Endalkachew Sime, az Etiópiai Tervezési és Fejlesztési Minisztérium korábbi államtitkára szerint a nemzetközi rend 1945 óta nem látott átalakuláson megy keresztül, miközben Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai egyre tudatosabban lépnek fel saját érdekeik védelmében.

A perifériáról a döntéshozatal felé

A Global Timesban megjelent véleménycikkében Endalkachew Sime úgy fogalmazott: a globális Dél, amely az emberiség mintegy 85 százalékát képviseli, már nem elégedik meg a periférikus szereppel. A szerző szerint a nyugati intézményrendszer a protekcionizmus, az egyoldalú beavatkozások és a kettős mérce miatt erodálódik, miközben a fejlődő világ párhuzamos intézményeket épít, vitatja a nyugati pénzügyi hegemóniát, és valódi multilateralizmust követel.

Sime szerint ennek egyik legfontosabb jele a BRICS gyors bővülése. A blokk az eredeti öt alapító tag után mára 11 teljes jogú taggal és 13 partnerországgal rendelkezik, miközben további országok is csatlakozni kívánnak. A szerző ezt nem pusztán szimbolikus tiltakozásnak, hanem intézményi érésnek tekinti. Hasonló jelentőséget tulajdonít az Új Fejlesztési Banknak is, amely a cikk szerint több mint 32 milliárd dollárt finanszírozott 96 projektben, és a helyi valutában kibocsátott kötvényekkel a pénzügyi önállóságot erősítené.

A szabályalapú rend kritikája

A szerző szerint a globális Dél ébredését nem kizárólag gazdasági tényezők magyarázzák. Sime az amerikai–izraeli iráni csapásokat, valamint a 2026 januári venezuelai amerikai beavatkozást annak példájaként említi, hogy a Nyugat a „szabályalapú rendet” szelektíven érvényesíti. Értelmezése szerint Washington és szövetségesei a globális Dél országaitól a nemzetközi normák tiszteletét várják el, miközben saját alapvető érdekeik esetén nyers hatalmi eszközökhöz nyúlnak.

Sime úgy látja, hogy ez a tapasztalat különösen Afrikában és Latin-Amerikában erősítette fel a szuverenitás védelmének igényét. A szerző szerint amikor a szuverenitás maga is alku tárgyává válik, a semlegesség nem passzivitást, hanem szükségszerű stratégiát jelent.

Nem Nyugat-ellenes blokk, hanem pragmatikus tömb

A cikk hangsúlyozza, hogy a globális Dél új konszenzusa nem egyszerűen Nyugat-ellenes. Sime szerint a 2025-ös riói BRICS-csúcstalálkozó is azt mutatta, hogy a déli országok nem új hidegháborús blokkot akarnak létrehozni, hanem befogadóbb és fenntarthatóbb globális kormányzást követelnek. Brazília elnöksége például a hídépítést, nem pedig a konfrontációt állította középpontba.

A szerző négy fő pillért emel ki: az iparosítást „karbonkolonializmus” nélkül, a digitális infrastruktúra feletti szuverenitást, az élelmiszer- és energiabiztonságot, valamint a Bretton Woods-i intézmények reformját. Sime szerint a déli országok már nem fogadják el, hogy a fejlődés ára a technológiai függőség legyen.

Poszthegemón világrend körvonalazódik

A szerző szerint az Egyesült Államok saját stratégiai hibáival is gyorsítja ezt a folyamatot. Az „America First” megközelítés, a fejlesztési és klímafinanszírozás visszavágása, valamint a Kína elleni igazodás kikényszerítése sok országot többirányú külpolitika és gazdasági diverzifikáció felé tol.

Sime végkövetkeztetése szerint nem nosztalgikus harmadikvilágiság vagy új hegemónia születik, hanem poszthegemón pragmatizmus. A globális Dél célja nem a működő intézmények lerombolása, hanem azok átalakítása, amelyek tartós egyenlőtlenségeket konzerváltak. A szerző szerint a világ többsége ezzel a nemzetközi politika tárgyából annak alakítójává válik.