Rikító inget tervezett magának egy német művész. A hawaii nyaralások kellékének látszó csiricsáré ruhadarab tiszta átverés: alkotója, Simon Weckert a mesterséges intelligencia megtévesztésére tervezte. A pinkrózsaszín, narancssárga, zöld színorgia összezavarja az MI alapú térfigyelő kamerát, szegény még azt sem tudja eldönteni, hogy embert lát-e egyáltalán, vagy egy méretes trópusi kakadut. A csinos rongynak neve is van, Digitális Álcázás, aki vágyik rá, csaknem 30 ezer forintnak megfelelő összeget kell leperkálnia a műremekért. A profizmust meg kell fizetni, a tervező állítja, hogy a poló olyan anyagból készül, amely ellenáll a gyűrődésnek, sőt, változó fényviszonyok és különböző kameraállások sem rontják a hatásfokát, azaz a kapitális kóklerséget. Tele a világ átverő művészekkel, lám, még a mesterséges intelligenciát is próbára teszik az ügyesebbek, de attól tartok, hogy azért a technológia legújabb, mindent elsöprő vívmányának diadalmenetében mégis mi húzzuk a rövidebbet.

„Minden ügy mozgalomként kezdődik, aztán üzlet lesz belőle, végül tiszta átverés” -imígyen vélekedett az amerikai vándorfilozófus, csavargó író, Eric Hoffer és ördöge lehet. Az MI, a mesterséges intelligencia ugyan nem mozgalom, inkább technikai vívmány, de hogy üzlet, az egészen biztos. Nem is akármilyen, a világot ügyes, de alattomos kezek bevarrták egy technoterror zsákba és észrevétlenül átvették a hatalmat fölöttünk. Szellemes gondolkodók szerint a fejlett Nyugat „gépi demokráciákban” éldegél, a sebesség már nem ötödik, inkább tizenötödikbe kapcsolt. Az MI ma már egyszerre alakítja a gazdasági versenyt, a tudáshoz való viszonyunkat és bizony, a magánéletünket is. Mindenkit át lehet verni, ha van hozzá bátorság és jelentem, van. A digitális világ jó búvóhely, nem kell név, azonosító, a felelősség is messzire dobható, a kütyük mögé bújva folyhat a mocskolódás és a megfellebbezhetetlen véleménynyilvánítás. Az előnyök is óriásiak, a vezeték nélküli internetet használó mobiltelefonjaink például lassan elhagyhatják a 4G-t. Az 5G igazi haladás, más a technológia, sokkal nagyobb sebességet, megbízhatóságot és kapacitást biztosít. Segítségével jöhet a további fejlesztés: az önvezető autók és az okos városok elterjesztése. Tíz, tizenöt év múlva, a tervek szerint már a hetedik generáció is színre léphet, a 7G viszont már egy olyan kognitív kommunikációs szövet, amely összeköti a digitális, a biológiai és a fizikai rendszereket.

 Nekem művészlélekként ezt még elképzelni is nehéz, de belátom, hogy a MI belépett az életünkbe. Szidni is butaság, az ember nem ágálhat a kerék, vagy a kés ellen, hiszen már mások kitalálták mindkettőt, mi meg birtokba vettük. Az MI használatát most tanuljuk, nagy kérdés, hogy mi lesz belőle: diadal, vagy végzetes átverés. Érdeklődő, de hozzá nem értő civilként is érzékelem, hogy óriási csatákat vívnak a világban ellenérdekelt felek. Szeptember közepén az Egyesült Államokban lángolt fel a vita. Az egyik fejlesztő szupercég vezetője bejelentette távozását, indoklása szerint azért, mert az MI az évtized végére olyan szuperintelligens rendszerré fejlődhet, amely már az emberi faj teljes kipusztítását eredményezheti. Merész állítás, miként az is, hogy a két meghatározó amerikai techóriás megállíthatatlanul rohan az önfejlesztő szuperintelligencia létrehozása felé. Ha ez igaz, a modell már önállóan is képes felépíteni saját utódait, ami megállíthatatlan láncreakciót indíthat el: feltörhet bármilyen hálózatot, képes átalakítani komplett iparágakat és megszerezhet hatalmas erőforrásokat.

