Mint az ismeretes XIV. Leó pápa a közelmúltban enciklikát adott ki a mesterséges intelligenciáról (azaz az MI-ről, vagy az angol szavak rövidítéséből AI-ról). A körlevél nagy visszhangot váltott ki a szakma köreiből. Majd’ minden MI-vel foglalkozó hírlevél szerzője próbálja értelmezni a Szentatya szavait, és szinte az összes AI-jal foglalkozó közösségi platformon levő csoportban fölvetik a témát. Ezért fontosnak tartom, hogy mi is egy rövid sorozatot szentlejünk az ügynek.

Más a helyzet

Amikor az emberiség fölfedezte, hogy az atomenergia segítségével egy bombával egész metropoliszokat tud elpusztítani, és amikor két várossal ezt meg is tette, olyan fordulat jött az emberiség történetében, ami eddig sosem volt. Az ember nagy lett. Olyat értett meg a teremtésből, amivel saját magát képes elpusztítani. Ugyanakkor ugyanolyan kicsi maradt erkölcsileg, ha nem kisebb, mint amikor rájött, hogy a testvérét is kicsinálhatja.

A mesterséges intelligencia is egy lépés a nagyság irányába. Sokan azt hiszik, hogy képessé váltunk olyan szuper intelligencia létrehozására, ami minden embert, a legnagyobb zseniket is fölülmúl: istent építettünk magunknak. Erről még sokan nincsenek meggyőződve, de az biztos, hogy az MI munkába állítása után akkora változás fog bekövetkezni, hogyha az emberiség nem közelít ismét Isten felé, akkor iszonyatos világban kell majd élnie. De lehet minden másképp is.

Miért vállalkozott a pápa arra, hogy írjon mesterséges intelligenciáról?

A történelem első szociális enciklikája a Rerum novarum volt. Az egyházi dokumentumot XIII. Leó pápa adta ki 1891. május 15-én. Ezt követően számos újabb pápai dokumentum készült, amely a munka és a gazdaság kérdéseivel foglalkozott. Így nem csoda, ha a technika mirákulumának tartott technológiájával kapcsolatban is hangot ad egy pápa a nézeteinek.

XIV. Leó gondolatmenete a következő. A társadalmi kérdésekben az egyház leszögezett irányelveket, melyekhez megfelelő fogalmakat alkotott. A mesterséges intelligencia vizsgálatakor azt nézi, hogy ezek az elvek érvényesülni tudnak-e. Ezt azért kell megtenni, mert az AI új gazdasági és társadalmi modellt hozott már létre, de még mind a munka, mind a piac területén óriási változások várhatók. De mi az a mesterséges intelligencia?

A számológéptől a zenegépig

Nagy általánosságban minden olyan eszköz, ami olyan műveleteket végez, amilyeneket emberi agy is, azt mesterséges intelligenciának nevezhetjük. Ezért már a zsebszámológép is MI-eszköz. De! Van egy szűkebb értelmezése is. Az AI olyan emberi agy által végezhető munkát ellátó eszköz, ami gépi tanulással szerzi a bemenő adatait és képes ezekből az adatokból hatalmas rengetegdimenziós mátrixokat képezni és azokkal számításokat végez, hogy bizonyos behatásokra (kérdésekre és kérésekre) ebből az adathalmazból részeket reprodukálni. Mivel ez így nehezen felfogható, elmondom, hogy hogyan tanulja meg egy hatalmas számítógéprendszer, hogy melyik kép ábrázol macskát és melyik kép ábrázol kutyát.

