• A svéd baloldaliak imádják a migrációt.
• Most azt erőltetik, hogy a migránsok a különféle lakóhelyeken is keveredjenek az őslakosokkal.
• Olyan szabályozást terveznek, amely a lakásépítésektől kezdve a lakások kiutalásáig figyelembe venné a földrajzi keveredés erőltetését.
• De a svéd szélsőbaloldali nem akar közéjük költözni.
• Az álságos baloldali az emberkísérletben nem vesz részt, az emberkísérlet terheit viselje a nép.

Az erőltetett keveredésért küzdő svéd szélsőbaloldali nem hajlandó megerősíteni, hogy személyesen beköltözik-e migránsok által dominált külvárosokba – tudósít a RMX.

A szociáldemokrata Lawen Redar megsértődött, amiért felvételt készítettek róla egy malmöi nyilvános gyűlésen.

Közben az is kiderült, hogy miközben azt erőlteti, hogy a svédek keveredjenek a migránsokkal, aközben ő maga sem él teljes egészében Svédországban.

Egy baloldali svéd politikus, akinek pártja a helyiek és a migráns közösségek közötti nagyobb keveredést szorgalmazza az integrációs aggodalmak enyhítése érdekében, nem volt hajlandó válaszolni a témával kapcsolatos kérdésekre, amikor a hétvégén Malmőben tartott találkozón megkérdezték.

Lawen Redart, a Szociáldemokraták integrációért felelős szóvivőjét és a párt szegregáció elleni új stratégiájának kidolgozóját Nils Littorin malmöi politikus, a Malmöi Lista párt vezetője kérdezte.

Littorin megkereste Redart egy nyilvános találkozón, amelyet a városban tartott, de a baloldali politikus kifogásolta a párbeszéd filmes rögzítését, és gyorsan elment, megtagadva a kérdések megválaszolását.

A Remix News leközölte a párbeszéd angol fordítását.

– “Ez nem oké. Nem kérdeztél meg előre. Nem. Kapcsold ki. Kapcsold ki” – mondta Redar, amikor észrevette, hogy Littorin filmez.

Amikor Littorin visszautasította, Redar azt mondta neki: – “Meg kell kérdezned [előre], ha kérdéseket akarsz feltenni nekem, és hogy beleegyezem-e a filmezésbe.”

Littorin ugyanis megkérdőjelezte a svéd baloldali párt álláspontját a svéd állampolgárok kényszerű keveredésével kapcsolatban a svéd városok sűrűn lakott migránsnegyedeiben.

A svéd baloldal szerint ugyanis egy ilyen lépés egy szükséges radikális intézkedés az integrációs aggályok enyhítésére.

Redart arról kérdezte Littorin, hogy hogy személyesen beköltözne-e ezekbe a pártja által javasolt külvárosok egyikébe, amelyek közül sokat már most párhuzamos társadalmak és növekvő bandaerőszak sújt.

Redar nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, annak ellenére, hogy ennek a politikának az egyik fő szószólója.

– “Komolyan vesszük azt a tényt, hogy meg akarjuk szüntetni a szegregációt, és a lakhatási politikát motorként használjuk ebben a munkában” – mondta korábban, amikor bemutatta a párt új programját.

Pártja javaslatai között szerepel az újonnan érkezett migránsok letelepedésének megakadályozása a már amúgy is nehéz helyzetben lévő kerületekben, a demográfiai sokszínűség ösztönzése a lakóövezetekben, valamint a lakásépítés átalakítása oly módon, hogy a különböző társadalmi-gazdasági hátterű emberek együtt éljenek.

Pártvezetője, Magdalena Andersson hasonlóan érvelt amellett, hogy Svédországnak kerülnie kell az etnikai enklávék kialakulását, és elő kell mozdítania a vegyes közösségeket. „Nem akarunk kínai negyedet, szomáli negyedet vagy Kis-Olaszországot látni Svédországban” – mondta Andersson korábban. „Képesnek kell lennünk arra, hogy vegyesen éljünk a tapasztalatainkkal.”

A vasárnapi összetűzés nemcsak magára a tervezett új szabályozásra, hanem Redar saját lakhatási körülményeire is felhívta a figyelmet. Az ABF tavaly májusban megjelent portrécikke szerint Redar Stockholm és Koppenhága (Dánia) között megosztva él, ahol partnere, a dán újságíró, Uffe Tang is dolgozik.

A kritikusok rámutattak, hogy bár a szabályozás a Rinkebyhez vagy Rosengårdhoz hasonló, erősen bevándorlóknak otthont adó külvárosokban élő svéd családokat érintené, Redarnak magának megvan a lehetősége arra, hogy elmeneküljön a valóság elől, és amikor csak kedve tartja, bármikor Svédországon kívül töltsön időt – ami nem elérhető azoknak, akiket a pártja tervezett emberkísérlete érint.