Oroszország és Kína egyre több területen kapcsolja össze atomenergetikai képességeit: az együttműködés az atomerőmű-építéstől és a nukleáris üzemanyag szállításától a gyorsneutronos reaktorokon, a nukleáris medicinán és az új anyagok kutatásán át egészen a szabályozott termonukleáris fúzióig terjed. Az Izvesztyija szerint a jelenleg futó közös projektek beruházási értéke mintegy hatmilliárd dollár.

Kiegészítik egymást

A két ország együttműködésének alapja, hogy az orosz technológiai tudás és a kínai ipari kapacitás számos területen kölcsönösen kiegészíti egymást.

Oroszország erősségei közé tartozik a nukleáris reaktorok tervezése, a zárt üzemanyagciklus, az urándúsítás, az anyagtudomány és a speciális atomenergetikai berendezések gyártása. Kína ezzel szemben rendkívül erős tömegtermelési képességekkel, gyors ipari fejlesztési ciklusokkal és jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal rendelkezik.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója szerint az orosz és a kínai termonukleáris kutatások kölcsönösen erősíthetik egymást, és hosszabb távon közös fejlesztések alapjává válhatnak.

A partnerség ugyanakkor már most is jóval túlmutat az elméleti kutatásokon. Orosz technológiával épülő atomerőművi blokkok, üzemanyag-szállítási megállapodások, közös gyorsreaktor-programok és radioizotóp-export egyaránt részét képezik az együttműködésnek.

Óriássá nő Tienvan

A kínai–orosz atomenergetikai együttműködés egyik legfontosabb helyszíne a kelet-kínai Tienvan atomerőmű.

Az erőműben jelenleg a hetedik és a nyolcadik blokk épül, mindkettő orosz fejlesztésű VVER–1200-as reaktorral. A nyolc blokk elkészülése után az erőmű teljes beépített kapacitása elérheti a kilenc gigawattot.

Ezzel a Tienvan a világ egyik legnagyobb, az Izvesztyija megfogalmazása szerint pedig a legnagyobb atomerőművé válhat. A nyolc blokkból hat orosz technológia felhasználásával készül.

A VVER–1200-as nyomottvizes reaktor a Roszatom egyik legfontosabb exportterméke. A típus újabb biztonsági rendszerekkel, nagyobb teljesítménnyel és hosszabb tervezett üzemidővel rendelkezik, mint a korábbi VVER-generációk.

Új blokkok Liaoningban

A Roszatom a Liaoning tartományban található Hszütapu atomerőmű fejlesztésében is részt vesz. Az erőmű harmadik és negyedik blokkjába szintén VVER–1200-as reaktorokat telepítenek.

Az első orosz technológiájú blokk üzembe helyezését 2026-ra tervezik. A létesítmény a Peking által gyors ütemben bővített kínai atomenergia-rendszer egyik fontos eleme lehet.

Kína már jelenleg is több mint hatvan működő atomreaktorral rendelkezik, további több tucat blokk pedig építés vagy előkészítés alatt áll. Az új nukleáris kapacitások üzembe helyezésének ütemét tekintve az ország világelsőnek számít.

A kínai vezetés az atomenergiát egyszerre tekinti az energiabiztonság, az ipari fejlődés és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló eszköznek.

Üzemanyag orosz forrásból

Az erőművek építése mellett Oroszország egyre nagyobb szerepet vállal a kínai nukleáris üzemanyag-ellátásban is.

A Roszatom már megkezdte az új generációs üzemanyag szállítását a VVER–1200-as blokkok és a gyorsneutronos reaktorok számára. A lap által idézett adatok szerint 2025-ben negyven százalékkal nőtt az orosz dúsítotturán-export Kínába, Oroszország részesedése pedig megközelítette a kínai piac 95 százalékát.

Ez rendkívül erős pozíciót jelent, különösen azért, mert a nukleáris üzemanyaggyártás nem egyszerűen uránkitermelést, hanem dúsítási, konverziós és speciális gyártási technológiákat is igényel.