A másik térfélen a chipgyártó vállalat vezére meg azt mondja, hogy „olyan gyorsan törjünk előre ezen a téren, amennyire csak lehet”, elég csak lassítani, jobban figyelni a biztonságra, nyílt forráskódú fejlesztéssel. Hozzáértőnek tűnő magyarázat is mellétehető mind ehhez. Az egész nem más, mint koreografált médiaakció, kreált dezinformációs kampány. S ha kibogoztuk a sok latin kifejezés lényegét, akkor eljuthatunk oda is, hogy a pánikkeltés érdekből született és valódi terepe a geopolitikai és gazdasági szféra ütközése az Egyesült Államok és Kína között.

Nekünk marad a csapda, fiataljainknak biztosan, elárvultan, magányosan bűvölik a képernyőt és magabiztosan használják a csevegőrobotot valódi vágyaik kielégítésére a csillogó digitális buborékban. Új felmérés szerint az európai ifjak egyharmada funkcionálisan analfabéta. A mindennapi élethez, munkavállaláshoz, ügyintézéshez szükséges szövegeket, dokumentumokat képtelenek értelmezni, alkalmazni. Nekem itthon a papírboltban az eladó nem tudja megadni az üzlet telefonszámát, azt mondja, nézzem meg a neten.

Mindez a mi hibánk is, szülőké. Elengedtük gyermekeink kezét, kényelmesen rájuk hagytuk és hagyjuk, ha őrületet kergetnek, persze, így nekünk is marad időnk a képernyőt bizerészni. Olvasom, hogy mostanság elképesztő siker a 80-as évek fotóit megalkotni ChatGPT-vel. Jó kis outfit, neon színű ruhában, válltöméssel, koptatott farmerrel és tupírozott hajjal, de talán oda kéne tenni mellé azt az adatot is, hogy hány liter vizet fogyaszt ilyenkor a kiszolgáló szerver? Divatos hazai celebjeink ebben is előttünk járnak, már legtöbbjük elkészítette saját retró kiadását.  Ha igyekeznek, olyan magasságokba is érhetnek, mint Hollywood sztárjai. Arrafelé ugyanis megkötötték a filmtörténelem legkülönösebb paktumát, a hírességek hivatalosan is licencbe adták hangjukat és digitális klónjukat egyes MI-vel dolgozó stúdióknak. Csillagászati összegekért cserébe új filmek, reklámok, videójátékok készülhetnek velük, akkor is, ha éppen lábukat lógatják valamelyik álomüdülőjük medencéjében.

 Azt mondja ügyvéd barátom, hogy már nincs olyan jogi munka, amely nélkülözhetné az MI-t, melynek horizontális tudása óriási, rengeteg könyvtárazás, kutatás takarítható meg a segítségével. Na de akkor a színészekkel együtt eltűnhetnek a jogászok is, sőt, további foglalkozások! Beszorultunk a csőbe, az MI térhódítása már nem állítható le– a hadiipar sem engedné -, egy esetben mégis, ha megszűnne az áram. A kérdések kérdése viszont a háború: támadás esetén az ember mérlegelheti a választ, a szuperintelligencia nem teszi, csak odacsap.   

Mi lesz így velünk? Arra használjuk az mesterséges intelligenciát, hogy ahol megsebeztük, ott meggyógyítsuk, helyreállítsuk a természet, s benne az életünk rendjét, vagy arra, hogy techno mákonyba menekülve, bódultan szálljunk el szárnyain a szebb jövőbe? Rajtunk is áll, hogy bedőlünk-e az átverő művészeknek. Talán még nem késő.

Írta:
Kiss Gyöngyi