problémák gyökereit valójában a politikai közép évtizedes tétlensége teremtette is meg.