Kína újabb lépéssel gyorsítja fel az amerikai technológiától való függetlenedést: egyes állami intézményeknek és állami kötődésű szervezeteknek el kell távolítaniuk számítógépeikről a Microsoft Windows 10 kifejezetten kínai kormányzati használatra készített változatát. Peking nem marad operációs rendszer nélkül: az elmúlt években Kína komplett hazai Linux-ökoszisztémát épített fel, amelynek két legfontosabb szereplője a KylinOS és a UnionTech UOS.

Még a Kínának készített Windows sem maradhat

A történet különösen érdekes azért, mert az érintett rendszer nem egyszerűen a boltokban kapható Windows 10.

A Microsoft és a kínai állami China Electronics Technology Group 2016-ban közös vállalatot hozott létre, majd 2017-ben bemutatták a Windows 10 China Government Editiont, amelyet kifejezetten a kínai kormány és állami vállalatok számára alakítottak át.

A rendszerből eltávolították például a OneDrive-ot és más, a kínai állami munkához szükségtelen szolgáltatásokat, a frissítéseket és telemetriát külön szabályozták, valamint lehetővé tették kínai titkosítási algoritmusok használatát is. Első tesztelői között ott volt a kínai vámhatóság és Sanghaj önkormányzati informatikai szervezete.

Most azonban Peking már ezt a külön kínai Windows-verziót is gyorsított ütemben vezeti ki. A Bloomberg értesülése szerint a kínai állambiztonsági minisztérium adatbiztonsági aggályokra hivatkozott; a Microsoft közölte, hogy nem tud a terméket érintő konkrét biztonsági incidensről. A rendszer támogatásának végét eredetileg 2027 februárjára tervezték.

Nem hirtelen harag: Kína évek óta készül erre

A Microsoft kiszorítása a kínai állami informatikából nem egyik napról a másikra kezdődött.

A Reuters szerint Peking 2017 óta egyre következetesebben részesíti előnyben a hazai szoftvereket, 2023 végétől pedig a kormányzati számítógép-beszerzésekben már részletes „biztonságos és megbízható” követelményeket alkalmaznak. Az elmúlt évek beszerzési útmutatóinak többségében a Windows már nem szerepelt ajánlott rendszerként; ahol még megjelent a kínai kormányzati változat, ott is külön engedélyezési követelmények vonatkoztak rá.

A hardverrel ugyanez történik. Az állami szerveknél az Intel és az AMD processzorait is egyre több hazai lapka – például Loongson, Phytium, Kunpeng vagy Hygon – váltja, az állami vállalatok technológiai honosításának egyik fontos céldátuma pedig 2027.

Vagyis nem arról van szó, hogy Peking egyszerűen lecseréli a Windows ikonját egy másikra. Komplett kínai számítógépes technológiai láncot épít a processzortól az operációs rendszeren át az alkalmazásokig.

A KylinOS a kínai Linux egyik zászlóshajója

Ennek egyik legfontosabb eleme a Galaxy Kylin, vagyis a KylinOS.

A jelenlegi Galaxy Kylin Desktop V10 már Linux-alapú, grafikus asztali rendszer, amelyet kifejezetten kínai hardverplatformokhoz és intézményi felhasználáshoz optimalizálnak. A rendszer x86-os és ARM-alapú gépek mellett több kínai processzorplatformot támogat, miközben saját biztonsági, központi felügyeleti és mesterségesintelligencia-funkciókat is fejlesztettek hozzá.

És itt válik különösen érdekessé a történet.

A KylinOS már nem valamilyen puritán terminálrendszer, amelyen az állami hivatalnok parancssorban szerkeszti a dokumentumokat. Van teljes grafikus kezelőfelülete, alkalmazásboltja, fájlkezelője, biztonsági központja, AI-asszisztense és komplett irodai környezete.

A Kylin például a kínai Kingsofttal közösen WPS Office-alapú digitális irodai rendszereket kínál kormányzati és vállalati használatra, amelyek dokumentumkezelést, közös szerkesztést, online értekezleteket és intézményi munkafolyamatokat is támogatnak.

A másik nagy játékos: UnionTech UOS

A második fontos kínai Windows-alternatíva a UnionTech Operating System, röviden UOS.

Ez szintén Linux-alapú rendszer, amely a kínai Deepin fejlesztési vonalából nőtt ki. A professzionális UOS egyszerre támogatja az AMD64, ARM64, LoongArch, SW64 és MIPS architektúrákat, valamint olyan kínai processzorcsaládokat, mint a Loongson, Phytium, Kunpeng vagy Hygon.

A UnionTech 2026 áprilisában már a UOS Desktop V25-öt mutatta be, integrált AI-asszisztenssel, dokumentumelemzéssel, helyi és vállalati mesterségesintelligencia-modellek támogatásával, illetve WeChat-, DingTalk- és más kínai kommunikációs rendszerekkel való együttműködéssel.

