Alexander Stubb határozottan visszautasítja azt az elképzelést, amely szerint Washington tárgyalásra kényszeríthetné Finnországot egy jövőbeli, feltételezett orosz agresszió esetén – írta a horvát index, amelyet a magyar Index szemlézett. A finn elnök szerint egy ilyen helyzet „nem fog bekövetkezni”.

A finn államfő egy interjúban válaszolt arra a kérdésre, hogy Európa mennyire függ az amerikai katonai támogatástól. Az újságíró egy hipotetikus forgatókönyvet vázolt fel: mi lenne, ha egy jövőbeli amerikai elnök azt üzenné Finnországnak, hogy a balti államok elleni orosz támadás esetén se harcoljon, hanem fogadja el a tárgyalásokat?

– Nem. Ez nem fog bekövetkezni – szögezte le. Hozzátette, hogy Helsinki és Washington viszonya kétirányú utca, és az együttműködés kölcsönös érdekeken alapul. – Ez is egy kölcsönösségen alapuló kapcsolat – hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy nem véletlenül mélyebb az amerikai–finn kétoldalú védelmi együttműködés, mint valaha.

A finn elnök emlékeztetett, hogy február utolsó hetén 25 ezer katona gyakorlatozik majd Észak-Norvégiában és Finnországban, köztük 5 ezer amerikai. – Nem véletlenül akart Amerika 11 jégtörőt vásárolni a haditengerészete számára. Nem véletlenül kötöttük meg a védelmi együttműködési megállapodást. Az ok egyszerű: Finnországnak az egyik legerősebb hadserege van az orosz határ mentén – fogalmazott.

Az Index emlékeztetett, hogy miután Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen, Helsinki gyorsan lezárta az évtizedek óta tartó katonai semlegességének korszakát, és 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz.

Ez jelentősen átrajzolta Észak-Európa biztonsági felépítését: a szövetség egy újabb szárazföldi határt nyert Oroszországgal, Finnország pedig kulcsszereplővé vált a balti térség védelmében. Az ország erős tartalékos rendszerrel, általános hadkötelezettséggel és korszerűsített légierővel rendelkezik, utóbbihoz amerikai F–35-ös vadászrepülőgépeket szerzett be.

A hírportál beszámolt arról is, hogy 2023 decemberében Finnország és az Egyesült Államok aláírta a védelmi együttműködési megállapodást (DCA), amely lehetővé teszi az amerikai erők számára több finn katonai bázis használatát. A megállapodás illeszkedik az északi régióban zajló szélesebb körű amerikai katonai jelenlét erősítésébe, amelyet Norvégiával, Svédországgal és Dániával összehangolva valósítanak meg.

Én erre a finn keménykedésre csak egyet mondok: jobb lenne, ha a megbékélésen és a nem a háborún törnék a fejüket. Mint tudjuk, a medve nem játék!