Vlagyiszlav Buharszkij, az Ekszpert RA hitelminősítő szakértője szerint Kína középtávon várhatóan megpróbálja diverzifikálni beszállítóit és fejleszteni saját technológiáit. A következő években azonban volumenben és termékválasztékban egyelőre nem látszik olyan alternatíva, amely teljesen kiválthatná az orosz szállításokat.

A gyorsreaktorok kora

Moszkva Peking gyorsneutronos reaktorprogramjához is technológiai támogatást nyújt. Az együttműködés egyik legfontosabb eleme a CFR–600-as, nátriumhűtésű kínai reaktor.

A gyorsneutronos reaktorok különlegessége, hogy a hagyományos atomreaktoroknál hatékonyabban hasznosíthatják a nukleáris üzemanyagot, és bizonyos konstrukciókban új hasadóanyagot is képesek előállítani.

Ezek a technológiák kulcsszerepet játszhatnak a zárt nukleáris üzemanyagciklus kialakításában, amelyben a kiégett fűtőelemek egy részét újra feldolgozzák és ismét felhasználják.

A cél az uránkészletek jobb kihasználása, valamint a hosszú élettartamú radioaktív hulladék mennyiségének csökkentése.

Oroszország a CFR–600 fejlesztéséhez műszaki támogatást és számítógépes programkódokat is biztosít. A két ország 2023-ban hosszú távú együttműködési programot írt alá a gyorsneutronos reaktorokról és a zárt üzemanyagciklusról, majd 2024-ben elfogadta annak végrehajtási ütemtervét.

Ritka izotópok Kínának

A két ország atomenergetikai kapcsolata nem korlátozódik az energiatermelésre. A nukleáris medicina szintén egyre fontosabb együttműködési terület.

A Roszatom egyes ritka és keresett radioizotópok esetében a kínai piac akár nyolcvan százalékát is elláthatja. Az orosz vállalat olyan speciális izotópokat szállít, amelyek előállításához különleges kutatóreaktorokra, centrifugákra és magas szintű technológiai háttérre van szükség.

A cikk a germánium–72-t, a szilícium–78-at és a hélium–3-at említi a szállított anyagok között.

A radioizotópokat többek között daganatos betegségek diagnosztizálására és kezelésére, képalkotó vizsgálatokra, gyógyszerkutatásra és különböző ipari mérésekre használják.

A nukleáris medicina gyors fejlődése miatt Kínában folyamatosan nő a stabil és kiszámítható izotópellátás jelentősége.

Tízszeres kereslet jöhet

Szakértői becslések szerint 2030-ig több mint tízszeresére nőhet a nukleáris medicina iránti kereslet Kínában.

Peking ennek megfelelően új kutatóreaktorokat és radiofarmakon-gyártó kapacitásokat épít. A teljes önellátás elérése azonban még az új létesítmények üzembe állítása után sem lesz azonnal lehetséges.

Kína várhatóan saját termelésből fedezi majd a legnagyobb mennyiségben használt izotópokat, míg Oroszország a ritkább, technológiailag nehezebben előállítható termékek piacán őrizheti meg meghatározó szerepét.

Az együttműködés formája ugyanakkor fokozatosan átalakulhat. A Roszatomnak hosszabb távon már nem csupán alapanyagokat kell exportálnia, hanem kínai partnerekkel közösen előállított, magas hozzáadott értékű radiofarmakonokat és orvostechnikai termékeket is fejlesztenie kell.

Közös kutatási programok

A politikai és intézményi együttműködés az elmúlt években fokozatosan mélyült el.

A gyorsreaktorokról szóló 2023-as programot és a 2024-ben elfogadott végrehajtási tervet 2025-ben a békés atomenergia alkalmazásáról szóló stratégiai együttműködési memorandum követte.

2026 májusában a Roszatom további három memorandumot írt alá kínai partnereivel. Ezek a szakemberképzésre, a termonukleáris fúzióra, a nukleáris medicinára és a fejlett tudományos technológiákra terjednek ki.

Az együttműködés része az új reaktoranyagok vizsgálata is. Kínai kutatók használhatják majd az orosz MBIR kutatóreaktort különböző anyagtudományi kísérletekhez, miközben a Roszatom kínai negyedik generációs, olvadéksóval működő reaktorokhoz fejlesztett anyagokat tesztel.