A kínai központi kormány beszerzési rendszerében ma már UOS-szal és Kylinnel előtelepített számítógépek is közvetlenül megvásárolhatók, többek között kínai Loongson processzorokra építve.

Mellettük a Fangde is jelen van a kormányzati piacon, vagyis Peking szándékosan nem egyetlen hazai operációs rendszerre tesz fel mindent.

De hát Linuxon nem fut semmi – vagy mégis?

Itt érdemes leszámolni egy meglepően makacs közvélekedéssel.

A Linux önmagában nem valamilyen „korlátozott Windows-pótlék”. A világ szervereinek, szuperszámítógépeinek, felhőrendszereinek és beágyazott eszközeinek jelentős része eleve Linuxon működik. Az asztali gépeknél a valódi probléma hagyományosan nem az operációs rendszer képessége volt, hanem az alkalmazási ökoszisztéma: sok professzionális és fogyasztói programot egyszerűen csak Windowsra vagy macOS-re készítettek el.

Kína erre három irányból válaszol.

Egyrészt natív Linux-verziókat fejlesztenek a legfontosabb kínai programokból. A Kylin alkalmazásboltjában például elérhető a QQ, a WeChat, a Tencent Meeting és számos irodai alkalmazás; a Kylinsoft már 2023-ban több mint 3800 alkalmazást és több mint 1,5 millió hardver- és szoftveradaptációt említett saját ökoszisztémájában.

Másrészt a hazai fejlesztők kifejezetten Linuxra portolják a professzionális alkalmazásokat. A UOS-on például natív kínai CAD-rendszerek működnek, amelyek a Windows-változatok DWG, DXF és más fájlformátumaival is kompatibilisek.

És még Windows-programokat is futtatnak rajta

A harmadik megoldás pedig különösen érdekes: ahol nincs megfelelő natív alkalmazás, kompatibilitási réteggel Windows-programokat futtatnak Linux alatt.

A UnionTech saját Windows Application Compatibility Engine rendszere a Wine technológiára épül. 2025-ben már odáig jutottak, hogy Adobe Photoshop 2021-et és a vállalati WeChat 5.0 Windows-verzióját is képesek futtatni UOS alatt. A rendszer ráadásul közvetlenül képes .exe telepítőket kezelni.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden Windows-program tökéletesen működik Linuxon. Bizonyos speciális vállalati alkalmazások, illesztőprogramok vagy Windowsra épített belső rendszerek migrációja továbbra is komoly feladat.

De egy kínai minisztérium egészen más helyzetben van, mint egy átlagos otthoni felhasználó: pontosan meghatározható, milyen alkalmazásokra van szüksége, és az állam képes finanszírozni azok átírását, portolását vagy helyettesítését.

A Microsoft közben maga is hátrál Kínában

Mindez már a Microsoft kínai működésén is látszik.

A Reuters augusztusi vizsgálata szerint a Microsoft az elmúlt öt évben legalább 15 kínai irodát vagy közös vállalkozást zárt be, és 2023-ban vezetői még a teljes kivonulás lehetőségét is mérlegelték. A vállalat végül maradt, de kínai üzleti modellje jelentősen átalakult.

Az állami szektor helyett ma már elsősorban olyan kínai magáncégeket szolgál ki, amelyek külföldön működnek, és ezért szükségük van például Azure-ra vagy nyugati AI-szolgáltatásokra.

A kínai piac ráadásul globálisan sem létkérdés számára: a Microsoft korábbi közlése szerint Kína a vállalat bevételének mindössze mintegy 1,5 százalékát adta.

A kínai otthonokból azért még nem tűnik el a Windows

Van azonban egy nagyon fontos különbség.

Az állami informatikai önállósodás nem azonos a kínai fogyasztói piac helyzetével. Az otthoni és magánvállalati asztali számítógépeken a Windows továbbra is messze a domináns operációs rendszer.

Vagyis a „Kína faképnél hagyja a Microsoftot” cím elsősorban az állami és stratégiai technológiai infrastruktúrára igaz.

És valójában éppen ettől érdekes a történet. Peking nem arra vár, hogy a kínai Linux-rendszerek egyszer majd minden egyes otthoni felhasználó számára jobbá váljanak a Windowsnál. Az államnak nem is ez a célja.

Az a cél, hogy ha holnap politikai, szankciós vagy biztonsági okból eltűnne a Microsoft, az Intel vagy bármely más amerikai technológiai beszállító, a kínai állam működése ettől ne álljon meg.

A KylinOS, a UOS, a hazai processzorok és a rájuk felépített szoftverökoszisztéma ezért nem pusztán informatikai termékek. Egy technológiai szuverenitási stratégia darabjai – és a mostani Windows-kivezetés azt mutatja, hogy Kína egyre inkább késznek érzi ezt a rendszert arra, hogy valóban használja is.