Már hét politikus és diplomata pályázik António Guterres utódlására az ENSZ élén. A Biztonsági Tanács július 30-án tartja meg az első zárt, titkos próbaszavazást, amelyen kiderülhet, kik számíthatnak valódi támogatásra – és kiknek az útját állhatja el valamelyik nagyhatalom vétója.

Új név a listán

A verseny legújabb résztvevője a 75 éves ugandai Olara Otunnu, akit hazája hivatalosan is jelölt a világszervezet főtitkári tisztségére. Otunnu korábban ugandai ellenzéki elnökjelölt volt, diplomataként pedig hosszú éveket töltött az ENSZ-ben.

Kofi Annan főtitkársága idején, 1997 és 2005 között ENSZ-főtitkárhelyettesként, valamint a gyermekek és a fegyveres konfliktusok ügyében illetékes különleges képviselőként dolgozott. Programjában a nagy nemzetközi háborúk lezárását, az ENSZ intézményi reformját és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szervezeti felügyelet kialakítását is kiemelte.

Öt jelölt Latin-Amerikából

Otunnuval együtt jelenleg hét hivatalos jelölt indul Guterres tisztségéért. A mezőnyt feltűnően erős latin-amerikai jelenlét jellemzi.

A jelöltek között szerepel Michelle Bachelet, Chile korábbi államfője és az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa; María Fernanda Espinosa, Ecuador korábbi külügy- és védelmi minisztere; valamint Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség argentin főigazgatója.

Indul továbbá Rebeca Grynspan, Costa Rica korábbi alelnöke; Carolyn Rodrigues-Birkett, Guyana volt külügyminisztere; valamint Macky Sall, Szenegál korábbi elnöke. A hét pályázóból öt Latin-Amerikát vagy a karibi térséget, kettő pedig Afrikát képviseli.

Először jöhet női főtitkár

Az ENSZ nyolc évtizedes történetében még soha nem töltötte be nő a főtitkári tisztséget. A jelenlegi hét jelölt közül négy nő, ezért a mostani választás ismét felerősítette az első női vezető kinevezését szorgalmazó követeléseket.

Diplomáciai körökben emellett régóta él az az informális várakozás, hogy ezúttal Latin-Amerika és a Karib-térség következhetne a földrajzi rotációban. Ez azonban nem kötelező szabály, és az afrikai jelölteket sem zárja ki a versenyből.

Egyelőre nincs egyértelmű esélyes, és a jelöltek listája sem tekinthető véglegesnek: további országok még új pályázókat állíthatnak.

Zárt ajtók mögött

A Biztonsági Tanács 15 tagja július 30-án tartja az első úgynevezett szalmaszavazást, vagyis nem hivatalos erőfelmérést. A tanács tagjai zárt ajtók mögött, név nélkül jelzik majd, hogy támogatják, ellenzik vagy egyelőre nem kívánják megítélni az egyes jelölteket.

A következő hetekben több hasonló forduló következhet. A kezdeti szavazások még nem tesznek különbséget az állandó és a választott tagok voksai között, a későbbi, eltérő színű szavazólapokkal azonban már láthatóvá válhat, ha valamelyik jelöltet vétó fenyegeti.

Kilenc szavazat kevés lehet

A végső döntéshez a jelöltnek legalább kilenc támogató szavazatot kell szereznie a Biztonsági Tanácsban. Ez azonban önmagában nem elegendő: az öt állandó tag – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia – egyike sem emelhet vétót ellene.

A kiválasztott személyt ezután a Biztonsági Tanács ajánlja a Közgyűlésnek, amely hivatalosan kinevezi az új főtitkárt. A gyakorlatban ezért a valódi politikai küzdelem a Biztonsági Tanácsban zajlik, ahol egyetlen nagyhatalom ellenkezése is véget vethet egy jelöltségnek.

Peking megnevezte a feltételeit

Kína már nyilvánosságra hozta, milyen tulajdonságokat vár el António Guterres utódjától. Peking szerint az új főtitkárnak határozottan védenie kell az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit, komoly politikai és diplomáciai tapasztalattal, valamint erős koordinációs képességgel kell rendelkeznie.

A kínai vezetés azt is elvárja, hogy a főtitkár a nagy nemzetközi ügyekben pártatlan maradjon, és különösen figyelembe vegye a fejlődő országok érdekeit és követeléseit. Emellett képesnek kell lennie az ENSZ reformjának irányítására és a szervezet működésének hatékonyabbá tételére.

Válságos örökség

António Guterres két ötéves ciklus után december 31-én távozik. Utódja 2027. január 1-jén lép hivatalba, és olyan időszakban veszi át a szervezetet, amikor az ENSZ egyszerre küzd háborúkkal, nagyhatalmi megosztottsággal, finanszírozási gondokkal és a saját intézményi működését érő kritikákkal.

A világszervezet tekintélyét gyengíti, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai számos konfliktusban egymással szemben állnak, miközben egyre több ország követeli a döntéshozatal és a képviseleti rendszer átalakítását. A következő főtitkárnak ezért nem pusztán diplomáciai ügyességre, hanem az egymással versengő nagyhatalmak számára is elfogadható politikai egyensúlyérzékre lesz szüksége.

A vétók versenye

A hét jelölt szakmai háttere jelentősen eltér: vannak közöttük korábbi államfők, külügyminiszterek, gazdaságpolitikusok és tapasztalt ENSZ-tisztviselők. A választást azonban nem feltétlenül az nyeri meg, aki a legnagyobb nemzetközi ismertséggel vagy a legrészletesebb programmal rendelkezik.

Az ENSZ történetében gyakran az a jelölt jutott el a kinevezésig, aki nemcsak széles körű támogatást szerzett, hanem egyetlen állandó biztonsági tanácsi tag számára sem bizonyult elfogadhatatlannak. Július 30-án még nem főtitkárt választanak, de az első szavazás megmutathatja, hogy a hét induló közül kik maradhatnak versenyben a világ egyik legfontosabb diplomáciai tisztségéért.