Zrínyi Ilona első férje I. Rákóczi Ferenc, Ferenc fiúk születése után nem sokkal váratlanul meghalt. Ekkor Zrínyi Ilona átvette a birtok irányítását és a fia helyett elfoglalta Sáros vármegye főispáni tisztségét is. Mindezt nem hatalomvágyból tette, hanem azért, hogy a Habsburgok újabb térnyerését megakadályozza.

Személye volt a garancia

Zrínyi Ilonától származnak a következő gondolatok? „Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír; az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít.” És Zrínyi Ilona sem becsületét, sem nevét nem veszítette el. I. Rákóczi Ferenc halála után férjhez ment Thököly Imréhez, de mégsem úgy ismerjük, mint nagy magyarok feleségét, hanem mint nagy magyart.

Mindaz a jó, ami tőle származik, azért valósulhatott meg, mert kiváló tehetségekkel volt megáldva és ehhez saját döntései alapján nagy jellem társult. 4 nyelven beszélt, értett a kardforgatáshoz és a gazdálkodáshoz. Isten is főispánnak teremtette.

De miért beszélhetünk róla békeszerzőként, ha rebellis magyar hitvestársa és egy kuruc fejedelem édesanyja volt?

Munkács várának ostroma

Thököly 1685 végén török fogságba esik, a regéci várba pedig bevonul a császári katonaság. Zrínyi Ilona ekkor elveszíti majdnem a teljes vagyonát. Munkács várába tudott visszavonulni, de azt is megtámadták a császáriak. A nagyasszony a várat két évig védi, majd 1688 január 18-án átadja. Senki nem tudta akkor, hogy ez a nap lesz majd Szent Margit ünnepe, hiszen az Árpádházi magyar királylányt csak 1943-ban avatták szentté. Mégis milyen érdekes, hogy magyar vonatkozású jeles napjaink között sokszor van egyezés! De térjünk vissza ahhoz a gondolatsorhoz, hogy miért hívhatunk és tisztelhetünk egy várat az ellenségnek átadót békeszerzőként!

Diplomáciai csúcsteljesítmény

Zrínyi Ilona Munkácsról úgy távozott, hogy alkut kötött a Habsburgokkal. Először is elérte, hogy minden katonája amnesztiát kapjon, másodszor pedig elérte, hogy a gyermekeitől ne vegyék el a birtokot. Az alku része volt, hogy a családnak Bécsbe kell költözni. Azt ígérték neki, hogy városban szabadon élhet, de ez hazugság volt. Két fiát elvették tőle, őt magát pedig kolostorba zárták. Két év múlva azonban Thököly elfogott egy császári hadvezért, akit úgy adott át Bécsnek, hogy kiváltotta vele szeretett feleségét.

Mindebből látszik, hogy egy béketárgyaláson sok minden lehet alap. Egy túsz éppúgy, mint egy képesség. Ha Zrínyi Ilona Munkácsot nem védi, akkor nem fordul meg a császáriak fejében, a gondolat, hogyha szabadon hagyják a magyar arisztokrata asszonyt, akkor többet árthat, mintha egyszerűen földönfutóvá teszik, de bármit elintézhet. Vagyis: hálóba fogták Zrínyi Ilona eszét. De az élet fölülírta a bécsiek ravaszkodását. Fölülírta katonai sikerrel. Vagyis míg a Habsburgok örültek, hogy becsaptak egy zsenit, nem gondolkodtak előre, hogy jöhet egy harci fordulat, amikor mégis el kell engedniük. Ez a történet bizonyítja, hogy aki becsületesség és egyenesség nélkül gondolkozik, az hiába ér el furfangos sikert, oly messze kerül a Szentlélek sugallataitól, hogy egyszerűen nem lát a jövőbe.

És még valami. Ki tudja már annak a császári hadvezérnek a nevét, akire „kicserélték” Zrínyi Ilonát?

Írta:
Rákóczi Piroska