Miközben Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként Brüsszelben pozicionálja magát Európa „védelmi anyjaként”, a múltja sötét árnyékot vet rá. A 2013–2019 közötti német védelmi minisztersége alatt kitört Berateraffäre (tanácsadói botrány) ma is az egyik legsúlyosabb vád ellene: a Bundeswehr modernizálására szánt százmilliók egy részét külső tanácsadókra, elsősorban a McKinsey & Company-ra költötték, gyakran szabálytalan közbeszerzéssel és „ismeretségi kapcsolatok” (Kennverhältnisse) révén. A botrány különösen kényes, mert von der Leyen családjának több tagja is dolgozott a McKinsey-nél pontosan ebben az időszakban. Ehhez képest nem meglepő, hogy hadiipari beszerzések kapcsán újabb perrel nézhet szembe a Bizottság elnöke.

A családi szálak: Von der Leyen fiú és lány a McKinsey-nél

•  David von der Leyen (legidősebb fiú): 2016–2019 között dolgozott a McKinsey-nél Jr. Engagement Manager, majd Senior Associate pozícióban. Ez pontosan egybeesik anyja védelmi miniszterségével, amikor a tárca hatalmas összegeket fizetett a cégnek a hadsereg digitalizációjára, beszerzési folyamatainak optimalizálására és modernizációjára.

•  Johanna von der Leyen (egyik lánya): A McKinsey berlini irodájában dolgozott, elsősorban a cég Sustainability Practice-ében (fenntarthatósági gyakorlat), ahol vállalati ügyfeleket tanácsolt fenntarthatósági stratégiákban. Több forrás is említi a család több tagjának McKinsey-kapcsolatát a Berateraffäre idején.

•  Von der Leyen 2014-ben Katrin Sudert, a McKinsey korábbi partnerét (14 évig dolgozott ott, köztük a berlini iroda vezetőjeként) nevezte ki államtitkárnak a védelmi minisztériumba, kifejezetten azzal a feladattal, hogy „cégszerűen” vezesse a fegyverbeszerzéseket és a modernizációt. Suder McKinsey-hálózata révén további szerződések születtek, köztük az Accenture-nek is, ahol Suder egykori kollégája, Timo Noetzel dolgozott – személyes kapcsolatban álltak (pl. keresztapa-keresztgyerek viszony).

A Szövetségi Számvevőszék jelentése és a Bundestag vizsgálóbizottsága súlyos szabálytalanságokat tárt fel: hiányos dokumentáció, megkerült közbeszerzések, „baráti” szerződések. Von der Leyen elismerte a „hibákat”, de tagadta a személyes felelősséget. A vizsgálat idején hivatalos telefonjának adatait „biztonsági okokból” törölték – amit az ellenzék szándékos bizonyíték-eltüntetésnek minősített.

McKinsey a hadiipar szívében – érdekkonfliktus globális szinten

A McKinsey nem csupán üzleti tanácsadó: külön Aerospace & Defense gyakorlata van, ahol több száz szakember dolgozik, köztük sokan katonai vagy hadiipari háttérrel. Segítenek védelmi minisztériumoknak (logisztika, beszerzés, digitalizáció) és nagy hadiipari cégeknek (fegyverrendszerek, ellátási lánc, M&A).

Az amerikai Védelmi Minisztériumnak (Pentagon – azóta Hadügyminisztérium) 2008 óta több százmillió dollárértékben dolgozott (becslések szerint közel 875 millió dollár), többek között az F-35 vadászgép program menedzsmentjén, haditengerészeti hajógyárak modernizálásán, Space Force és Air Force projekteken.

Németországban a von der Leyen-minisztérium idején a McKinsey éppen a hadsereg „hatékonyságát” javította – miközben a család tagjai a cégnél dolgoztak. Hivatalos vizsgálatok nem találtak közvetlen bizonyítékot szándékos korrupcióra, de a cronyism (kapcsolati alapú döntések) és a nepotizmus gyanúja máig ott lebeg a levegőben.

Újabb per Ursula von der Leyen ellen: Fabio De Masi bepereli a Bizottságot a fegyverlobbi titkolózása miatt

Miközben a McKinsey-Berateraffäre és a családi érdekkonfliktusok miatt már évek óta kritizálják Ursula von der Leyent, 2026 januárjában újabb jogi front nyílt ellene. Fabio De Masi, a német Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) párt európai parlamenti képviselője 2026. január 7-én pert indított az Európai Bizottság ellen az EU Általános Bíróságán (General Court).

De Masi azzal vádolja a Bizottságot – és közvetetten von der Leyent –, hogy súlyosan megsértette az átláthatósági szabályokat és az Európai Parlament felügyeleti jogát a védelmi iparral (fegyver- és hadiipari lobbi) folytatott kapcsolatai tekintetében. 2025 márciusában De Masi írásbeli kérdést nyújtott be: részletes tájékoztatást kért arról, hogy Ursula von der Leyen és közvetlen munkatársai milyen találkozókat, telefonbeszélgetéseket, e-maileket vagy egyéb kommunikációkat folytattak fegyvergyártó cégekkel és védelmi ipari lobbistákkal a 2024-es európai parlamenti választások óta. A Bizottság csak hét hónappal később, 2025 októberében válaszolt. A válasz azonban De Masi szerint hiányos és késedelmes volt: mindössze néhány nyilvános találkozót említett (pl. egy „stratégiai párbeszédet” a védelmi iparral 2025 májusában és egy munkareggelit), majd általános hivatkozásokat tett a lobbiregiszterre, sajtóközleményekre és közösségi médiára. A konkrétan kért részleteket (telefonhívások, e-mailek, informális találkozók) nem adták ki.

De Masi szerint ez sérti az EU működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkelyeit, amelyek előírják, hogy a Bizottságnak teljes körűen és időben kell válaszolnia a Parlament képviselőinek kérdéseire, lehetővé téve a demokratikus ellenőrzést. Az ügyet sokan a Pfizergate folytatásaként emlegetik: ismét titkos kommunikáció, ismét a nyilvánosság kizárása, ismét a fegyver- és védelmi iparral kapcsolatos döntések átláthatatlansága. Ez a per ráadásul közvetlenül kapcsolódik a cikk korábbi részéhez: von der Leyen védelmi minisztersége alatt már a McKinsey-n keresztül is jelentős kapcsolatok alakultak ki a hadiiparral, miközben családja tagjai (David és Johanna) a cégnél dolgoztak. Most, Bizottság-elnökként, az EU újrafegyverkezési tervei (Readiness 2030, milliárdos védelmi alapok) közepette ismét felmerül a kérdés: mennyire átláthatóak ezek a döntések, és mennyire befolyásolják őket a fegyverlobbi érdekei?

A német EP képviselő az X-en (korábbi Twitter) így fogalmazott: „Von der Leyen úgy viselkedik, mint XIV. Lajos, és nem hajlandó teljes mértékben feltárni a fegyveripari kapcsolatait. Ezért most beperlem.”

Ich weiß nicht auf welchem Planeten unsere Berliner und Brüssler Machtzirkel gerade campen, aber Ludwig XIV wäre neidisch wie gemütlich es 2025 zu Hofe zugeht. Wieviel Filz, Berateraffären und höchstrichterliche Klatschen vor Gericht braucht es für eine solche Auszeichnung?… pic.twitter.com/hYpFLsjR3X

— Fabio De Masi 🦩 (@FabioDeMasi) June 3, 2025