Mélyül a politikai válság a szomszédban: a román parlament hétfő esti drámai szavazásán elutasította Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt kabinetjét, amivel az ország immár a hatodik hete tartó teljes kormányzati bénultságba süllyedt. Miközben a bukaresti politikai elit zárt ajtók mögött folytatja a hatalmi harcokat, az elhúzódó patthelyzet közvetlen veszélybe sodorja a lakosság mindennapi megélhetését, az uniós milliárdok kifizetését és az ország gazdasági stabilitását.

Hétfő óta egyre kilátástalanabb a helyzet Romániában. A késő esti parlamenti bizalmi szavazáson a centrista Nicușor Dan államfő által kijelölt Adrian Vestea nem tudta megszerezni a kormányalakításhoz szükséges 233 támogató szavazatot: a tervezett kabinetre mindössze 189 képviselő voksolt. A politikai kudarcot egy eddig példátlan belpolitikai és párton belüli csatározás előzte meg. Vestea kormányprogramját a parlament legnagyobb ereje, a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatta. Saját pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) többsége azonban – élén az ügyvezető miniszterelnökkel, Ilie Bolojannal – teljesen elhatárolódott tőle, és bojkottálta a szavazást.

Bolojan és a liberálisok vezetése olyannyira elfogadhatatlannak tartotta Vestea különutas, PSD-vel kötött paktumát, hogy a pártból való kizárását is kezdeményezték.

A végső döfést a George Simion vezette szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vitte be: bár Vestea személyesen is egyeztetett velük a szavazás előtt, Simion a döntő pillanatban kivonultatta képviselőit az ülésteremből, ezzel végleg megpecsételve a jelölt sorsát.

Úgy gondolom, megtettem a kötelességemet. Megpróbáltam egy olyan kormányt felállítani, amely képes kivezetni az országot a politikai válságból

– nyilatkozta csalódottan Adrian Veștea a Balkan Insight beszámolója szerint.

A koalíció látványos összeomlása

A jelenlegi káosz nem a semmiből jött, a válság gyökerei áprilisig nyúlnak vissza. Ekkor bomlott fel az a koalíció, amelyet a PSD, a PNL, a reformpárti USR és a romániai magyar kisebbséget képviselő RMDSZ alkotott a stabilitás érdekében. A törésvonalat a kőkemény gazdasági realitások jelentették.

Ilie Bolojan akkori miniszterelnök szigorú reformokat, adóemeléseket és az állami szféra bérbefagyasztását szorgalmazta a hatalmas államháztartási hiány letörése érdekében. Eközben Sorin Grindeanu, a PSD vezetője és pártja mereven elutasította ezeket a megszorításokat, mivel azok közvetlenül sújtották volna a szavazóbázisukat.

A szociáldemokraták végül kiléptek a kormányból, majd a szélsőjobboldali AUR-ral összefogva, egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták a Bolojan-kormányt. Azóta az országot egy korlátozott jogkörökkel rendelkező ügyvezető kabinet irányítja, amely képtelen strukturális döntéseket hozni.

A román válság mindenkit érint

A politikai állóháború nem csupán elméleti probléma Bukarestben; közvetlen és súlyos hatással van a lakosság mindennapjaira. Románia katasztrofális költségvetési helyzetben van, a deficit megközelíti a GDP 8 százalékát, ami csaknem háromszorosa az EU által engedélyezett 3 százalékos határértéknek. Egy működőképes, teljes jogkörű kormány nélkül ráadásul az ország képtelen végrehajtani azokat a reformokat, amelyek az Európai Unió helyreállítási alapjából származó, nagyjából 11 milliárd eurós finanszírozás lehívásához szükségesek. Ezen források elvesztése infrastrukturális beruházások, útépítések és kórházi fejlesztések leállását jelenti. Emellett a politikai instabilitás miatt a nemzetközi hitelminősítők már Románia besorolásának rontását fontolgatják.

Ez drágítja az államadósság finanszírozását, ami egyenes úton vezet a nemzeti valuta gyengüléséhez, az amúgy is magas infláció további növekedéséhez, valamint a lakossági hitelek kamatainak drasztikus emelkedéséhez.

Mivel az ügyvezető kormány nem hozhat új törvényeket vagy hosszú távú költségvetési intézkedéseket, a közszférában dolgozók bérei, a nyugdíjak indexálása és a szociális juttatások kifizetése is bizonytalanná válik a következő hónapokban. 

A Reuters hírügynökség politikai elemzése szerint a labda most ismét Nicusor Dan államfőnél pattog. Az elnöknek 10 napon belül új miniszterelnök-jelöltet kell nevesítenie, akinek szintén 10 napja lesz arra, hogy kormányt alakítson és a parlament elé álljon. A legtöbben jelenleg három lehetséges utat látnak:

• Kisebbségi kormányzás, ez a legvalószínűbb: Egy olyan átmeneti technokrata vagy kisebbségi kormány felállítása, amelyet a nagyobb pártok kívülről támogatnak a legégetőbb gazdasági törvények elfogadásáig.
• Politikai nagykoalíció újraélesztése: Bár a PNL és az USR kijelentette, hogy nem hajlandóak többé közösen kormányozni a szociáldemokratákkal, a külső nyomás rákényszerítheti őket a kompromisszumra. Ilie Bolojan a napokban egy hat hónapra szóló nemzeti paktumot javasolt a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
• Előrehozott választások: A román alkotmány értelmében, ha a parlament 60 napon belül a második miniszterelnök-jelöltet is leszavazza, az államfő feloszlathatja a törvényhozást. Ezt azonban a fősodorbeli pártok mindenáron el akarják kerülni, mivel a jelenlegi közhangulatban egy előrehozott választás a szélsőjobboldali, populista AUR és szövetségesei masszív előretörését és akár parlamenti többségét hozhatná el.

Romániának sürgősen egy teljes jogkörrel felruházott kormányra van szüksége. A PNL készen áll arra, hogy hozzájáruljon a megoldáshoz

– idézte Ilie Bolojan nyilatkozatát az Agerpres állami hírügynökség, amely szerint a bukaresti politikai eliteknek gyorsan kell lépniük, mert az idő fogy, a piacok és a választópolgárok türelme pedig végleg elfogyott.