A gépnek adnak címkézett fekete-fehér képeket, az egyszerűség kedvéért: 600 x 600 képpontból állókat. Minden digitális fekete-fehér kép úgy áll össze, hogy a szürke valamely árnyalatában van minden pontja. Az árnyalatok 0-255-ig számozva vannak. Így a gép számára minden kép úgy válik számíthatóvá, hogy egy olyan táblázatba (mátrixba) rakja őket, amiben van 600 x 600 szám. Az egyes táblázatok „macska”, míg más táblázatok „kutya” címkét kapnak. A gépnek „megmutatnak” rengeteg macska és kutya képet a címkékkel. Ezekből mind számtáblázatok lesznek, amelyeket eltárol a számítógépek sokasága. Végül mutatnak a gépnek egy képet és megkérdezik tőle, hogy az macska vagy kutya-e. Ekkor a gép végigfut a táblázatokon és megállapítja, hogy a számmintázata a kérdéses képnek a macskás képek táblázataihoz hasonlít jobban vagy a kutyásokéhoz, majd megadja a helyes választ. Vagyis a gép tanulással lesz képes arra, hogy végrehajtson egy műveletet, amit egy kétéves embergyerek agya képes megtenni.

A továbbiakban, amikor mesterséges intelligenciáról (MI vagy AI) írok, akkor a gépi tanulás révén létrejött számítógépes képességről beszélek, és külön jelzem, ha valamiért mégsem erről. De ha ez az egész csak annyi, hogy mintázatok felismerésére és reprodukálására képes az AI, akkor az hogyan hozhat óriási változásokat az emberek számára?

Majdnem minden értelmiségi munkás helyettesíthető

A számítógéprendszerek szövegekkel is taníthatók. A szövegekből is képesek gigantikus, több mint 1000 dimenziós mátrixokat gyártani. Minden szóról megállapítják, hogy egy másik szótól mekkora a távolsága egy adott szövegben. Pl. az alma és a fa a mátrixban is közel esik egymáshoz. De ha angolul van, akkor a mobiltelefon szóhoz is közel esik. Ezeket a közelségeket számokban lehet kifejezni, amiből ki tud jönni, hogy egy adott szövegkörnyezetben egy adott szóhoz melyik szó a legközelebb levő és leggyakrabban használt szó. Így, ha egy kérdést teszünk föl a gépnek, akkor az beazonosítja a szövegkörnyezetet és kiadja a legvalószínűbb következő szót. És nem. A helyzetet bonyolítja, hogy nem is szavak, hanem szótagok közelségeit méri és a következő legvalószínűbb szótagot adja ki, amiből lesznek a végén értelmes mondatok. Átláthatatlan? Igen és roppant hatékony.

Készíthető így marketing stratégia vagy 15 empirikus kutatás közös igazságait megtaláló dolgozat. Lehet könyvelést, számlázást és üzleti terv készítését is megoldani vele. Lehet honlapokat terveztetni és szinte bármilyen számítógépes programot megíratni vele. Vagyis nagyon sokféle eddig felsőfokú végzettséget igénylő munkát el tud látni az AI. És ennek beláthatatlanul nagy következményei lesznek a munka világára. És akkor még nem beszéltünk a robotokról, amelyek majd sövényt vágnak és bányásszák a ritka földfémeket…

Vészjelek a munkapiacról

Egyre jönnek a hírek, hogy a nagy tech cégek az AI miatt 14%-os éves leépítésekbe kezdenek. Arról is jönnek hírek, hogy a programozók közül a juniorok számára nincsenek kiírva új állásajánlatok. Ez azért van, mert olcsóbb egy egyszemélyes marketingosztály, aminek a vezetőjének az AI-eszköz dolgozik a keze alá, mint egy olyan osztály, ahol 8-10 ember dolgozott a főnök keze alá. Ugyanígy olcsóbb egy bérszámfejtő AI agent (AI-ügynök) működtetése, mint egy bérszámfejtő csoport dolgozóinak kifizetése. És ez a kizárólag a profitot fontosnak tartó szemlélet egy olyan helyzetet vetít előre, amiben alig-alig lesz munkahely. De ez a kígyó önmagát falhatja fel, hacsak előbb ki nem pukkad belülről. De erről majd a következő részben.

(Folytatjuk)

Írta:
Rákóczi Piroska