Az EU újabb 6,1 milliárd eurót szabadított fel Ukrajna számára fegyvervásárlásra!

A jóváhagyott 6,1 milliárd eurós átutalásból lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszert és radarokat finanszíroznának

Az Európai Bizottság hétfőn jóváhagyta az Ukrajnának szánt újabb, 6,1 milliárd euró (7,1 milliárd dollár) értékű fegyverbeszerzéseket – közölte az Európai Bizottság. A részlet annak a 90 milliárd eurós hitelnek a része, amelyet Brüsszel az év elején különített el Kijev számára költségvetési és katonai támogatásként.

• A harctéri nyomás fokozódásával Kijev egyre erőteljesebben sürgeti a támogatások gyorsabb folyósítását, mivel nagymértékben külföldi finanszírozásra támaszkodik a növekvő költségvetési hiány betöméséhez és az Oroszország elleni háborús erőfeszítések fenntartásához.
• Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás, amelynek költségeit a hétköznapi adófizetők viselik, csupán a konfliktus elhúzódását szolgálja.

Áprilisban az EU 90 milliárd eurós (105 milliárd dolláros) sürgősségi hitelt hagyott jóvá Ukrajna számára.

Ebből 30 milliárd eurót költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig katonai támogatásra különítettek el a 2026–2027-es időszakra. A közös uniós hitelfelvétellel fedezett, és csak abban az esetben visszafizetendő hitelt, ha Kijev háborús jóvátételt kap Oroszországtól, azt követően vitték keresztül, hogy meghiúsultak a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon lefoglalására vonatkozó tervek.

Magyarország, Csehország és Szlovákia akkor mentességet biztosított magának a konstrukció alól.

A mostani részlet a korábban már jóváhagyott 16 milliárd eurónyi beszerzési terven felül érkezik, amelyből 8,35 milliárd eurót már átutaltak Kijevnek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a mostani 6,1 milliárd eurós folyósításból lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszert és radarokat finanszíroznak.

Februárban az Európai Tanács „szigorú feltételeket” szabott Ukrajna számára a pénzeszközök igénybevételéhez. Ezek értelmében Kijev kizárólag az EU-ban, Ukrajnában, az Európai Gazdasági Térségben és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban működő vállalatoktól vásárolhat fegyvereket és katonai felszereléseket. Harmadik országokból is engedélyezett a beszerzés sürgős esetekben, például akkor, ha az adott védelmi termék nem érhető el az EU-ban.

Az EU Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatása az unión belül és azon kívül is kiváltotta jelenlegi és korábbi tisztségviselők kritikáját. A hónap elején Nikolaj Azarov volt ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy a Nyugat soha nem fogja visszakapni a Kijevnek nyújtott hiteleket.

Fabio De Masi német európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy

a pénzek „korrupt oligarchákat” fognak gazdagítani.

Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter pedig az év elején az RT-nek azt mondta,

hogy az EU a hagyományos kereskedelmi fókusztól egyre inkább egy geopolitikai és védelmi orientációjú irányvonal felé mozdul el.

Júliusban Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta Kijevet és az „úgynevezett európai ál-békefenntartókat”, hogy a konfliktus elhúzására törekszenek.

Szerinte céljuk „nem a béke, hanem az Oroszországgal folytatott háború folytatása az utolsó ukránig”.