Az ukrán oligarcha, Vadim Jermolajev kómából ébredt a június 29-i monacói robbantásos merénylet után

A 2026. június 29-én este, a Monaco és a franciaországi Beausoleil határán, a Rue Révérend-Père-Louis-Frolla egyik lakóépületénél elkövetett robbantásos merényletben súlyosan megsérült ukrán származású üzletember, Vadim Jermolajev kómából felébredt, állapota javul – számolt be a Nice Matin. A merénylet után a sérültet a franciaországi Marseille egyik kórházába szállították kezelésre.

A támadásban súlyosan megsérült a Dnyipropetrovszk megyei főügyészség korábbi első helyettesének, Anna Nosobinának a 46 éves lánya is, aki a merénylet idején Jermolajev társaságában tartózkodott.

A nőt a Nizzai Egyetemi Kórházba szállították, ahol lábamputációs műtéten esett át. Az elmúlt napokban rendszeres vérátömlesztésre szorult, az orvosok pedig attól tartanak, hogy sérülései következtében elveszítheti látását, hallását és beszédképességét.

A robbanásban megsérült 13 éves gyermek szintén kórházi ellátásra szorult. Őt a Nizzai Gyermekkórházba szállították, sérülései azonban a jelentések szerint nem életveszélyesek.

A merényletet egy lakóépület bejáratánál elhelyezett robbanószerkezet okozta. A monacói és francia hatóságok a támadást célzott emberölési kísérletként kezelik, terrorcselekményre utaló jelet egyelőre nem találtak. Az elkövető a robbantás után gyalog Franciaország felé menekült, a nyomozás továbbra is nemzetközi együttműködésben zajlik.

A Le Figaro korábban, nyomozati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a nyomozók egyik vizsgált verziója szerint a merénylet mögött az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) állhat.

Ukrán sajtóértesülések szerint az egyik feltételezés az, hogy Jermolajev ellen azért hajthattak végre támadást, hogy ellenőrzés alá vonják az általa irányított dnyiprói call-centereket, illetve a városban működő szürkegazdasági hálózatokat. Ezek az állítások hivatalosan nem nyertek megerősítést, a hatóságok továbbra sem közöltek végleges indítékot.

Az Interpol pénteken egy 39 éves ukrán nőt, Anasztaszija Berezovszkát nevezte meg a Monacóban elkövetett robbantásos merénylet első számú gyanúsítottjaként. A sajtóértesülések szerint a támadás célpontja egy Oroszországhoz kötődő ukrán üzletember volt.

A nemzetközi rendőrségi szervezet vörös körözést (Red Notice) adott ki Berezovszka ellen, aki jelenleg szökésben van. A nő ellen emberölési kísérlet, közveszélyes robbantás céljából robbanószerkezet elhelyezése, valamint bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Morgan Raymond, a városállam helyettes főügyésze elmondta, hogy a gyanúsított vélhetően nem egyedül cselekedett. A 39 éves, Anasztaszija Berezovszka néven azonosított nő egy Németországban élő ukrán állampolgár. Hozzátette azt is, hogy tekintettel a robbanószerkezet bonyolultságára a rendőrség esetleges tettestársak után is nyomoz, valamint keresik a feltételezett megrendelőket.

A gyanú szerint a robbanás estéjén egy padon várakozott, majd egy bevásárlótáskából elővett robbanószerkezetet helyezett el a célba vett épület bejáratánál. A szerkezetet 20 óra 58 perckor távirányítóval hozta működésbe, amikor a három áldozat – akik egy éttermi vacsoráról gyalog tértek haza – megérkezett a bejárathoz.

Jermolajev megtámadása mögött a politika állhat!

Több magyarázat is kering arra, miért romlott meg Vadim Jermolajev és az ukrán állam viszonya.

1. A krími üzleti tevékenység – ez a hivatalos indok

Ez a leginkább dokumentált ok. 2023 decemberében Volodimir Zelenszkij a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése alapján tíz évre szankciókat vezetett be Jermolajev ellen.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint Jermolajev érdekeltségei a Krím Oroszországhoz csatlakozása után is működtek, sőt az orosz jog szerint újraregisztrálták őket és adót fizettek az orosz költségvetésbe.

Jermolajev ezt következetesen tagadta, azt állítva, hogy elveszítette az ellenőrzést a cégek felett, és azok kényszer hatására kerültek orosz fennhatóság alá.

2. Ukrán állampolgárságának feladása

Jermolajev 2017–2019 között lemondott ukrán állampolgárságáról, és ciprusi állampolgár lett. Nyilatkozatai szerint ezt az ukrán igazságszolgáltatással és adórendszerrel való elégedetlensége indokolta.

A háború után ez politikailag rendkívül kedvezőtlenül hatott a megítélésére, különösen úgy, hogy Monacóban élt, miközben Ukrajnában dúlt a háború.

3. A “Monaco Hadtest” – jelenség

Jermolajev szerepelt az Ukrainska Pravda oknyomozó cikksorozatában, amely az úgynevezett “Monaco Battalion” néven emlegetett és a külföldön élő ukrán milliárdosokat mutatta be. Ez önmagában nem jogi ügy, de jelentősen rontotta a közvéleménybeli és politikai megítélését.

4. Call-centerek és szervezett bűnözés – nem megerősített elmélet

Több ukrán lap rendvédelmi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Jermolajev érdekeltségi köréhez kapcsolódhattak a Dnyipróban működő csaló call-centerek.

Egyes források szerint a monacói merénylet hátterében ezek feletti befolyásért folyó konfliktus állhatott, és szervezett bűnözői csoportok lehetnek érintettek. A francia nyomozók ezt az egyik vizsgált lehetőségként kezelik, de hivatalos bizonyítékot nem hoztak nyilvánosságra.