Fúzió közös erővel

A két ország együttműködésének egyik legnagyobb távlatokat kínáló területe a szabályozott termonukleáris fúzió.

A fúziós energiatermelés során könnyű atommagokat egyesítenek rendkívül magas hőmérsékleten. Hasonló folyamat biztosítja a Nap energiatermelését is.

A technológia elméletben hatalmas mennyiségű energiát termelhetne viszonylag kevés üzemanyagból, alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett. A legnagyobb kihívás a több tízmillió fokos plazma stabil fenntartása és ellenőrzése.

Orosz és kínai kutatók közösen dolgoznak az ITER nemzetközi fúziós programban, és külön kétoldalú projektekben is részt vesznek.

Az orosz szakemberek bekapcsolódtak a kínai EAST tokamakon végzett kísérletekbe, ahol a rendkívül magas hőmérsékletű plazma fenntartásához és vizsgálatához szükséges berendezéseket tesztelik.

Új kínai kísérleti reaktorok

Megkezdődött az együttműködés az új BEST kísérleti berendezés fejlesztésében is. Emellett a felek a HL–3, a HL–4 és a CFETR létesítményekhez kapcsolódó közös projektekről is tárgyalnak.

A CFETR a tervek szerint az ITER és egy későbbi, valódi energiatermelésre alkalmas demonstrációs fúziós erőmű közötti technológiai lépcsőt jelentheti.

Kína az elmúlt években jelentős összegeket fordított a fúziós kutatásokra, gyorsan épít új kísérleti berendezéseket, és egyre több hazai alkatrészt fejleszt.

Oroszország ezzel szemben több évtizedes tokamakfejlesztési, plazmafizikai és anyagtudományi tapasztalattal rendelkezik. Maga a tokamak elnevezés is szovjet eredetű, a technológia első működőképes változatait pedig a Szovjetunióban fejlesztették ki.

A kínai beruházási és gyártási kapacitás, valamint az orosz tudományos háttér összekapcsolása ezért mindkét fél számára előnyös lehet.

Átrendeződhet az atompiac

Az orosz–kínai együttműködés mélyülése a globális atomenergia-ipar erőviszonyaira is hatással lehet.

A Roszatom külföldi megrendelésállománya a vállalat közlése szerint meghaladja a kétszázmilliárd dollárt, miközben világszerte több tucat atomerőművi projektben vesz részt.

Kína eközben a világ leggyorsabban növekvő atomenergia-piaca. A több mint hatvan működő reaktor mellett számos új blokk áll építés vagy tervezés alatt.

Ha a két ország összehangolja reaktortechnológiai, üzemanyaggyártási, izotópipari és kutatás-fejlesztési képességeit, olyan integrált nukleáris együttműködés jöhet létre, amely az atomerőművek teljes életciklusát lefedi.

Ez magában foglalhatja a tervezést, az építést, az üzemanyag-ellátást, a karbantartást, a hulladékkezelést, a reaktorok leszerelését és a szakemberképzést is.

Maradnak kockázatok

A partnerség fejlődését ugyanakkor politikai és gazdasági kockázatok is lassíthatják.

A nyugati szankciók és exportkorlátozások megnehezíthetik bizonyos speciális berendezések, szoftverek és magas technológiai színvonalú alkatrészek beszerzését. Ez növelheti a beruházások költségét, és késedelmeket okozhat a nemzetközi projektekben.

Kína emellett hosszú távon saját technológiai önállóságának növelésére törekszik, ezért nem valószínű, hogy tartósan teljes mértékben külföldi szállítóktól akarna függni.

Az orosz vállalatoknak így folyamatosan magasabb technológiai szintű termékekkel és közös fejlesztésekkel kell megőrizniük helyüket a kínai piacon.

A két ország együttműködésének logikája azonban egyértelmű: Oroszország technológiát, üzemanyagot és különleges nukleáris termékeket kínál, Kína pedig piacot, gyártási kapacitást és hatalmas fejlesztési forrásokat biztosít.

A partnerség ezért várhatóan nem csupán fennmarad, hanem az atomenergia legfejlettebb területeire, köztük a negyedik generációs reaktorokra és a termonukleáris fúzióra is kiterjed.