Kína közel egy évtized után ismét az első helyre került a világ legerősebb szuperszámítógépeit rangsoroló TOP500-listán. A sencseni LineShine, kínai nevén Ling-seng, megelőzte az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban működő El Capitant, és ezzel új fejezetet nyitott az amerikai–kínai technológiai versenyben.

Kínai gép előzte meg az amerikai bajnokot

A TOP500 legfrissebb rangsora szerint a LineShine 2,198 exaflop/s teljesítményt ért el a HPL-tesztben, míg az eddigi listavezető amerikai El Capitan 1,809 exaflop/s teljesítménnyel a második helyre szorult.

Ez azt jelenti, hogy a sencseni rendszer lett a világ első olyan hivatalosan listázott szuperszámítógépe, amely tartósan két exaflop fölötti dupla pontosságú számítási teljesítményt mutatott fel.

A kínai siker azért is figyelemre méltó, mert 2017 óta először fordul elő, hogy kínai szuperszámítógép vezeti a TOP500-listát. Akkor a Sunway TaihuLight állt az élen, most pedig a LineShine hozta vissza Kínát a globális szuperszámítógépes rangsor csúcsára.

Sencsen lett az új számítási erőközpont

A LineShine a sencseni Nemzeti Szuperszámítógép-központban működik, és a Sencseni Felhőszámítási Központ építette. A gép közel 13,8 millió processzormaggal dolgozik, saját fejlesztésű LingKun platformra, LX2 processzorokra, LingQi összeköttetési technológiára és Kylin operációs rendszerre épül.

A kínai beszámolók szerint a rendszer tudományos, mérnöki és mesterséges intelligenciához kapcsolódó feladatokra is használható. Már most alkalmazzák légköri és óceáni modellezésben, mérnöki szimulációkban, anyagtudományban, gyógyszerkutatásban, agykutatásban, tudományos mesterséges intelligenciában és nagy nyelvi modellek futtatásában.

A LineShine ezért nem csupán presztízsgép, hanem a kínai kutatási és ipari ökoszisztéma egyik új számítási alapinfrastruktúrája.

GPU nélkül ért fel a csúcsra

A LineShine egyik legérdekesebb sajátossága, hogy tisztán CPU-alapú rendszer. Vagyis nem a modern AI-adatközpontokban és sok élvonalbeli szuperszámítógépben megszokott grafikus processzorokra, GPU-kra épül.

Ez különösen fontos az amerikai exportkorlátozások fényében. Washington évek óta próbálja korlátozni Kína hozzáférését a legfejlettebb AI-chipekhez, különösen az Nvidia és más nyugati gyártók csúcstechnológiás gyorsítóihoz.

A LineShine sikere így politikai-technológiai üzenet is: Kína azt demonstrálja, hogy a korlátozások ellenére is képes saját architektúrával világszintű számítási teljesítményt elérni.

Nem ugyanaz a verseny, mint az AI-adatközpontoké

A győzelem ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy Kína átvette volna a vezetést a mesterséges intelligenciához optimalizált számítási infrastruktúrában is. A Reuters által idézett szakértők szerint a TOP500 elsősorban a nagy pontosságú tudományos és mérnöki számításokra épülő HPL-teljesítményt méri, miközben a modern AI-rendszerek más típusú, gyakran vegyes pontosságú számításokra támaszkodnak.

A LineShine az AI-szerű terheléseket mérő HPL-MxP benchmarkban negyedik helyen végzett, ami azt mutatja, hogy a hagyományos szuperszámítógépes teljesítmény és az AI-adatközpontok ereje ma már részben külön versenypálya.

Ezért a kínai első hely egyszerre jelent áttörést és óvatosan értelmezendő eredményt: tudományos számításban világszintű teljesítmény, de nem feltétlenül egyenlő az AI-fölénnyel.

Az exaszintű számítástechnika geopolitikai kérdés lett

A LineShine elsősége jól mutatja, hogy a szuperszámítógépek már rég nem pusztán tudományos eszközök. Ezek a rendszerek éghajlati modellek, gyógyszerkutatás, anyagtudomány, energetikai szimulációk, nukleáris modellezés, katonai fejlesztések és mesterséges intelligencia számára is kulcsfontosságúak.

A TOP500-listán jelenleg öt olyan rendszer szerepel, amely átlépi az egy exaflopos határt: a kínai LineShine, három amerikai rendszer és a német Jupiter. Ez azt jelzi, hogy az exaszintű számítástechnika globális klubja továbbra is szűk, és a hozzáférés a legnagyobb technológiai hatalmak versenyének része.

Aki ilyen számítási kapacitással rendelkezik, az gyorsabban tud szimulálni, fejleszteni, modellezni és optimalizálni. Ez pedig közvetlenül hat a tudományra, az iparra és a nemzetbiztonságra is.

Kína technológiai önállóságot demonstrál

A LineShine történetében a legfontosabb nem az, hogy Kína visszatért a lista élére. Hanem az, hogy ezt egy saját fejlesztésű, CPU-alapú, hazai szoftver- és hardverelemekre építő rendszerrel érte el ezt az eredményt.

A kínai értelmezés szerint a LineShine annak bizonyítéka, hogy az ország képes áttörni a külföldi technológiai korlátozásokat, és saját, ellenőrizhető számítási infrastruktúrát építeni. Ez pontosan illeszkedik abba a szélesebb stratégiába, amelyben Peking a félvezetők, az AI, a felhőszámítás, az energetika és az ipari digitalizáció területén is nagyobb önállóságra törekszik.